A teológus a Népszavának azt mondja, Európa nyugati felén ma már elképzelhetetlen lenne, hogy az egyház közvetlen tanácsot adjon a választóknak. Korábban évszázadokig terjesztették az államok az egyház tanításait, míg az állami törvények betartásán az egyház őrködött.
Ezt nevezik a trón és oltár szövetségének.
Ez a felvilágosodással kezdett felbomlani, Nyugaton rég lezárult, ott már nem fogadják el az egyház utasítását politikai kérdésekben. A volt szocialista országokban a folyamat még nem ért véget, bár már nálunk is ritka, hogy a pap mondja meg, kire kell szavazni.
Wildmann János szerint ugyanakkor a magyarországi katolikus és református egyház jórészt még a trón és az oltár szövetségének modelljét követik, imponál nekik, ha a magát kereszténynek hirdető Orbán Viktor azt mondja, ő megvédi a keresztény Európát a menekültektől, a muszlimoktól.
Az egyházak véleményalkotását mindenütt, így Magyarországon is a társadalmi közgondolkodás formálja. Ha az egyházi vezetők hajlanak az illiberális demokráciára, a populizmusra, akkor az azért is van, mert a társadalom nagyobb része is hajlik erre. Vagyis olyan az egyház, amilyenek a hívek.
Ez a magyarázat arra is, miért tűri el a katolikus egyház a magát konzervatívként, keresztényként definiáló kormányközeli média megmondó embereitől a Ferenc pápa elleni gyűlöletkeltést. Külföldön kisebbségben vannak azok a katolikusok, aki elutasítják az egyházfő nézeteit.
Orbán Viktor azt ismerte fel, hogy a magyarok jelentős része szíve mélyén, vezérre váró ultrakonzervatív, „prófétaként, szentként” az élükre állhat.
Ha egy relatív többség utálja a szegényeket, a menekülteket, a melegeket, a miniszterelnök meglovagolja ezt a hullámot, sőt felkorbácsolja a kedélyeket, hogy még inkább erősítse hatalmi bázisát.
A katolikus egyház néhány vezetője is konzervatív, illiberális, szívesen mutatkozik a hatalom oldalán. Ha választani kell a gyűlöletpropagandára építő Orbán és az irgalmasságot előtérbe helyező Ferenc pápa között, az előzővel tartanak – mondta a teológus.
