Tudomány

Így foglalta el Mátyás király Bécset

Wikipedia.hu
Wikipedia.hu

Mátyás és III. Frigyes ellentéte a király trónra lépésétől kezdve tartott, mert a Szent Koronát birtokló osztrák császár is próbálta megszerezni rokona, a halott V. László királyságát. A két uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen aztán egyezményt kötött, melynek értelmében Mátyás gyermektelensége esetén Frigyes és utódai öröklik majd a magyar trónt. A következő évben a Szent Korona is Magyarországra került, ennek ellenére a konfliktus állandó maradt, a császár ugyanis igyekezett gátat szabni a magyar király expanzív külpolitikájának.

Egy 1477-ben indított hadjárat során, ahol Bécset is körülzárták a magyar seregek, a pápa ekkor még eredményesen közvetített a békéért – írja a Rubicon.hu. 1482 során aztán újabb háború robbant ki, Mátyás behatolt a Habsburg örökös tartományokba, Bécs ostroma – többszöri körbezárás után – 1485. január 29-én vette kezdetét. A király taktikája az 50 ezer lakosú város kiéheztetésén alapult.

Wikipedia.hu Mátyás ábrázolása a korabeli Chronica Hungarorum egyik kiadásában

A város falait Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer védte, de csodát ő sem tehetett, a meglehetősen eseménytelen és hosszú ostromot végül az ellátmány megfogyatkozása döntötte el. Bécs polgárai már összeesküvést szerveztek, és 1485 június 1-jén megnyitották a kapukat,

Mátyás pedig fia, Corvin János társaságában ünnepélyesen bevonult a Habsburgok leggazdagabb városába.

Bécs városi tanácsosai öt nappal később hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt, aki hódítása nyomán felvette az osztrák hercegi címet. Az osztrák főváros még öt esztendeig, Mátyás haláláig tartozott birodalmához, a király rendkívül toleráns uralkodónak bizonyult. Nem véletlen, hogy az 1487-ben elfoglalt Bécsújhely utóbb szobrot is állított a magyar királynak, amely II. József uralkodásáig háborítatlanul állhatott a helyi székesegyházban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik