Szűk két hét alatt legkevesebb másfél millió ember menekült már el Ukrajnából az oroszok által indított háború elől az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hétvégi adatai szerint. A legtöbb bajbajutott Lengyelország felé vette az irányt, sokan Románia, Szlovákia felé indulnak, de Magyarországra is 167 ezer ukrán menekült érkezett már.
A kialakult válsággal összefüggésben viszont arról kevés szó esik, hogy Európa egyik legszegényebb országa már most túlterheltté vált a menekültáradat miatt. Moldovába eddig 230 ezren léptek be Ukrajnából február 24. óta, és közülük 120 ezren maradtak is. Az ő ellátásuk egy alig 2,6 milliós lakosságú állam számára emberfeletti feladat.
És miközben a kormány a krízist próbálja menedzselni, sokan tartanak attól, hogy Moldova lehet Vlagyimir Putyin következő célpontja, amennyiben sikerül átvennie a hatalmat az Ukrajnában. A félelem nem is teljesen megalapozatlan, az orosz támadásra utalhat a múlt, az ukrán és moldovai határok kísérteties hasonlósága és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök térképe is.
Menekültek tömege érkezett a kis országba
Ebben az évszázadban olyan intenzív exodusra még nem volt példa a világon, mint most Ukrajnában, ahonnan már több mint másfél millióan menekültek el valamelyik szomszédos országba.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hétfőn az Aranyosapátiban tartott sajtótájékoztatóján közölte, eddig 167 ezer menekült érkezett Ukrajnából hazánkba. Hozzátette,
nem tudjuk, mit tartogatnak a következő napok, az érkezők száma várhatóan nem fog csökkenni, de fel vagyunk készülve valamennyi menekült fogadására.
A magyarok által nyújtott segítség és az összefogás mértéke is példaértékű, ugyanakkor – ha kontextusba helyezzük – csak szuperlatívuszokban lehet beszélni arról, ahogy a hazánkhoz képest negyedakkora lakossággal rendelkező Moldova kezelte a tényt, hogy már több mint 230 ezer menekült lépte át a határt Ukrajna felől.
Kis mérete és belföldi problémai ellenére Moldova kiválóan megoldotta a menekültek fogadását, ugyanakkor a kormány nemzetközi segítséget kért, hogy ezt a jövőben is biztosítani tudja.
Natalia Gavrilita miniszterelnök szerint olyan sokan érkeznek Ukrajnából az országba, hogy mostanra Moldovában minden nyolcadik gyermek menekült. A maradni szándékozó családok háromnegyedét már a lakosság fogadja be, mert szinte kimerítették az állami kapacitásokat.
Mint fogalmazott,
a menekülthullám jóval gyorsabb és erősebb, mint ahogy azt az előrejelzések mutatták.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője korábban azonnali, 15 millió eurós segítséget ígért Moldovának a válság kezelésére, és a kormányfő Antony Blinken amerikai külügyminisztertől is kért támogatást. Mellette Maia Sandu moldovai elnök is tárgyalásokat kezdeményezett többek közt Emmanuel Macron francia elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, a litván kormány pedig 830 ezer dollárt ajánlott fel Moldovának, valamint Görögország is csatlakozott az adományozáshoz.
Tény, hogy a mostani menekültválság egyetlen más országot sem helyezett olyan extrém nyomás alá, mint Moldovát, de hosszú távon ebből akár még profitálhatnak is, mivel segíthet megállítani a több évtizedes demográfiai hanyatlást.
Moldova 1991-ben vált független állammá a Szovjetunió felbomlását követően, de az azóta uralkodó extrém szegénység és a munkahelyek hiánya elképesztő mértékű és folyamatos emigrációs hullámot eredményezett. Harminc év alatt több mint egymillió fővel csökkent a lakosság, és még most is évente 35 ezer moldovai költözik el évente. Ez értelemszerűen súlyos munkaerőhiányt is okoz, ami viszont most lehetőséget teremthet az ukrán menekülteknek az elhelyezkedésre. Az építőiparban 5–10 ezer ember tudna azonnal elhelyezkedni, az IT-szektorban pedig szintén 5 ezer betöltetlen pozíció van jelenleg, ami a szakképzett menekültek számára az új élet lehetőségét teremtheti meg.
Fél szemmel azt nézik, mikor válnak célponttá
Miközben a menekülteket próbálják erőn felül segíteni, a moldovaiak fejében folyton ott motoszkál a gondolat: mi van akkor, ha Vlagyimir Putyin birodalmi játszmájának ők lesznek a következő áldozatai?
