Olvassa vissza az orosz-ukrán háború szerdai eseményeit.
Hosszabb hatótávolságú fegyverek szállításának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az MTI.
A Downing Street esti beszámolója szerint Johnson és Zelenszkij telefonos megbeszélést tartott, amelyen a brit kormányfő kifejtette: az Ukrajna által vallott demokratikus értékek fontos ellensúlyt képeznek Vlagyimir Putyin orosz elnök “bukás felé tartó autokráciájával szemben”.
Johnson szóvivőjének tájékoztatása szerint a két vezető áttekintette az ukrajnai harci fejleményeket, és azt, hogy az ukrán fegyveres erőknek milyen további támogatásra van szükségük.
Az erről tartott egyeztetés része volt a hosszabb hatótávolságú fegyverzet szállításának lehetősége, annak érdekében, hogy elejét lehessen venni az ukrajnai civil lakosság elleni tüzérségi támadásoknak – fogalmazott a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.
Johnson a héten, a kijevi parlament képviselőinek videókapcsolaton mondott beszédében bejelentette azt is, hogy London további 300 millió font értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz invázió elleni védelemhez.
A csomagban – az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés mellett – már szerepeltek az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek.
A nagy létszámú magyar kisebbség lakta Kárpátalja ellen a héten végrehajtott orosz rakétacsapás megmutatta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, „bármennyire is próbálják figyelmen kívül hagyni ezt a tényt Budapesten” –jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében az MTI szemléje szerint.
A rakétatámadások nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország gonoszságát csak közös erőfeszítésekkel lehet legyőzni. Hiú remény, hogy a politikai engedmények csillapítják Oroszország agresszív étvágyát. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem tesz különbséget a nemzetiségek között, amikor megparancsolja csapatainak, hogy embereket irtsanak ki. Nincsenek számára sem partnerek, sem szövetségesek. Bizonyos, hogy alattomos csapást mér, ez csak idő és körülmények kérdése,
figyelmeztetett a szóvivő.
Emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter már korábban kifejtette: nem lesz biztonság és béke Magyarországon, amíg nincs biztonság és béke Ukrajnában.
Kedd este Oroszország a hegyvidéken fekvő volóci vasútállomás melletti transzformátorállomás ellen intézett rakétatámadást. Ezzel először hajtottak végre csapást Kárpátaljai terület ellen az orosz erők. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint a támadás következtében senki sem sebesült meg.
Nem akarjuk, hogy a magyar emberek átéljék azokat a borzalmakat, amelyeket most az ukránok élnek át. Ugyanakkor Európa nem légüres térben létezik. Minden európai országnak erőfeszítéseket kell tennie a béke megteremtése érdekében. Magyarország azáltal, hogy segít megállítani Oroszországot Ukrajnában, elsősorban saját biztonságát erősíti,
fogalmazott Nyikolenko.
Reményét fejezte ki, hogy Magyarország hozzájárul az Európai Unió egységéhez, egyebek között az orosz kőolajra vonatkozó embargó elrendeléséhez és az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtáshoz. A csütörtök esti állás szerint azonban úgy tűnik, hogy ebben hiába reménykedik.
Rövidesen Kijevbe látogat Annalena Baerbock német külügyminiszter – jelentette be Olaf Scholz német kancellár egy csütörtök esti sajtótájékoztatón. Hogy pontosan mikor Baerbock, az nem derült ki.
Scholz a Spiegel szerint beszélt arról is, hogy egyeztetett Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnökkel is, aki Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetést és megerősítette, hogy az ukrán elnök meghívta Steinmeiert és a német kormányt Kijevbe.
Vlagyimir Putyin bocsánatot kért az izraeli miniszterelnöktől az orosz külügyminiszter hitlerező kijelentései miatt – közölte Naftali Bennett, miután csütörtökön telefonon beszélt az orosz elnökkel.
Lavrovot vasárnap kérdezték arról, hogy mégis hogyan mondhatja Oroszország azt, hogy „nácitlanítani kell” Ukrajnát, amikor az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij maga is zsidó származású. Erre a tárcavezető azt mondta: „Amikor azt mondják, hogy »miféle nácizás ez, ha zsidók vagyunk«, nos, azt hiszem, hogy Hitlernek is volt zsidó származása, tehát ez semmit sem jelent.” Lavrov azt is hozzátette: „Már régóta halljuk a bölcs zsidó népet, hogy a legnagyobb antiszemiták maguk a zsidók.”
