A jelenlegi bizottság mandátuma október 31-én lejár, így egyre sürgetőbb, hogy a kormányfő megnevezze, kit szán a magyar biztosi posztra. Az MSZP nyilvánvalóan leginkább saját soraiból küldene valakit az Európai Bizottságba, a 2010-es várható vereség fényében a biztosi poszt felértékelődött a szocialista párt politikusai számára – hangsúlyozta Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője.
Az MSZP öt nevet ajánlott Bajnai Gordon figyelmébe, a miniszterelnök valószínűleg közülük fog dönteni.
Veres János: kockázatos lenne jelölni
Veres János (Fotó: MTI)
A lista első helyén Veres János egykori pénzügyminiszter szerepel. Veres 1957-ben született Nyírbátorban, az MSZP alapító tagja, országgyűlési képviselő, 2005 és 2009 között töltött be miniszteri tisztséget. A Bajnai-kormány megalakulásakor kikerült a kormányból, helyét Oszkó Péter vette át. Verest ezután az MSZP frakcióvezető-helyettesévé választották, majd a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos lett. Az agrár- és közgazdász-végzettségű politikus a szocialista párt egyik legnépszerűtlenebb figurája, ráadásul amikor a sajtóban felröppent a neve, mint leendő biztos, többen bírálták hiányos nyelvtudása miatt.
Szomszéd Orsolya az FN.hu-nak elmondta: Veres Jánosnak igen erős a támogatása a pártban, esetleges ellenfelei pedig csak nyernének Brüsszelbe való távozásával. Ahogy Bajnai Gordonnak sem lenne feltétlenül előnytelen, hogy elődje pénzügyminiszterét a távolban tudja.
„Ám a kormányfő érdeke, hogy az MSZP-hez kevésbé köthető szakembert jelöljön, ezzel is aláhúzva saját szakértőimázsát, párttól való függetlenségét. A jobboldal számára ráadásul Veres teljesen elfogadhatatlan, azonnal a támadások kereszttüzébe kerülne, így komoly kockázatot hordozna magában a jelölése” – véli Szomszéd Orsolya.
Herczog Edit: felszabadult helye jól jönne az MSZP-nek
Herczog Edit (Fotó: MTI)
Nem hozható fel ellenérvként a szakmaiatlanság a listán második helyen szereplő jelölt, Herczog Edit ellen. A tartósítóipari mérnöki, illetve orosz és portugál szakos diplomával is rendelkező politikus 2004 óta dolgozik EP-képviselőként, ő az egyike annak a négy szocialista politikusnak, akik a 2009-es voksolás után is Brüsszelben dolgozhatnak. Az MSZP egyik alapítója Gyurcsány Ferenc lemondása után ráadásul a párt egyik alelnöki tisztét is betölti. Elsősorban az energiaügy területén dolgozott az EP-ben, jelenleg tagja a Költségvetési Bizottságnak és az EU-Örményország, EU-Azerbajdzsán, EU-Grúzia Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttségnek. Ezenkívül az EP szocialista képviselőcsoportjának is ő lett a kincstárnoka.
Herczog Edit Szomszéd Orsolya szerint súlytalanabbnak tűnik, de szakmailag és felkészültségét tekintve kevésbé támadható. Ráadásul biztosi posztra jelölésével felszabadulna egy hely az EP-ben a szocialisták számára.
Andor László: kompromisszumos jelölt?
Andor László (Fotó: MTI)
Andor László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagja az MSZP harmadik jelöltje. Gyurcsány Ferenc egykori tanácsadóját a baloldali holdudvar emblematikus figurájának tartják. Jelenleg Londonban él, 43 éves és közgazdász végzettségű. A Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Tanulmányok Bizottságának tagja, kandidátus, és tanít a Budapesti Corvinus Egyetemen is.
„Andor László lehet a kompromisszumos jelölt, aki megfelel Bajnai Gordon szempontjainak, ugyanakkor az MSZP számára is elfogadható, nemzetközi tekintélye miatt nem kifogásolhatják, és kötődik a baloldalhoz” – foglalta össze a mellette szóló érveket az elemző. Szomszéd Orsolya szerint egyre többet hallani, hogy hazánk a regionális portfóliót célozta meg, ehhez pedig „passzol” Andor László személye, míg ha egy kevésbé fajsúlyos tárcát kapnánk, akkor a pártpolitikus jelöltek jöhetnek esetleg inkább szóba.
Kovács László: külügyminiszter, majd EU-biztos
Kovács László (Fotó: MTI)
A jelenlegi biztos, Kovács László az MSZP által benyújtott ajánlatlistán csupán a negyedik helyre szorult. Az 1939-ben született politikus a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett külkereskedelmi diplomát, a hetvenes évek elején a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának a vezetője volt. 1975-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt központi apparátusába került. 1980-ban a Politikai Főiskolán is diplomát szerzett. 1986. májustól három éven át külügyminiszter-helyettes, 1989 áprilisában a Németh-kormány külügyminisztériumi államtitkárává nevezték ki. 1983-tól az MSZMP tagja volt, majd 1989-ben alapítója volt az MSZP-nek. 1990-ben az országos listáról szerzett mandátumot. A Horn-kormány külügyminisztere volt. 2004-ben Magyarország őt delegálta az Európai Bizottságba, ahol az adóügyekért lett felelős. Kovács László az FN.hu-nak adott interjújában kifejtette: szívesen vállalná ismét a posztot, ám a miniszterelnök kezében van a döntés.
A Nézőpont Intézet politológusa szerint Kovács László az elmúlt öt évben súlytalan biztos volt. A volt külügyminisztert azonban újabban szocialista miniszterelnök-jelöltként is emlegetik. Továbbá ellene szólhat, hogy az ő újrajelölésével az MSZP egyetlen másik politikusa sem járna jól.
Vadai Ágnes: honvédelmi államtitkár
Vadai Ágnes (Fotó: MTI)
Az MSZP utolsó jelöltje Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Nemzetközi Kapcsolatok, Európa tanulmányok és spanyol közgazdasági szaknyelvtanár szakon végzett, ugyanitt doktorált, illetve az ELTE Állam- és Jogtudományi karán is diplomát szerzett.
1999 óta a Magyar Szocialista Párt tagja.
Mi is az az EU-biztos?
Külügyminisztériumi források szerint Magyarország jelenleg leginkább a regionális politikáért felelős biztos tisztségére pályázik. Ez az uniós biztos az európai régiók érdekeinek összehangolásáért, valamint versenyképességük biztosításáért felel. A biztos hivatalosan az EU álláspontját tartja szem előtt, de természetesen adódhat lehetősége arra, hogy saját tagországa számára előnyös irányba befolyásolja a bizottsági ülésen kollégáit.
Az Európai Bizottság (EB) az unió három fő kormányzati intézményének az egyike az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett. Az EB voltaképpen az EU végrehajtó szervezete, kvázi az unió kormányaként működik. Az EB elsősorban a jogszabályok kezdeményezésével és becikkelyezésével foglalkozik. Másik fontos feladata, hogy őrködjön az uniós szerződések felett, és szabálysértési eljárást indítson az azt megszegő tagállamokkal szemben.
A bizottságba egyelőre minden tagállam egy biztost küldhet, így a számuk jelenleg 27. A Lisszaboni Szerződés ezen változtatna, ugyanis célként szerepel benne, hogy 2014-re az EU-biztosok létszáma 15-re csökkenjen, és a tagállamok rotációs rendszerben küldjenek biztosokat. A biztosok minden EU-s állampolgár érdekeit képviselik, így függetlenek az őket jelölő tagállamok kormányaitól. Munkájukat meghatározott létszámú kabinetek és nagyszámú adminisztratív csapat segíti.
Az EB elnökét az Európa Tanács választja ki az Európai Parlament jóváhagyásával. A többi biztos személyéről a jelölő tagországok döntenek az elnökkel folytatott megbeszélések alapján, aki később meghatározza a biztosok feladatát. Ezt követően a teljes bizottságot el kell fogadnia az Európai Parlamentnek ahhoz, hogy az végre munkába állhasson.
