Tudomány

Mire utal Orbán legújabb magyar-latin mondása?

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

„Eb ura fakó, Ugocsa non coronat” – zárta beszédét a Parlamentben Orbán Viktor, akit hétfőn ötödik alkalommal választottak Magyarország miniszterelnökévé. A kormányfő közismerten vonzódik a közmondásokhoz, kedveli a karakteres, lakonikus szállóigéket, és ezúttal is hasonlóval állunk szemben.

Két különböző korból származó anekdotikus rész összeolvasztásáról van szó, ami így együtt Ady Endre Hunn, új legenda című versében jelenik meg.

Eb ura fakó

A szabadságharc csúcspontján, amikor az ország legnagyobb része már a kurucok fennhatósága alatt állt, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemként országgyűlést hívott össze Ónodra 1707. május 31-én. A diéta június 13-án kikiáltotta a Habsburg-ház trónfosztását, állítólag ekkor kiáltott fel a fejedelmi kormányzóvá megválasztott Bercsényi Miklós: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk!”

A fakó kutyát jelent, a kifakadás valami olyasmi jelentést sűrít magába, hogy eb kutyák felett uralkodjon, József nem a királyunk, nekünk ugyan nem parancsol.

Bercsényi indulatos kitörése a dacos ellenállást, a függetlenséget szimbolizálta, és teszi azt ma is szállóigévé váltan.

Ugocsa non coronat

Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, eredetéről két elképzelés is létezik. Az egyik 1527-be vezet minket, amikor a mohácsi csata után Szapolyai János korábbi erdélyi vajda és Habsburg I. Ferdinánd osztrák császár küzdött a trónért. A belviszály nyomán az ország két részre szakadt két király alatt, majd nevető harmadikként Szulejmán szultán elfoglalta Budát, és megszállta hazánk középső részét.

A lényeg viszont, hogy amikor Ferdinánd 1527-én koronázásra hívta a rendeket, Ugocsa vármegye e lakonikus mondattal felelt: Ugocsa non coronat, vagyis Ugocsa nem koronáz.

A másik verzió úgy szól, hogy 1722-ben kezdődő országgyűlésen hangzott el, amint a rendek a Pragmatica Sanctiót, azaz a Habsburgok leányági öröklését lehetővé tevő törvényt tárgyalták. VI. Károly császár ugyanis fiú híján leányának, Mária Teréziának szánta trónját, amit végül több mint évtizednyi kemény „munka” árán, 1723-ban sikerült a magyarokkal is szentesíttetnie.

Az említett gyűlésen a coronat vagy a non coronat kifejezésekkel lehetett szavazni, és állítólag egyedül Ugocsa vármegye követe szavazott non coronattal.

Dávid Góliáttal szemben?

Bármelyik verziót fogadjuk el, van egy dacos bája, tekintve, hogy Ugocsa a Magyar Királyság legkisebb, mondhatni legjelentéktelenebb megyéje volt: tiltakozása vagy támogatása a világon semmit nem jelentett. A történeti mondásban ezért van egy jó adag irónia, és még ez is benne lehetett Orbán patikamérlegen mért szavaiban a kis ország igaz harcáról a világgal szemben.

Rögtön e kijelentése előtt ugyanis úgy fogalmazott, hogy Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává. Szerinte máshogy építik az országot, mint a globalista fősodor, és akár meg is férhetnének egymás mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik: „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”.

A miniszterelnök-választásról itt olvashatja beszámolónkat, a beszédből idézett részletről pedig itt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik