A nemzetgazdasági miniszter elképzelése többek között az adósságszolgálat, a PPP-programokkal kapcsolatos kiadások és az állam működési költségeinek zsugorodása következtében valósulhat meg – hangzott el az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
A bevételi oldal alapvetően a foglalkoztatás bővítésének köszönhetően emelkedhet Matolcsy György szerint, aki elmondta, hogy a kormány 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrejöttével számol.
A nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy “a talpraállás költségvetése” – a 2011-es büdzsé – tervezésekor három sarokszámmal kalkulál a kormány: egy már érzékelhető, 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos, csökkenő pályát jelentő inflációval, valamint az államadósság mérséklődésével – ez utóbbinál konkrét számot nem említett a miniszter.
A növekedés beindulásához szükséges a külső gazdasági környezet némi javulása, az exportpiacok, elsősorban a német exportpiac fellendülése, ami reális kilátás – mondta. Az inflációról úgy vélte, nincs értelme a tervezettnél drasztikusabban, mesterségesen leszorítani, de az sem lenne helyes, hogy az infláció “elengedésére” épüljön a konszolidáció.
Matolcsy György szerint “óriási veszélyt jelentett” az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a testület ugyanis e logika mentén alkotmányellenesnek ítélhette volna a válságadókat is, ez pedig felborította volna az egész költségvetést, a kormány gazdaságpolitikáját. “Ez azonban múltbeli veszély, a kérdőjel helyén már pont van” – hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető elismerte, hogy a válságadók “brutális beavatkozást” jelentenek egy-egy ágazat jövedelmezőségi viszonyaiba, mégis védhetőnek vélte őket, mivel átmenetiek, és hatásukra jelentősen javul majd a gazdasági általános helyzete kivezetésük után.
Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az államháztartás egyensúlytalanságát alapvetően a nyugdíjalap és az egészségügyi alap masszív hiánya okozza. Mint mondta, ezek nem szüntethetők meg “belülről”, a költségvetési tételek átrendezésével, csak a beruházások és a foglalkoztatás általános bővítésével, ezek ugyanis “automatikusan” beállítják majd a két nagy kassza egyensúlyát. A válságadókra, a magánnyugdíj-pénztári pénzek átáramoltatására és más átmeneti intézkedésekre addig van szükség, amíg az érdemi gazdasági növekedés be nem indul.
A nemzetgazdasági miniszter a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban elmondta: a kormány középtávú célja egy állami és egy önkéntes magánnyugdíj-pénztári pilléren nyugvó rendszer.
Végül a válságadó áthárítását firtató kérdésekre úgy reagált: “nyilvánvaló harc lesz, a cégek megpróbálkoznak majd az áthárítással, ez természetes, de verseny van, és a háttérben ott állnak majd az állami intézmények is, így például a PSZÁF”.