Az orosz külügyminiszter kijelentései nagy felháborodást keltettek és Izrael már akkor bocsánatkérésre szólította fel Lavrovot. A BBC most azt írja, hogy Bennett elfogadta Putyin bocsánatkérését.
Amennyiben Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt, az észak-atlanti szövetség már az átmeneti időszakban megnövelheti katonai jelenlétét a Balti-tengeren és Svédország határai körül – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a svéd SVI televíziós csatornának adott interjújában.
Stoltenberg úgy fogalmazott: “biztos vagyok benne, hogy találunk megoldást azokra a biztonsági igényekre, amelyek az átmeneti időszakban megjelennek majd Svédországnál”. Hozzátette: attól a perctől kezdve, hogy az ország a NATO-tagság mellett dönt, a szövetségnek “nagyon erős kötelezettsége lesz Svédország biztonságának garantálása felé”, ami már az átmeneti időszakban a NATO-jelenlét megnövelését jelentheti a térségben.
Moszkva “komoly következményekkel”, köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetőzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz.
(MTI)
Részletek:
Vlagyimir Putyin azt követeli az ukrán kormánytól, parancsolja meg a mariupoli Azovsztál gyárat védő katonáknak, hogy adják meg magukat az oroszoknak – közölte csütörtökön a Kreml.
Az orosz elnök Naftali Bennett izraeli miniszterelnöknek azt állította, hogy Oroszország hajlandó biztonságos elvonulást biztosítani a gyárba menekült civileknek, miközben az ukrán hatóságok arról beszéltek, hogy az orosz csapatok már bent vannak a gyár területén és heves harcok folynak.
Az ENSZ csütörtök délután közölte, hogy újabb konvoj indult útnak az Azovsztál felé, hogy ismét segítsenek a civilek evakuálásában. A tervek szerint a konvoj péntek reggel ér Mariupolba.
(Guardian)
Csütörtökön Bulgária is jelezte, hogy más európai uniós tagországokhoz hasonlóan ideiglenesen felmentést kér az Európai Bizottság javaslata alapján az orosz kőolajra kivetni tervezett EU-embargó alól.
Alekszandr Nikolov energiaügyi miniszter a délkelet-európai energiaügyi miniszterek, valamint ukrán és azerbajdzsáni hivatali partnereik tanácskozását követően azt mondta, hogy a kérést a jövő héten fogják előterjeszteni.
Bulgáriát máris jelentősen sújtják a háború energiaellátási következményei. Az orosz Gazprom április végén leállította a gázszállítást az országnak, mivel a Bulgargaz cég a megállapított határidőn belül nem fizetett rubelben, ahogyan azt Moszkva követelte.
(MTI)
Ha valamelyik ország Európában ellenzi az orosz olaj embargóját, akkor jó okunk lesz állítani, hogy az az állam cinkos Oroszország Ukrajna területén elkövetett bűncselekményeiben
– állítja Dmitro Kuleba. Az ukrán külügyminiszter szerdai Twitter videójában így folytatta: „Oroszország oldalára játszanak és felelősek azért, amit az oroszok tesznek Ukrajnában.”
Az Európai Bizottság hatodik szankciócsomagjában tüntette fel a 6-8 hónap alatt bevezetendő olajembargót. Magyarország és Szlovákia 2023-ig kaphatnak haladékot arra, hogy felkészüljenek az orosz olajimport leállítására. Magyarország szerdán közölte, hogy nem támogathatja az EB javaslatát a jelenlegi formájában, mivel az „teljesen tönkretenné” az ország energiaellátását.
(via rtl.hu)
Az Agrárminisztérium (AM), az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok lógondozáshoz szükséges eszközökkel segíti a háborúban sérült, traumát szenvedett lovakat befogadó kárpátaljai Syvka lovardát – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint a Kincsem Nemzeti Lovasprogram megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az adományok átadásakor.
Dallos Gyula elmondta, hogy az Ukrajnában dúló háború a lovakat sem kíméli. Az Ungvár melletti Malyatko Gyermekszanatórium Syvka Lovas Sportklubjának vezetője, Okszana Hlobesz több mint tíz, háborús övezetből menekített ló ellátásának tárgyi feltételeihez kért segítséget. A lovak Kijev és Harkiv környékéről érkeztek, sok esetben hetekig szabadon éltek, és sebesüléseket is szereztek.
A miniszteri biztos szerint az igényeknek megfelelően állították össze az adományt, amely nagyban megkönnyíti majd az intézmény működését. Hozzátette: az adományok között olyan eszközök találhatóak – többek között önitató, nyeregtartó, kötőfék –, amelyek a menekített lovak számára biztosítani tudják a felelős állattartás igényeinek megfelelő jólétet.
Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója az átadáskor kiemelte, hogy lipicai lovainkat a többi magyar fajta mellett számtalan alkalommal kellett a háborús veszély elől menekíteni a történelem során, így még inkább kötelességünk segíteni a bajba jutott állatokon. Hozzátette: az intézmény vezetőségével és a helyi igényekkel megismerkedve dolgoznak majd a további együttműködési lehetőségeken is.
(MTI)
Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donor-konferencián, amely résztvevői összesen 6,1 milliárd eurónak megfelelő összeg továbbítására kötelezték el magukat.
A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag „nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát”.
A háború kezdete óta az Európai Unió 4 milliárd eurót szánt Ukrajna támogatására, ezen belül az Európába menekültek érdekében 3,5 milliárd eurót mozgósított, az Ukrajnán belül áttelepülők megsegítésére pedig eddig 1,8 milliárd euró továbbítására kötelezte el magát – idézte fel von der Leyen.
Bejelentette: a varsói donor-konferencia keretében az EU újabb, 200 millió eurót érő támogatást ajánl fel az ukrajnai belső menekültek megsegítésére.
Ukrajna háború utáni felépítéséről az EB elnöke elmondta:
amennyiben képesek leszünk beruházni több százezer milliárd eurót, végrehajtani a reformokat, akkor nemcsak újjáépítjük Ukrajnát, hanem utat is törünk neki az EU-ba.
Magdalena Andersson 23 milliárd dollárt érő támogatást jelentett be Svédország részéről.
Mateusz Morawiecki a rendezvény végén közölte: a résztvevők összesen 6,5 milliárd dollár (6,1 milliárd euró) továbbítására tettek ígéretet.
A mai nap mutatja, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, és hogy nincsenek köztünk egoisták,
jelentette ki a lengyel kormányfő.
A konferenciát megnyitó beszédében Morawiecki rámutatott: Ukrajnának napi 12 tonna humanitárius segítségre van szüksége, a jelenlegi segélyszállítmányok ennek 25 százalékát fedezik. Nagyobb pénzeszközök szükségesek az élelmiszer, a higiéniai termékek beszerzéséhez – emelte ki.
A rendezvényen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. Részt vett mások mellett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Eduard Heger szlovák, Andrej Plenkovic horvát, Sanna Marin finn, Irakli Garibasvili georgiai, valamint Katrin Jakobsdottir izlandi kormányfő, valamint Denisz Smihal is. Az ukrán kormányfő megerősítette a háború utáni felépítést célzó alap létrehozásának tervét, melynek köszönhetően korszerű európai állammá fejlesztenék Ukrajnát.
Az online bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláhúzta országa uniós tagjelölti státusza gyors elfogadásának fontosságát. Azzal érvelt: Európa nagyobb mértékű egyesítése jó válasz lesz arra, hogy Oroszország „az egységes Európa elleni ütésnek” szánta Ukrajna megtámadását.
(MTI)
A Matteo Salvini vezette Liga és a Giuseppe Conte irányította Öt Csillag Mozgalom (M5S) is nemet mondott Ukrajna további felfegyverzésére, miután az olasz védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy Róma az orosz tüzérségi állásokat hatástalanító fegyvereket ad Kijevnek – írja az MTI.
Lorenzo Guerini, a védelmi tárca vezetője közölte, hogy a római kormány továbbra is támogatja Ukrajna védelmi rendszerét “az orosz agresszióval szemben olyan eszközökkel, amelyek képesek hatástalanítani azokat az oroszországi tüzérségi állásokat, ahonnan a városokat és a civil lakosságot bombázzák”.
Lorenzo Guerini úgy látta, az ukrajnai háború lezárásához szükséges a felek közötti tárgyalás, ehhez pedig tűzszünet kell, de ez nem lehetséges addig, amíg az oroszok nem állítják le a bombázást. A tárcavezető szerint az orosz offenzíva alakulása és célja nehezen látható előre, sok függ “Ukrajna ellenállási erejétől, vagy vereségétől, amely növelheti az orosz területfoglalást”.
A védelmi miniszter közlését két kormánypárt is fenntartással fogadta. A Ligát vezető Matteo Salvini kijelentette, hogy “fegyverrel nem lehet a békét elérni”.
Sajtóértesülések szerint Matteo Salvini meghívást kapott Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, de az eredetileg május 6-ra tervezett moszkvai látogatás elmarad. “A színfalak mögött tovább dolgozom rajta” – kommentált Salvini.
