Paródiává vált a pécsi kulturális főváros terve?

Messziről nézve magyar bénázásnak tűnik az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program. Ha egyszer tanítani fogják, hogyan lehet egy város nagy lehetőségéből paródiát csinálni és karikatúrává süllyeszteni, akkor ezt az esetet fogják példaként hozni. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nyilatkozott ilyen értelemben néhány hete a helyi sajtónak, amikor a baranyai megyeszékhelyre látogatott. „Nagyon sajnálom, mert Pécs egy nagyon komoly, de a fejlesztések tekintetében méltatlanul elhanyagolt város” – tette hozzá.

Tény, hogy az EKF emblematikus épületeit nem adják át a tervezett időre: csak 2010 végén avathatják fel a koncerttermet, a regionális könyvtárat és tudásközpontot, s a nagy kiállítótermet magában foglaló Zsolnay kulturális negyedet. A negyedik projekt, a közterek és a közparkok felújítása fejeződhet be egyedül határidőre. A Figyelő úgy tudja, néhány hónappal ezelőtt még kettős forgatókönyv készült a programsorozat rendezvényeire: hol tartják azokat, ha elkészül a beruházás, és hol, ha nem.

Eredménytelenség

Ma már e kettős forgatókönyvet is félredobhatják. Egyelőre egyetlen beruházásra sincs érvényes közbeszerzés, nincsenek meg a generálkivitelezők. Legutóbb a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont 6 milliárd forintba kerülő kivitelezési közbeszerzési pályázatát azért kellett érvénytelennek nyilvánítani, mert egyetlen pályázat sem érkezett. (Megfigyelők szerint a kiírásnak egyedül a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom felelt meg, az azonban végül nem pályázott.) Nem járt eredménnyel a tudásközpontra kiírt tender sem: a múlt hétfőn érvénytelenítette a megyei önkormányzat, mert a jelentkezők több mint 1 milliárd forinttal drágábban valósították volna meg a tervezett és rendelkezésre álló 4,1 milliárd forintos költségnél.

Páva Zsolt. „Gazdasági harcok, személyes ellenségeskedések nehezítik a felkészülést.”

Egyébként az EKF főigazgatóját, Mészáros Andrást éppen az előkészületek, a szervezés és pályáztatás lassúsága miatt menesztette októberben a közgyűlés, holott Mészáros legendásan jó kapcsolatokat ápolt a helyi MSZP-vel. Távozásával rekordot írt Pécs: nincs Magyarországon még egy projekt, amely ennyi „vezéráldozatot” követelt volna. Hét vezető távozott azelőtt, hogy akár egyetlen kapavágás történt volna. A legújabb összetételű menedzsment novemberben állt fel.
Ezzel párhuzamosan a pécsiek és a kormányzat új vágányokra terelte a kommunikációt. Érvelésük szerint a siker záloga nem az, hogy felépülnek-e határidőre az épületek, hanem hogy európai nívójú programsorozatot tudnak-e kínálni. Páva Zsolt, a pécsi önkormányzat Fidesz–KDNP frakciójának vezetője azonban arra emlékeztet, hogy Toller László polgármestersége idején a rendezvény fő üzenete még az volt: dőlni fog a pénz, attraktív beruházásokkal kap új arculatot a város, a hét szűk esztendő után következik a hét bő év. Ehhez képest már a harmadik év telt el úgy, hogy szinte semmi nem történt.

Elveszett hit

„Az állandó botrányok és drámai határidőcsúszások miatt már maguk a pécsiek sem hisznek a felemelkedésben” – mondta lapunknak Páva Zsolt. A pécsi önkormányzat ellenzéki képviselői úgy látják, a projekt megvalósítását politikai és gazdasági harcok, személyes ellenségeskedések nehezítik, s az MSZP-s városvezetés saját hitbizományának tekinti a kulturális főváros címet.

Legfrissebb fejlemény, hogy a pécsi ellenzék válságtervet akar elfogadtatni a közgyűléssel, átszabatná az eredeti terveket. A fideszes politikusok szerint indokolt elvégezni a meglévő intézmények korszerűsítését, modernizálását, hogy biztonságban tudják a programsorozat helyszíneit. Javaslatukat a január 22-i közgyűlésen szeretnék napirendre vétetni.

