Élő Nagyvilág

Hajlandók engedni az oroszok, kiszabadulhat az ukrán gabona a blokád alól

Daniel MIHAILESCU / AFP
Daniel MIHAILESCU / AFP
  • Kijevbe érkezett az új amerikai nagykövet, amerikai katonákkal védhetik a követséget.
  • 9 milliárd eurós segítséget kaphat Ukrajna az EU-tól.
  • Mégsem szavaznak a dél-oszétok az orosz csatlakozásról.
  • 15 ezer civil rekedhetett az oroszok által ostromlott Szeverodonyeckben, akiket nem tudnak evakuálni.
  • Közel tízezren érkeztek hétfőn Ukrajnából.
  • Kiköltöztetik a tengerparti üdülőhelyekről a menekülteket.
  • A hollandok már nem kapnak gázt az oroszoktól.
  • Hajlandók engedni az oroszok, kiszabadulhat az ukrán gabona a blokád alól.

Az előző nap eseményeiről itt írtunk!

Ukrajna több mint 600 orosz háborús bűncselekménnyel gyanúsított személyt azonosított

Ukrajna több mint 600 orosz háborús bűncselekménnyel gyanúsított személyt azonosított, és körülbelül 80 ellen indítottak eljárást – közölte Irina Venediktova ukrán főügyész keddi sajtótájékoztatóján.

Azt mondta, hogy a több mint 600 orosz gyanúsított között magas rangú katonai tisztviselők, politikusok és „orosz propagandaügynökök” is vannak.

Venediktova elmondta, hogy a nyomozást nehezítette, hogy még mindig folynak a harcok.

Észtország, Lettország és Szlovákia csatlakozott ahhoz a nemzetközi csapathoz, amely a feltételezett ukrajnai háborús bűncselekményeket vizsgálja, és amelyet eredetileg Ukrajna, Litvánia és Lengyelország hozott létre március 21-én, hogy lehetővé tegye az információ- és forráscserét – mondta Venediktova.

Hajlandók engedni az oroszok, kiszabadulhat az ukrán gabona a blokád alól

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország hajlandó feloldani az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját – lehetővé téve a búzát és kukoricát szállító hajók biztonságos áthaladását –, de Ukrajnának először biztonságossá kell tennie a vizeket – írja a BBC.

Kevesebb, mint egy héttel ezelőtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter zsarolásnak minősítette Oroszország ajánlatát, hogy feloldják a blokádot, cserébe a szankciók feloldásáért.

A háború előtt Ukrajna exportjának 90 százaléka az érintett kikötőkön keresztül távozott, de mára mindegyik blokád alatt van.

Ukrajna képtelen gabonáját exportálni, ami a globális élelmiszerárak szárnyalásához és egy esetleges európai élelmiszerválság miatti aggodalmakhoz vezetett. Részletesen ebben a cikkünkben írtunk erről.

Kapcsolódó
Éhínség jöhet, ha nem sikerül feltörni az orosz tengeri blokádot
Kijev egyelőre képtelen a hagyományos tengeri útvonalakon kijuttatni az Ukrajnában megtermelt gabonát az orosz haditengerészeti blokád miatt. A szárazföldi útvonalak áteresztő képessége elégtelen, így egyre inkább az a kérdés: feltörhető-e egyáltalán az orosz tengeri zár?

Törökország megnevezte, hogy mit kér Svédországtól és Finnországtól, hogy támogassa a NATO-csatlakozásukat

Finnországnak és Svédországnak törvényt kell módosítania ahhoz, hogy eleget tegyen Törökország követeléseinek, és csatlakozhassék a NATO-hoz – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden.

Törökország elvárja Finnországtól és Svédországtól, hogy hagyjon fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és más, terrorizmussal vádolt csoportok támogatásával, hogy ezek a szervezetek ne tarthassanak semmilyen rendezvényt a területükön. Ankara azt is elvárja Helsinkitől és Stockholmtól, hogy adja ki a terrorizmussal vádolt személyeket a török hatóságoknak, támogassa Ankara katonai és terrorellenes műveleteit, és függessze fel a vele szembeni fegyverembargót.

A török külügyminiszter elmondta: átadta a követelések listáját a Törökországba látogató finn és svéd küldöttségnek a múlt héten, és Ankara választ vár.