“Minél több a fegyver, annál több a halott, Olaszországnak a békén kell dolgoznia” – mondta Matteo Salvini.
Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal. Az Eurobarométer a felmérést április 13. és 20. között 27 tagállamban, több mint 26 ezer uniós polgár megkérdezésével készítette.
Az eredményekből az derül ki, hogy a válaszadók többsége támogatja az Ukrajna és az ukrán nép melletti szilárd elkötelezettséget, s 93 százalékuk egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani a háború által érintetteknek.
Az európaiak 88 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia a háború elől menekülőket. A válaszadók 80 százaléka helyeseli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, 66 százaléka szerint Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz, „amikor készen áll”.
A megkérdezettek 80 százaléka az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást, 79 százaléka pedig egyetért az orosz oligarchák elleni szankciókkal.
Az európaiak kétharmada egyetért azzal, hogy az Európai Unió anyagilag támogatja az Ukrajnába irányuló katonai felszerelések beszerzését és szállítását. Emellett a válaszadók 75 százaléka szerint az ukrajnai háború azt mutatja, hogy fokozottabb katonai együttműködésre van szükség az Unión belül.
A felmérés szerint a megkérdezettek 86 százaléka támogatja a gáztárolók feltöltését az Unióban a következő telet érintő esetleges földgázhiány kockázatának elkerülése érdekében. A válaszadók 85 százaléka hasznosnak tartja az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelését célzó uniós intézkedéseket, valamint a megújuló energiákba történő beruházásokat.
A megkérdezett európaiak 90 százaléka egyetért azzal, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának korlátozására. Az európai válaszadók 86 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaáraknak jelentős hatásuk van a vásárlóerőre.
(MTI)
Csütörtökön telefonon beszélt egymással Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja a Spiegel. A beszélgetés mintegy 45 percig tartott, amelynek során Steinmeier Németország nevében támogatásáról biztosította Ukrajnát. Az AFP szerint Zelenszkij a beszélgetés során meghívta Steinmeiert Ukrajnába.
Steinmeier nemrégiben – más külföldi államfőkhöz hasonlóan – Kijevbe akart látogatni a lengyel elnök társaságában, ám az előkészületek ellenére Zelenszkij jelezte, hogy nem fogadja őt. Ennek oka – állítólag – Steinmeier korábbi oroszbarátsága volt. Erről itt egy korábbi cikkünkben is írtunk:
Nem hitte volna, hogy az orosz hadsereg ukrajnai művelete így elhúzódik – fejtette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában, közölte, ő maga mindent megtesz annak érdekében, hogy véget érjen a háború.
Én nem vagyok eléggé elmélyedve ebben a problémában ahhoz, hogy meg tudnám állapítani, valóban minden a terv szerint halad-e, ahogyan azt az oroszok állítják, vagy pedig úgy van, ahogy én érzem. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, úgy érzem, ez a művelet elhúzódik
– jelentette ki Lukasenka.
A fehérorosz elnök azt is állította, hogy Ukrajna provokálja Oroszországot, Fehéroroszország pedig békét akar.
Kategorikusan elutasítunk mindenféle háborút. Eddig is mindent megtettünk, és most is mindent megteszünk azért, hogy ne legyen háború. Hála nekem, megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között
– állította Lukasenka, majd úgy fogalmazott: Ukrajna vajon miért nem mutat érdeklődést a tárgyalások iránt, miközben az ő területén folynak a harcok, ott halnak meg emberek.
A minszki védelmi minisztérium szerdán közölte: előre be nem jelentett hadgyakorlatba kezdett a fehérorosz hadsereg. Az interjúban Lukasenka biztosított afelől, hogy ezek a gyakorlatok nem irányulnak senki ellen.
Nem fenyegetünk és nem is fogunk fenyegetni senkit. Tudjuk, ki az, aki ellenünk van, így egyáltalán nem áll Fehéroroszország érdekében az, hogy valamiféle konfliktust robbantson ki
– mondta a fehérorosz elnök, megjegyezve, hogy a nyugati országok nyugodtan alhatnak.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy nem kívánatos személynek nyilvánított hét dán diplomatát, válaszul arra, hogy Koppenhága múlt hónapban kiutasított tizenöt orosz követségi alkalmazottat. Moszkva egyúttal kifogásolta Dánia Ukrajnának nyújtott katonai segítségét is.
Az orosz külügyi tárca meglátása szerint Dánia oroszellenes politikája súlyosan károsítja a kétoldalú kapcsolatokat, és Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy válaszlépésként további intézkedéseket tegyen.
