Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya főúri nevelést kapott, az 1646 körül született Zrínyi Ilona magyarul, horvátul, latinul és németül is beszélt. I. Rákóczi Ferenctől három gyermeke született – György, Julianna és Ferenc – ám az elsőszülött még csecsemőként elhunyt. A kisebbik fiú születése után nem sokkal, 1676-ban meghalt I. Rákóczi Ferenc, az özvegy pedig elérte, hogy gyermekei felügyeleti joga nála maradjon.
Ezzel pedig az ő kezében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon is. Szerető, gondoskodó édesanya volt, aki sokat törődött gyerekeivel: a korban némileg rendhagyó módon például fiát még 4 éves korában is szoptatta, a gyerekekkel aludt, ételükre, italukra maga figyelt, ő öltöztette és – ha betegek voltak – személyesen ápolta őket.
Európa legbátrabb asszonya
A nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imrével az 1670-es évek végén találkozott, 1682-ben kötöttek házasságot – a korkülönbség miatt sokan gondolták Thökölyt hozományvadásznak. Valóban erős politikai és anyagi motivációk is állhattak a háttérben, ám a kettejük közt kialakult gyengéd érzelmi szálakra is vannak bizonyítékok. A kuruc felkelés során cselekvően is támogatta férjét, később
Kara Musztafa nagyvezír Bécs alatti veresége 1683-ban a kuruc állam sorsát is megpecsételte, Thököly az oszmánok bizalmát is elvesztette, 1685-ben török fogságba került – írja a Rubicon.hu. Zrínyi Ilona ekkor gyermekeivel együtt a Rákócziak régi birtokán, Munkács megerősített várában keresett menedéket. A Thököly által nem sokkal korábban megerősített vár szinte bevehetetlennek számított, ráadásul Radics András főkapitány parancsnoksága alatt jelentős számú, 4000 fős katonaság védte.
A császári hadak novemberben zárták körül Munkácsot, a védők többszöri felszólítás, rábeszélés ellenére sem voltak hajlandók megnyitni a kapukat, de a falak lövetése és a rohamok is hatástalanok maradtak. Zrínyi Ilona személyesen buzdította a harcoló katonákat, leánya a sebesültek ápolásában vett részt. Aeneas Sylvius Caprara tábornok számára nem volt sürgős a vár bevétele, ezért a sikertelenség és a veszteségek hatására 1687 áprilisában a várvívás felfüggesztése és a laza ostromgyűrű visszaállítása mellett határozott.
Miközben Munkács és Zrínyi Ilona hősiesen kitartott, a körülmények egyre kedvezőtlenebbé váltak számára. Thököly fél év után ugyan kiszabadult a nagyvezír fogságából, ám nem tudott elegendő katonát gyűjteni a munkácsi ostromgyűrű áttöréséhez. Sőt, erre már az oszmán hadvezetés sem volt képes. Buda keresztény kézre kerülésével a török hadak defenzívába vonultak, a Szent Liga nagyharsányi diadala (1687. augusztus 12.) után pedig a Porta szárazföldi csapatai már kiszorultak Magyarország és Erdély területéről.
Fel kellett adnia
Időközben a császáriak az eperjesi vésztörvényszék kegyetlenkedésein keresztül is igyekeztek nyomást gyakorolni Zrínyi Ilonára: a koncepciós perek elítéltjei közül ugyanis többeket azzal vádoltak meg, hogy kapcsolatban álltak a grófnővel. Eger visszafoglalása után, 1687 novemberében újból kísérletet tettek a két éve ellenálló Munkács meghódítására.
Zrínyi Ilona ismét vállalta a harcot, ám a hosszú ostrom miatt a várban súlyos élelmiszer- és lőszerhiány lépett fel. Ráadásul nem volt reális esély felmentő sereg érkezésére, ezért 26 hónap után, 1688. január 15-én végül beleegyezett Munkács kapuinak megnyitásába. A Caraffa tábornok vezette Habsburg-csapatok Thököly uralkodói jelvényeinek lefoglalásával de iure is véget vetettek a néhai felső-magyarországi fejedelemség fennállásának.
Zrínyi Ilona és a Rákóczi-gyermekek sorsában azonban ennél sokkal drámaibb változás következett be. I. Lipót ugyanis érvényesítette I. Rákóczi Ferenc végrendeletét, melynek értelmében Julianna és Ferenc az uralkodó gyámsága alá került.
Thököly Imre később a zernyesti ütközetben foglyul ejtett Donatus Heisler tábornokért cserében kiváltotta feleségét a Habsburgok őrizetéből, így a hős asszony – férje sorsában osztozva – számkivetésben, Nikomédiában fejezte be életét.