Azok élhetnek az árfolyamrögzítéssel, akik maximum 20 millió forint összegű devizahitelt, vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. Erre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőségük az érintetteknek.
A bankok a svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos szinten rögzítik az árfolyamot. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint májusban jelentősen nőtt az árfolyamgát iránti érdeklődés: míg áprilisban 836-tal gyarapodott a számlák száma, addig májusban több mint 4 ezerrel.
A törvény szerint a rendszer április 1-jei startja után a bankok első körben csak a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, aztán június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét. Több bank azonban már május folyamán megnyitotta a lehetőséget a nem közszférában dolgozó lakáshitelesek előtt.