Maradnak a tervek

E lépéssel azonban sem a kormány, sem a szaktárca nem ért egyet. Mint a Figyelő megtudta, minden halad az eredeti ütemterv szerint, s nem írják át a terveket. Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára szakmaiatlannak minősítette a felvetést. Ellentmond az ésszerűségnek, hogy elölről kezdődjön a munka, a beruházások megvalósítása ugyanis uniós forrásból történik, rendkívül kötött szabályok szerint, e procedúra már eddig is két évet vett igénybe. Ismételt tervezés esetén újabb másfél-két évvel csúszna a megvalósítás. A határidők betartása helyett Csák arra hivatkozik, hogy a kormány olyan modern kulturális infrastruktúra-fejlesztést akar végrehajtani, amelyre száz éve nem volt példa Pécsett, s amely évtizedekre európai színvonalra emelheti a várost.

„Ne feledkezzünk meg arról, hogy vélhetően 2012-től Horvátország az EU tagja lesz. Pécs a periféria szerepből centrum szerepbe kerül, a térség nemzetközi kulturális központjává nőheti ki magát” – húzta alá az államtitkár. A Figyelőnek arra a kérdésére, hogy az amúgy is eladósodott város (amely 25 milliárd forint mínusszal kezdte az évet) nem lesz képes fenntartani az intézményeket, azt válaszolta: nem üzleti vállalkozás az EKF, sokkal inkább szól arról, hogy egy nemzet valamely városon keresztül megmutathassa magát. S pont azért, mert országos viszonylatban is kiemelt presztízsintézmények épülnek Pécsett, azok működtetése nem hárulhat kizárólag az önkormányzatra; a fővárosi nagy kulturális intézményekhez hasonlóan az államnak is hozzá kell járulnia a fenntartásukhoz.

Elhúznak

Miközben azonban Pécs egy helyben topog, az EKF 2010-re pályázó többi magyar város elhúz a baranyai megyeszékhely mellett. Lapunk megkérdezte a versenyben alulmaradt városok vezetőit, veszni hagyták-e a pályázataikban szereplő ötleteket, vagy átmentették azokat a városfejlesztési tervekbe. Mint kiderült, valamennyi városban történtek kulturális fejlesztések, közterek, utak, kulturális intézmények újultak meg, s már át is adták azokat a turistacsalogató beruházásokat, amelyek terveit egykor a nyerés reményében munkálták ki (lásd külön anyagunkat).

Csák Ferenc. „Sok magyar város örülne, ha ilyen kivételes lehetőség pottyanna az ölébe.”

„Debrecen nem egyszerűen előrébb jár a felkészülésben, mint Pécs, hanem készen áll a rendezvény lebonyolítására” – nyilatkozta a Figyelőnek Halász János, a város alpolgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője. „Már a 2005-ös kormánydöntés is sok sebből vérzett, a szocialista kormányfő odaadta szocialista párttársának a címet” – vette elő a régi kritikát. A jelen helyzet pedig szerinte annak a következménye, hogy „a kormánynál is tehetségtelenebb a pécsi vezetés, pedig e tekintetben nagy versenyben vannak” – tette hozzá iróniával. Érvként hozta fel, hogy a kabinet és a szaktárca kettős logikával viszonyul a pécsi ügyekhez. Miközben arra hivatkoznak, hogy az EU nagyfokú autonómiát vár el a nyertes városoktól, s a kormány számára nem enged semmiféle beavatkozást, addig a programok összeállítására mégis olyan művészeti tanács jött létre Hiller István vezényletével, amelynek – amúgy illusztris – tagjai a minisztérium intézményeinek vezetői. A kulturális események megszervezése is annak a Hungarofestnek a kezében van, amely felett 100 százalékban a kulturális tárca gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Mivel annak idején azzal a szlogennel indultak a városok a pályázaton, hogy „Egy mindenkit visz”, azaz bármelyikük nyer, a többi is valamilyen módon szerepet kap a kulturális évből, Debrecen most azt szorgalmazza, hogy valamennyi város bemutatkozhasson. Hasonlóan nyilatkozott a Figyelőnek több más város vezetője is, köztük Ottófi Rudolf, Győr fideszes alpolgármestere. Magyarázata szerint a 2010-es EKF nem egyedül a baranyai megyeszékhelyről szól, s nemzeti ügy, hogy a rendezvénysorozat sikeres legyen. A pályázó városok – Szegeddel karöltve – együttműködnek Péccsel, kulturális programokat „visznek” a nyertes városba. Cserébe elvárják, hogy a reklámok a gazdag kulturális évadban a többi városra is felhívják a figyelmet, már csak azért is, mert mindegyik felkészült arra, hogy méltó módon fogadja a Magyarországra látogató turistákat.