A törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása – olvasható az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP országgyűlési frakciójának képviselője által megfogalmazott négypárti nyilatkozattervezetben.
A magyar parlamenti pártok – a dokumentum szerint – felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel.
Négypárti a házelnöknél (MTI)
Megszületett az összefogás
A nyilatkozattervezet – amelyet a következő napokban írnak majd alá – rögzíti: a szlovák nyelvtörvény módosításait, amelyek példátlanul szankcionálják a szlovákiai magyar kisebbséget, összeegyeztethetetlennek tartják a magyar-szlovák alapszerződéssel és egyéb nemzetközi egyezményekkel. A tanácskozás több mint két óráig folyt zárt ajtók mögött a házelnök dolgozószobájában.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a megbeszélés után közölte: nemzetközi fórumokon is egyeztet és lépéseket tesz a következő hetekben azért, hogy a szlovák nyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit visszavonják. Az ügyben az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa július 22-ére találkozót szervezett, ahol a kormány is ott lesz.
Bokros levelet írt
A szerdai budapesti megbeszélésen egyébként részt vett a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője is. Legutóbb kedden a magyar parlamenti pártok ifjúsági szervezetei tiltakoztak közös nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény ellen Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt.
A pártok képviseletében Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja, Kozma József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) frakcióvezetője, Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökhelyettese vett részt a találkozón.
Bokros Lajos (MDF) európai parlamenti képviselő levélben hívta fel szlovák kollégáinak figyelmét arra, hogy a Szlovákiában két hete elfogadott nyelvtörvény kirekesztő, amely „nemcsak a magyarságot, de az európai integráció szellemiségét és a demokrácia eszméjét is sérti”. A problémára – mint szerinte minden szlovák-magyar konfliktusra – csak a kölcsönös tisztelet és megértés jegyében lehet megoldást találni. Bokros a levélben úgy vélte, ez már nem szlovák-magyar ügy, hanem az egész Európai Unió ügye, amellyel az érintett országok EP-képviselőinek is foglalkozniuk kell.
A szlovák államnyelvtörvény
Többek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni a felvidéki földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat. A törvény szeptember elsején lép hatályba.
Pénteken aláírja az elnök
Szlovákiai magyar civilszervezetek és intézmények felszólították Ivan Gasparovic szlovák államfőt, hogy ne írja alá az államnyelvtörvény módosítását – jelentette be Petőcz Kálmán, a mintegy ötven csoportot tömörítő Szlovákiai Magyar Kerekasztal (SZMK) szóvivője egy pozsonyi sajtóbeszélgetésen.
A pártok ifjúsági szervezeteinek vezetői a szlovák nagykövetség előtt (MTI)
Rámutatott: az államnyelvtörvény a nemzeti elv előnybe helyezésén alapul, miközben a kisebbségektől a polgári elv betartását követeli meg. „Ez az összhanghiány tartós látens feszültségforrás” – szögezte le a politológus.
Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnöknek a hét végéig van ideje, hogy aláírja vagy újratárgyalásra visszaküldje a parlamentnek a szlovák államnyelvtörvény múlt hónap végén elfogadott módosítását – írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap.
„Gittegylet” tárgyalja a törvényt
Marek Trubac, az államfő szóvivője szerint eddig senki sem jelentkezett Gasparovic hivatalánál, hogy találkozni szeretne az elnökkel a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Bevett szokás ugyanis, hogy az a párt, amelynek kifogásai vannak valamelyik jogszabállyal szemben, hivatalában keresi meg az államfőt, vezetői személyesen tárgyalnak vele.
Gasparovic valószínűleg pénteken aláírja a módosításcsomagot, azon a napon, amikor a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság tárgyal a tervezetről. A bizottság tagjai nagyrészt kormánytisztviselők, így az üléstől csak annyi várható, hogy a felek az eddig ismertetett nézeteiket fogják ütköztetni.
Petőcz Kálmán politológus szerint a bizottságnak még a törvénymódosítás megszavazása előtt össze kellett volna ülnie. „Akkor még lett volna értelme egy ilyen megbeszélésnek, most már szinte semmi” – mondta.