Azt mondták: a terrorszervezeteknek joguk van rendezvényeket szervezni. Nos, akkor meg kell változtatni a törvényt

– jelentette ki Cavusoglu.

A külügyminiszter megjegyezte: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt javasolta, hogy a három ország részvételével tartsanak tárgyalásokat Brüsszelben. Hozzáfűzte: ilyen találkozónak csak akkor volna értelme, ha konkrétumokról szól, ezért meg kell várni Stockholm és Helsinki válaszát.

A skandináv országok már kifejtették álláspontjukat: elítélik a terrorizmust, és készek a párbeszédre. A finnek és a svédek is igyekeznek tárgyalásos úton elsimítani a feszültséget. Több NATO-tagország jelezte: biztos benne, hogy sikerül megoldást találni Törökország aggályaira.

Törökország többször megfenyegette a skandináv országokat, hogy megvétózza csatlakozásukat az észak-atlanti szervezethez.

Svédország és Finnország májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-nak. A skandináv országok az ukrajnai háború megindulását követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva.

Törökország kifogásolta a lépést, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított PKK-t és Fethullah Gülen hitszónok követőit. Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő állt a 2016-os elvetélt puccskísérlet hátterében. A török kormány emellett bírálja, hogy Helsinki és Stockholm 2019-ben betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot, mert a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén. Ankara a PKK egyik szövetségesének, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet. Az új tagok felvételéhez a NATO mind a harminc tagállamának beleegyezése szükséges.

(MTI)

Védelmi minisztert rabolna a NATO-ból egy orosz honatya

Egy ismert orosz parlamenti képviselő azt javasolta egy tévéinterjúban, hogy raboljanak el valamelyik NATO-tag védelmi miniszterét és hurcolják Moszkvába. A kormánypárti Oleg Morozov az állami Rosszija-1-nek arról beszélt, hogy ha jönne egy védelmi miniszter a közeljövőben vonattal Kijevbe, hogy Voldimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon, nem kellene eljutnia az ukrán fővárosban, hanem valahol Moszkvában kellene felébrednie. Amikor a műsorvezető visszakérdezett, hogy úgy érti, hogy elrabolná, erre Morozov határozott igennel felelt a The Guardian tudósítása szerint.

Ukrajna nem elégedett az olajembargóval

Kevesellte az Európai Unió új, Oroszországra kivetett szankciós csomagját az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese kedden Madridban, egyúttal az Ukrajnának küldendő fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgette.

Ha engem kérdeznek, a szankciók túl lassúak, túl későn jönnek, és még mindig nem elegendőek

– fogalmazott Ihor Zsovkva az Európai Unió által hétfőn elfogadott hatodik, Oroszországra kirótt szankciós csomaggal kapcsolatban. Zsovkva emellett leszögezte: „nem elégedettek” a Nyugatról Ukrajnába érkező fegyverszállítás sebességével. „Ha elégedettek lennénk, már felszabadítottuk volna Mariupolt, és kiűztük volna az orosz erőket a Donyeckből” – jelentette ki.

Az oroszok szerint aláaknázták az ukrán holttesteket az Azovsztalban

A mariupoli Azovsztal acélműben az ukrán erők kapitulálása után az orosz hadsereg egy 152 ukrán katona holttestét rejtő izotermikus furgont talált, amelyben a tűzszerészek négy aknát fedeztek fel – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint a robbanóanyag elegendő lett volna ahhoz, hogy a járműben maradt összes holttestet megsemmisítse. Konasenkov az Azovsztalban őrizetbe vett hadifoglyok vallomására hivatkozva azt állította, hogy a halottakat Kijevből kapott parancsra aknázták alá az üzemképtelen hűtőrendszerű furgonban.

mlékeztetett rá, hogy az Azov alakulat tagjai a megadást megelőzően nyilvánosan a halottak elszállítását és átadását kérte a hozzátartozóknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, amire nem érkezett válasz. A szóvivő szerint a “provokáció” célja az volt, hogy Oroszországot vádolhassák meg a holttestek szándékos megsemmisítésével, valamint kísérlet az ukrán vezetés reputációjának megmentésére. Konasenkov ígéretet tett rá, hogy a holttesteket ki fogják adni Ukrajna képviselőinek.