Két évtizeddel azelőtt, hogy az oroszok által támogatott szeparatisták kiharaptak egy darabot Ukrajnából, ugyanezt megtették Moldovában is, a helyzet pedig tulajdonképpen azóta rendezetlen.
1992-ben a felkelők a moldovai–ukrán határ mentén egy 400 kilométeres szakaszon kikiáltották a Dnyeszter Menti Köztársaságot, amit azóta ellenőrzésük alatt tartanak. Bár ezt az államot nemzetközileg soha senki nem ismerte el – még Oroszország sem –, Moszkva 1500 katonát állomásoztat a területen. Feladatuk hivatalosan a béke fenntartása a szemben álló felek között, csakhogy közben 20 ezer tonnányi, még a szovjet érából származó muníciót is őriznek Cobasna falujában egy raktárban. Kisinyov többször is felszólította már Moszkvát, hogy evakuálják a raktárat, de az erre kapott ígéretek a mai napig nem teljesültek – annak ellenére sem, hogy a fegyverek legalább fele elavult.
Ugyan a Dnyeszter Menti Köztársaság vezetői független államként tekintenek magukra, és van közvetlen – nem túl barátságos – kapcsolatuk Moldovával. A Dnyeszter-melléknek saját zászlója van, az utolsó a világon, amelyben még szerepel a szovjetek sarlója és kalapácsa, valamint saját devizával is rendelkeznek, de utóbbi leginkább műanyag érmékből áll, ami egy társasjáték kellékeihez hasonlít, és a világ más részein semmit nem érnek. Helyi szinten a moldovai és a dnyeszteriek jellemzően kölcsönösen függenek egymástól, a két nemzet gyermekei például gyakran járnak ugyanabba az iskolába.
Ezt a veszélyt már a moldovai kormány is felismerte, ugyanakkor próbálnak optimisták maradni. Bár felkészültek minden eshetőségre, jelenleg azt kommunikálják, hogy nem számítanak közvetlen célpontnak Oroszország számára, egy moszkvai megszállásról – állításuk szerint – egyelőre nincs értelme beszélni. Az emberek viszont aggódnak, sokan már most más országokba költöznek, még mielőtt ők is olyan menekültekké válhatnának, mint akik most hozzájuk érkeznek százezrével.
Intő jel volt, hogy a napokban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a biztonsági tanácsnak tartott eligazításán egy olyan térképet használt, amely egyértelműen Moldova tervezett megszállást mutatta Ukrajna déli részéről. Ezen a térképen több olyan elem is szerepelt, amelyek az orosz megszállás első napjaiban meg is valósultak, a maradék pedig a „még hátralévő támadásokat” mutatta.
At today’s security council meeting, Lukashenko showed what looks like an actual invasion map. It shows Ukraine military facilities destroyed by missiles from Belarus, attacks directions (everything agrees except Odessa-Transnistria). Also, Ukraine is divided into 4 sectors. pic.twitter.com/ueqBIFUbyM
— Tadeusz Giczan 🇺🇦 (@TadeuszGiczan) March 1, 2022
Nem sokkal később a fehéroroszok arról tájékoztatták a moldovai tisztviselőket, hogy hiba volt a térképen, ezzel pedig igyekeztek rövidre zárni az ügyet. Ilyen volumenű bakikat ugyanakkor ritkán követnek el vezető katonai értekezleten, főleg akkor, ha arról videó is készül.
Moldova Ukrajnát követve egyfajta védekezési ösztönből a múlt héten benyújtotta tagsági kérelmét az Európai Unióba, a NATO-hoz ugyanakkor egyelőre nem szeretnének csatlakozni, az ország alkotmányában ugyanis szerepel egy fegyverkezési semlegességi rendelkezés, amely ezt megakadályozza. A moldovai kormány ugyanakkor nem zárja ki, hogy ha a biztonsági helyzet Ukrajnában tovább romlik, és megnövekszik az esélye egy esetleges orosz katonai beavatkozásnak ellenük, akkor az alkotmányt átírva a NATO-tagságot is kérelmezhetik majd.
Arra, hogy a moldovaiakat is megtámadja Oroszország záros határidőn belül, egyelőre kevés az esély, hiszen Putyinnak megvannak a problémái Ukrajnában is, a fegyveres konfliktus nem ért véget, sőt, lehet, hogy a java még csak most kezdődik. A moldovai megszállás esélyét viszont nem lehet teljeséggel kizárni: elég csak arra gondolni, nem olyan rég még azt is nehezen tudtuk elképzelni, hogy Magyarország közvetlen szomszédságában háború tör ki.
