Wikipedia
Tudomány

Szerelemgyerek tett be Mátyás király házasságának

A korán özvegységre jutó Hunyadi Mátyást sorra kosarazták ki a nagy európai királyi házak, 12 évig nem talált magának új feleséget. Aragóniai Beatrix érkezésével aztán rátalált az igaz szerelem, de boldogságuk nem volt hosszú életű: szó lesz arról, hogyan vált a királyné „gonosz mostohává”, illetve mit gondolt királyunk az itáliai táncoló lovakról.

Hunyadi Mátyás 15 éves volt, mai fogalmaink szerint még gyerek, amikor 1458-ban a Magyar Királyság trónjára emelték. Ennek ellenére korát meghazudtoló bölcsességgel látott munkához, éleslátását már első házassága is igazolta. Még megválasztása előtt ugyanis, szinte ugyanabban az időben két családnak is elígérték a kezét. Vitéz János Prágában Podjebrád Katalinnak, a cseh kormányzó lányának, Szilágyi Mihály pedig itthon Garai László nádor Anna nevű lányának.

Magyarország leghatalmasabb és legelőkelőbb főúri famíliája, vagy a félig-meddig már a cseh trónt is elfoglaló Podjebrád György? Mátyás később, immár szabad akaratából utóbbit választotta, ami rövid távon kockázatos volt, a távolabbi jövőben viszont egy cseh-magyar összefogás mind a török, mind a Habsburg hatalmi törekvések visszaverésének érdekében kecsegtetőbbnek tűnt – itt írtunk erről bővebben.

Mátyás király és a szerelem

Csakhogy Katalin 1458-ban még csak kilenc esztendős volt, a friggyel meg kellett várni nagykorúságát, a menyegzőt 1463-ban tarthatták meg. Hatalmas lehetett az öröm, amikor az ifjú, még mindig csak 14 éves királyné gyermeket szült, ám a baba nem élt sokáig, és rövidesen Katalin is elhunyt. Tragédia volt ez minden tekintetben, főleg úgy, hogy ekkor már megköttetett a bécsújhelyi szerződés, amely alapján, ha Mátyás örökös nélkül távozik az élők sorából, úgy a magyar trón Habsburg III. Frigyesre vagy fiára, Miksára száll.

Királyunk életének ezen szelete innentől kezdve egy romantikus mese lapjaira kívánkozik szeretővel, új feleséggel és friss szerelemmel, ám a boldog befejezés hiányzik: az imádott asszony végül mellőzött mostohává válik. Megismerjük Aragóniai Beatrix nápolyi hercegnőt, aki iránt Mátyás eleinte őszintén rajongott, az utókor viszont szörnyű bűnnel vádolja, és a kortárs közvélemény sem volt róla jó véleménnyel. Sőt, az uralkodó halála után

a magyar urak az új király asszisztálásával kegyetlen csúfot űztek belőle. Kihasználták, megalázták, majd jobb szó nem nagyon akad rá: eldobták.

Dr. Horváth Richárd történésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Cikkünk első részében a király hosszú özvegységéről, Beatrix kiválasztásáról és a királyi udvar megváltozott légköréről lesz szó.

Nem kapkodtak Mátyás után

Katalin halála után éppen csak letelt a gyászév, a magyar diplomácia máris mozgásba lendült, a küldöttségek 1465-től sorra keresték Európa királyi dinasztiáit új arát keresve. Sikertelenül, a nagy uralkodóházak ugyanis sorra kosarazták ki őket, még másod- harmadszülött hercegnőket sem adtak Magyarországra. Számunkra Mátyás a legnagyobb uralkodók egyike, de akkoriban nem volt több Hunyadi János fiánál, egy havaselvei vajdai vagy bojárfamília leszármazottjánál.

Az ország érdeke a középkorban az uralkodó dinasztia érdekét jelentette, az évszázadok óta előkelő trónjukon ülő Valois-k, Planegenetek vagy a Kasztíliai-ház számára Hunyadi Mátyás nem volt parti

– mondja a 24.hu-nak Horváth Richárd.

Budán viszont nemigen akarták lejjebb adni, miközben folyt a keresgélés, és Damoklész kardjaként lebegett az uralkodó és az ország feje felett is a bécsújhelyi szerződés, a trónöröklés kérdése. A helyzet egyre kellemetlenebb lett, időközben királyunk megismerkedett egy alsó-ausztriai polgárlánnyal, Edelpeck Borbálával, aki fiút szült neki, Corvin Jánost.

Diszkréten kezelt nyílt titok

Kevés a történeti forrás, ám ezekből az látszik, hogy az európai udvarok és a hazánkban járó követségek is a nyelvüket köszörülhették a magyar király nőtlenségén, kudarcain és persze a rangon aluli kapcsolaton.

Mátyás számára ugyanis Borbála minden bizonnyal több volt egyszerű ágyasnál, ma úgy mondanánk, élettársi kapcsolatban éltek.