Az oroszok mindent Szeverodonyeck elfoglalására tettek fel, ami sokba kerülhet nekik

Az orosz haderő stratégiai hibát követhetett el, hogy mindent egy lapra téve a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck elfoglalására koncentrál – nyilatkozta Kurt Volker egykori NATO-nagykövet a BBC-nek. – Míg a város fontos település Luhanszk régióban, egyáltalán nem fontos az orosz-ukrán háború kimenetele szempontjából. Úgy gondolom, az ukránok képesek lesznek átcsoportosítani és kiverni az oroszokat – mondta a diplomata, aki felhívta a figyelmet, hogy az oroszok hihetetlenül lassan haladnak és „kaotikusan”.

– Míg az ukránok Harkiv körül visszanyomták az oroszokat és most nyitnak ellentámadást az oroszok által elfoglalt dél-ukrajnai Kerszon közelében, az oroszok addig mindent Szeverodonyeckre tettek fel. Amikor vége lesz ennek a csatának végletekig ki lesznek merülve – jósolta Volker.

Nem kapnak orosz gázt a hollandok

A Gazprom leállította a gázszállítást a holland GasTerra vállalatnak, amely nem hajlandó az energiahordozóért rubelben fizetni – közölte az orosz gázipari vállalat sajtószolgálata.

A Gazprom az általa kiadott tájékoztatás szerint május 30-án estig nem kapta meg a gázszállításokért a rubelben számított fizetési eljárás szerint járó fizetséget a GasTerrától. Az orosz vállalat már hétfőn bejelentette, hogy leállítja a hollandiai gázszállításokat. A Gazpromot a GasTerra előre értesítette arról, hogy megtagadja az új rendszer szerinti fizetést. A holland cég ezt azzal indokolta, hogy attól tart, ezzel megsérti az Oroszország elleni szankciókat. A vállalat szerint “túl sok pénzügyi és működési kockázat kapcsolódik az előírt fizetési lehetőséghez”.

Korábban Finnország, Bulgária és Lengyelország mondta le az orosz gáz vásárlását, Dánia pedig közölte, hogy nem fog az új rendszer szerint fizetni.

A nyár végéig ingyen utazhatnak az ukránok a BKV-n

Augusztus 31-ig díjmentesen utazhatnak az Ukrajnából érkező menekültek a fővárosi közösségi közlekedési járatokon – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A BKK közleménye szerint augusztus 31-ig ukrán úti okmányuk felmutatásával díjmentes utazásra jogosultak a BKK-járatokon – a 100E autóbusz, a sikló, a nosztalgiajáratok és a hajó kivételével -, valamint a HÉV és a környéki “kék” buszok Budapesten belüli szakaszán azok az ukrán állampolgárok, akiknek a háború miatt kellett elhagyniuk otthonaikat.

A díjmentes utazáshoz rendelkezni kell az alábbi dokumentumok egyikével: ukrán útlevél, ukrán személyi igazolvány, ukrán tartózkodási engedély, magyar hatóság által kiadott olyan tartózkodási engedély, amelyben ukrán állampolgárság van bejegyezve, diákok esetében, ha nem rendelkeznek a fenti okmányokkal, akkor ukrán diákigazolványra van szükség, illetve bármely egyéb okirat is elfogadható, amelyből ukrán állampolgárság vagy legalább ukrajnai lakcím megállapítható.

A kettős állampolgárokra, akiknek az egyik állampolgárságuk a magyar, de magyar állampolgárságukat igazoló okmányuk mellé nem tudnak ukrán állampolgárságot vagy ukrán lakcímet igazoló okmányt ellenőrzésre felmutatni, a kedvezmény jelenleg nem biztosított – közölte a BKK.

Nem kezelik menekültként Prágában az ukrán-magyar kettős állampolgár romákat

Mintegy 300 ezer ukrajnai menekült tartózkodik jelenleg Csehországban az eddig oda érkezett több mint 350 ezerből – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter a Právo című lapban kedden megjelent beszélgetésben.

Az MTI által szemlézett interjúban a miniszter elmondta: mintegy 50 ezer ukrajnai menekült már elhagyta Csehországot, ismeretei szerint egyik felük visszament Ukrajnába, másik pedig Nyugat-Európába, elsősorban Németországba távozott. Rakusan szerint a kettős ukrán-magyar állampolgárságú ukrajnai roma menekültek ügyében javult az együttműködés Magyarországgal. A magyar hatóságok most következetesebben vizsgálják a csehek által kért ukrajnai menekültek állampolgárságát. A cseh kérésre megvizsgált személyek kevesebb mint harmadánál állapították meg a kettős állampolgárság tényét. Megjegyezte, hogy a cseh hatóságok a maguk részéről összesen mintegy ötezer menekült állampolgárságát vizsgálták.

Az utóbbi hetekben többnyire a prágai vasúti főpályaudvaron veszteglő, Kárpátaljáról a cseh fővárosba érkezett romákat a csehek most magyar nyelvű röplapokon tájékoztatják, hogyha kettős ukrán-magyar állampolgárok, akkor az Európai Unió állampolgárai, tehát Csehországban turistaként tartózkodhatnak, de nincs jogosultságuk sem ideiglenes védelemre, sem segélyekre.

A röplapon konkrétan feltüntetjük, milyen támogatásra jogosultak Magyarországon, mint magyar állampolgárok

– mutatott rá Vít Rakusan. A Csehországba érkező ukrajnai menekültek speciális cseh vízumot kapnak, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosítja őket. A cseh hatóságok szerint Csehország az oda érkező ukrajnai menekültek döntő többsége számára célországnak számít. (MTI)

15 ezer civil rekedhetett Szeverodonyeckben

12-15 ezer civil rekedhetett kelet-ukrajnai Szeverodonyeckben, ahol a legsúlyosabb harcok dúlnak hetek óta, mióta az oroszok fő célpontja lett a város elfoglalása. Az egykor több mint százezres város lakosainak többsége el tudott menekülni, de akik itt maradtak, azok most nem tudják elhagyni a harcok epicentrumába került települést. Szeverodonyeck folyamatos bombázás alatt áll, ami miatt mindenki pincékbe kényszerül, és kezdenek kifogyni az élelmiszerből és gyógyszerekből, a segélyszállítmányok pedig nem tudnak eljutni a városba a folyamatos harcok miatt.

Az oroszok a város harmadát foglalhatták eddig el és fokozatosan közelednek a belváros felé.

Még nem foglalták el az oroszok Szeverodonyecket, de közel járnak hozzá

Az orosz haderő most az egykor százezres donbaszi város, Szeverodonyeck elfoglalására koncentrál, nagyon súlyos harcok zajlanak ott. A luhanszki régió ukrán kormányzója, Szerhej Hajdaj adott hadi jelentést az ukrán tévének. „Ennél már elképzelni sem lehet nehezebb helyzetet. Az oroszok repülőkkel, tüzérséggel és tankokkal lőnek és bombáznak” – mondta a kormányzó, aki szerint az ukránok kitartanak még a városban, noha pár napja már bejelentették az oroszok a település elfoglalását. „A város egy részét tartják ellenőrzésük alatt” – jelentette ki.

A kormányzó nem zárta ki, hogy visszavonják a városból a csapatokat. Erre még lehetőségük van, mert még nem tudták körbe zárni az oroszok, bár a kivezető utat is folyamatosan lövik.

Elköltöztetik a bolgárok az ukrán menekülteket a tengerpartról

Bulgáriában a turisztikai szezon kezdete előtt a Fekete-tenger partján lévő üdülőkből az ország központi részein lévő befogadóközpontokba telepítik át az ukrán menekülteket – jelentette be hétfőn Kalina Konsztantinova bolgár miniszterelnök-helyettes.

Bulgária nem engedheti meg magának többé, hogy ukrán állampolgárokat szállásoljon el a strandok mentén épült hotelekben

– jelentette ki a kormányfő-helyettes videóüzenetében. Az átutaztatást az elkövetkező napokban kezdik meg, a turistaszezon június elején indul. A hatóságok szerint jelenleg mintegy 90 ezer ukrán menekült tartózkodik Bulgáriában. Korábban a menekültek többsége elutasította, hogy elhagyja a tengerpartot, és az ország központi térségeiben található állami üdülőkbe költözzön át. A buszokkal és vonatokkal szervezett különjáratok iránt alig volt érdeklődés, ugyanis sokan attól tartanak, hogy a távol eső üdülőkben nem lesz elegendő bevásárlási lehetőség, illetve megfelelő orvosi ellátás. A bolgár sajtó szerint mindössze ötszáz menekült élt ezzel a lehetőséggel.

Bulgária tranzitországnak számít az ukrán menekültek számára, akik mindenekelőtt Közép- és Nyugat-Európa országaiba igyekeznek eljutni. A február 24-én indult ukrajnai orosz háború nyomán mintegy 300 ezer ukrán menekült érkezett Bulgáriába, hivatalos adatok szerint 90 365-en maradtak közülük az ország területén. A menekültek egy részét hotelekben helyezték el, de sokan rokonoknál, barátoknál, illetve önkéntes segítőknél kaptak szállást. (MTI)

Tegnap is közel tízezren érkeztek a háborús Ukrajnából

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2022. május 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4954 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4450 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 243 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. május 30-án 82 ember, köztük 28 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI/OS)

Mégsem népszavaznak a dél-oszétok az orosz csatlakozásról

Nemcsak a dél-ukrajnai Herszonban marad el az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás, hanem a kicsit távolabbi Dél-Oszétiában sem tartják meg. Dél-Oszétia még 2008-ban, az orosz-grúz háború után kiáltotta ki függetlenségét és elszakadását Grúziától, de ezt csupán néhány ország ismerte el a világon.

Kapcsolódó
Mégsem lesz népszavazás Oroszországhoz való csatlakozásról Dél-Oszétiában
"Nem akarják Oroszország legitim érdekeit egyoldalúan érinteni".

3500 milliárdos segítség Ukrajnának

Az olajembargóról szóló döntés árnyékában jelentős Ukrajnának nyújtott támogatásról is döntöttek Brüsszelben az EU-csúcson.  Az Európai Tanács kész 9 milliárd eurót (3500 milliárd forint) adni Ukrajnának az újjáépítésre – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren.

Előzőleg sikerült tető alá hozni az orosz olajembargóról szóló megállapodást, amely Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnöke szerint az év végére 90 százalékkal csökkentenék az orosz kőolaj importját, amely súlyos anyagi veszteséget jelenthet Oroszországnak.

Amerikai katonákat telepíthetnek Kijevbe a nagykövetség védelmére

Megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete, így 2019 óta először van misszióvezetője Washingtonnak a kelet-európai országban – jelentette hétfőn az amerikai sajtó. Brink hétfőn a Twitteren közzétett üzenetben jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. A diplomáciai feladatokat ellátó politikus hozzátette: “megtiszteltetés” számára, hogy csatlakozhat a csapathoz, amely Ukrajnában teljesít feladatot. Megjegyezte, hogy felkereste az ukrán külügyminisztériumot, hogy átadja megbízólevelét. “Elsődleges prioritásunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát” – írta.

Az Egyesült Államok februárban függesztette fel kijevi nagykövetségének működését, miután Oroszország átfogó támadása elkezdődött. A feladataik ellátását kezdetben Kijevből az ország nyugati részén található Lvivbe (Lemberg) helyezték át, majd Lengyelországba költöztették a nagykövetséget. A hónap elején több amerikai diplomata érkezett Kijevbe, ami már annak a jele volt, hogy az Egyesült Államok arra készül, újraindítja az ukrán fővárosban található nagykövetsége működését. Washington két hete újra is indította – egyelőre korlátozott szinten – nagykövetsége működését Kijevben. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere – miután május 18-án felvonták az amerikai zászlót a nagykövetségen – “jelentős lépésnek” nevezte az újranyitást.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten úgy fogalmazott: “viszonylag alacsony szinten tárgyalják”, hogy az Egyesült Államok ismét telepítene katonákat Ukrajnába a kijevi nagykövetségének védelme érdekében. “Az amerikai erők bármilyen újbóli visszatelepítése Ukrajnába elnöki döntést igényelne” – tette hozzá a tábornok.

A Wall Street Journal című amerikai napilap beszámolója szerint az Egyesült Államok tisztviselői próbálják úgy megoldani az újranyitott kijevi nagykövetség védelmének biztosítását, hogy Oroszország ne érezze azt, hogy fokozzák az amerikai katonai jelenlétet.

Olvasói sztorik