Az elmúlt hónapokban számos kelet- és nyugat-európai ország egyenként tucatjával utasított ki orosz diplomatákat és követségi alkalmazottakat, többnyire kémkedés vádjával. Dániához hasonlóan a NATO számos tagállama nyújt közvetlenül is katonai segítséget Ukrajnának, miután Oroszország februárban katonai erővel lerohanta kelet-európai szomszédját.
(AlJazeera)
Oroszország „jól tudja”, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a NATO megosztja hírszerzési adatait Ukrajna hadseregével
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, miután a New York Times csütörtökön amerikai forrásokra hivatkozva megírta, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújtott Ukrajnának az orosz vezérker megtizedelésében.
Peszkov szerint ez a nyugati közreműködés csak arra jó, hogy elhúzza a háborút, de nem akadályozhatja meg Oroszország céljainak megvalósítását.
(NYT)
Belföldi gázszükségletek kielégítésére fogja használni a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezeték szárazföldi kapacitásait – közölte az orosz állami energiavállalat csütörtökön.
Németország még februárban hátrált ki az Északi Áramlat 2 balti-tengeri gázvezeték projektből, amelyet a tervek szerint az Oroszországból közvetlenül Németországba érkező gázmennyiség megduplázására használtak volna.
(AlJazeera)
Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint az oroszországi Belgorod régióban két, Ukrajnával határos falut támadtak meg.
A kormányzó által említett két település neve Zsuravljovkán és Nyehotejevkán.
Az értesülést független forrásból nem erősítették meg.
(AlJazeera)
Legalább 400 ezer tonna gabonát vett el Oroszország a megszállt Dél-Ukrajnában az ukrajnai védelmi miniszter közlése szerint.
A minisztérium a Twitter fiókjában egy gabonatárolókat és füstölgő földterületet bemutató másik videót is közzétett, a területen valószínűleg egy azóta lebombázott gabonatároló állhatott korábban.
Ez gabona, amely az oroszok által bombázott tárolók egyikében égett el az ukrajnai Rubizsnében, egy éven át 300 000 embert táplálhatott volna. Az oroszok fellépése nemcsak Ukrajna, hanem az egész emberiség élelmezésbiztonsága ellen is bűncselekmény.
– kommentálta bejegyzésében az eseményeket az ukrán védelmi minisztérium.
At least 400,000 tons of grain were stolen by russia in the occupied south of Ukraine. That's over 6,000 hoppers. russian thieves are bringing death and famine to the world. Only #ArmUkraineNow can stop them.
— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 4, 2022
(2/2) pic.twitter.com/SnpDrFsM2N
Csütörtökre virradóra intenzív támadásokat hajtottak végre az ostrom alatt álló mariupoli Azovsztal acélgyár ellen – közölte reggel Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.
Ha van a világon pokol, az most Azovsztalban van
– hangzott a drámai helyzetértékelés.
A tanácsadó megállás nélküli támadásról számolt be, amely egyes, az acélmű területén kívül eső területeket is érint. Andriuscsenko figyelmezetett, hogy az üzemhez közeli lakott területeket ki kell üríteni.
Az acélműben tartózkodó védők szerdán közölték, hogy az orosz erők áttörték a kerítést.
(CNN)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos éjszakai beszédében közölte, hogy szerdán 344 embert evakuáltak Mariupolból és a környező területekről Zaporizzzsjába.
Hálás vagyok mindazoknak, akik hozzájárultak a kiürítési művelet sikeréhez
– mondta az államfő hozzátéve, hogy tárgyalnak, és folytatják az emberek kimenekítését Azovsztalból, ahol továbbra is vannak civelek, nők és gyerekek is. Zelenszkij a kimenekítésük érdekében tűzszünetre is felszólított.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint Oroszország megpróbálhatja felfújni a fenyegetést, amelyet a fehérorosz hadgyakorlatok jelenthetnek Ukrajnára nézve. Ezzel Oroszországnak az a célja, hogy Ukrajna haderejét az ország északi részére irányítsa, és távol tartsa a donbaszi harcoktól.
A legfrissebb brit hírszerzési tájékoztató szerint a fehérorosz hadsereg váratlan gyakorlatai „a szezonális normákkal összhangban vannak”.
Jelenleg nem várható olyan eltérés a szokásos gyakorlati tevékenységtől, amely veszélyt jelentene a szövetségesekre és partnerekre
– tette hozzá a brit védelmi minisztérium.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 05 May 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 5, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/redhrfv2PC
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/5gt1p5MeT6