Persze nem verték nagydobra, de nyílt titoknak számított, amit a kortársak meglepő diszkrécióval kezeltek. Viszonyuknak végül az új királyné, Aragóniai Beatrix érkezése vetett véget 1476-ban. Az elválás előtt a király rengeteg pénzzel, adományokkal látta el kedvesét, illetve annak rendje és módja szerint kiházasította egy jómódú családba.

Belehabarodott a feleségébe

Nagyon hosszú ideig, 12 évig tartott Mátyás király özvegysége, de végül a diplomaták kihozták a helyzetből a maximumot. Az Aragóniai-ház Európa talán legelőkelőbbjének számított, tagjai a XI. század óta ültek a trónon, igaz, Beatrix édesapja, Aragóniai Ferdinánd törvénytelen gyermek volt. Korántsem tartozott az elithez, viszont a neve remekül csengett és Nápoly királyaként azért szégyenkeznivalója sem akadt.

Wikipedia Aragóniai Beatrix

A magyar küldöttség Bánfi Miklós vezetésével 1476 nyarán érkezett Nápolyba, ahol a kor szokása szerint „képviselők által” meg is kötötték a házasságot. Jogilag teljes értékű, visszavonhatatlan aktus volt ez a kor szokásai szerint, leginkább azt a célt szolgálta, hogy az ifjú férj nehogy meggondolja magát időközben. Vagy ne adj’ Isten az arát meglátva, hiszen korábban legfeljebb festményeken szemlélhette jövendőbelijét, a portré pedig nyilván nagyban függ az illető mester jóindulatától.

A valódi, személyes részvétellel tartott esküvőt Budán rendezték decemberben, és Mátyás fejében meg sem fordult, hogy rosszul választott volna. Beatrix művelt, intelligens, 19 éves fiatal nő volt, ráadásul híresen szép.

A források elejtett félmondataiból tudjuk, hogy a király belehabarodott feleségébe, az érdekházasság szerelmi kapcsolattá érett

– emeli ki a történész.

Táncoló lovak és tönkrement kapcsolat

Rengeteg időt töltöttek együtt, a korban teljesen példátlan módon Beatrix még a hadjárataira is elkísérte Mátyást, asszony létére önként vállalta a hadi élet viszontagságait, hogy mellette lehessen. A XV. század végén egyébként a nyugati uralkodók már maguk sem vonultak hadba személyesen, Mátyás egyedi volt ebben a tekintetben: ha csak tehette, maga vezette seregét, részt vett az összecsapásokban is.

Ide tartozik egy érdekes epizód is. Ferdinánd, az após egy alkalommal a finom, művészetek bűvöletében élő Itália egyik divatos attrakcióját küldte vejének: betanított, parádézó lovakat. Királyunk a palota ablakából nézte végig tudományukat, és dühbe gurult, azon nyomban felháborodott levelet írt Ferdinándnak:

Hogy jutott eszébe ilyen ajándék? A magyarok nem táncolnak a lóval, hanem a törököt aprítják a hátukon száguldva!

Az idilli állapot nem tartott sokáig, 1480 táján bizonyossá vált, hogy Beatrixnak nem lehet gyermeke. Mi lesz így a Hunyadi-házzal, a magyar trónnal? A korabeli viszonyok között Mátyás már túl volt élete delén, sebesülései, betegségei és életmódja ráadásul nem sok bizodalomra adott okot. Ekkor vette maga mellé, és tette hivatalos örökösévé törvénytelen fiát, Corvin Jánost.

János érkezésével új történet kezdődött, gondoljunk csak bele: a volt szeretőtől származó gyermek hirtelen a család középpontjába kerül. Hiába a királyi pompa, az eltelt fél évezred, az ember csak ember, egy ilyen szituáció akkor is és ma is megmérgezi a házastársak viszonyát.

A király megváltozott

A pár elhidegült egymástól, és Mátyás is megváltozott. Az urak egészen addig, mondhatni el voltak kényeztetve, a magyar hagyományt követve szabad bejárásuk, személyes kapcsolatuk volt a királlyal akár a hadjáratokon, akár a palotában. Európában ilyesmi már rég nem volt divat.

Életének utolsó évtizedében azonban az egyre betegebb Mátyás rendkívül bizalmatlanná vált, egy szűk körön kívül mindenkitől elzárkózott, csak titkárán keresztül lehetett színe elé járulni. A személyes jó viszony megszűnt, érezhetően eltávolodott előkelőinek közösségétől. A titkár egyébként Bakócz Tamás volt, itt írtunk róla részletesebben, milyen ügyesen használta ki irigyelt hivatalát karrierje érdekében, útja csaknem a pápai trónig vezetett.

A Mátyás és alattvalók közti szakadék létrejöttében a király személyes problémáin és a korszellemen túl szerepe volt Beatrixnak is. A királyné ugyanis nemcsak a reneszánsz tudomány és művészet kiteljesedését hozta Itáliából, de annak sokkal zártabb, a magyarok szemében érthetetlen etikettjét is.

Illetve ő volt az „idegen asszony”, így Mátyás halála után Beatrixnak nem maradt sok támogatója Magyarországon, sőt. Erről szól majd cikkünk következő része.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.