Közel 140 lakás került kalapács alá csütörtökön délelőtt a budapesti XIII. kerület József Attila tér 4. sz. alatt megtartott ingatlan árverésen, melyet a Credit Express Kft. Behajtó cég bonyolított le. Végül ténylegesen 5-6 ingatlanra csaptak le a licitálók. Mindössze 1-2 lakás esetén volt versengés, a többit egy-egy licitáló vett meg, aki nyilvánvalóan az adott ingatlan miatt vett részt a árverésen.
„Ezek az ingatlanok többnyire bírói határozat nélkül kerülnek árverésre, és tulajdonosaik még esélyt sem kapnak arra, hogy esetleg hitel átütemezésről vagy egyéb lehetőségről megállapodjanak a bankkal” – állítja Tinnyei-Tóth Lászlóné, az Egészséges Egészségügyért Egyesület (3E) titkára.
Elutasítják a piac farkastörvényeit
A tömeges kilakoltatások folytatódása miatt a Magyar Szociális Fórum az árveréssel párhuzamosan sajtóértekezletet tartott a Magyar Orvosi Kamarában, ahol többek között felszólalt Róna Péter közgazdász, Karsai József, az MSZP országgyűlési képviselője, valamint Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke is.
„A kormány, és a kormánypárt részéről kifejezett politikai ellenállást, az ellenzék részéről pedig politikai passzivitást tapasztalunk a kilakoltatások leállításával szemben. Együttes következményük a banki érdek brutális felülkerekedése a társadalmi érdeken, a fizetésképtelen emberek sorsukra hagyása, kiszolgálásuk a piac farkastörvényeinek” – mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője.
Politikai síkra terelik
„Kénytelenek vagyunk politikai síkra terelni a kérdést, és leszögezni: más politikát, más rendszert akarunk! Olyant, amely nem veszi el az otthont attól, akit előzőleg munkájától és megélhetésétől is megfosztott. Olyant, amely nem engedi meg, hogy a társadalompolitikát a bankok irányítsák, s hogy a bankok profitszempontjától függjön, együtt maradhat-e a család, vagy szétessék, állami gondozásba kerüljenek-e a gyerekek, vagy szüleikkel élhessenek tovább, fűtött lakás jusson-e az újszülött osztályrészéül, vagy szüleivel együtt az utcán kössön ki” – fűzte hozzá.
Róna Péter közgazdász szerint a bankszektor kartell jellegűvé vált. Jogtalanul és becstelenül túlszámláznak. „Ahhoz, hogy helyreálljon a bizalom a bankok iránt hazánkban, nem elég etikai illemkódexeket kidolgozni számukra, de jogi eszközökkel is fel kell lépni velük szemben. Magyarországon kívül sehol a világon nem létezik jog a banki szerződés egyoldalú módosításához” – hangsúlyozta.
Karsai államosítana
„Magyarországot ma a bankok irányítják, nem a kormány” – állítja Karsai József, az MSZP országgyűlési képviselője, Battonya polgármestere. Szerinte államosítani kell azokat a bankokat, amelyek fittyet hánynak a társadalmi érdekre. A külföldi bankból ki kell venni a pénzt és áttenni a magyar bankba. Karsai hozzátette, hogy választó körzetében sok család ott tart, hogy dinnyét eszik kenyérrel. Milliárdokat vettek el a mezőgazdaságtól, az erdőgazdaságtól a felelőtlen árfolyam politikával. Összefogásra szólított föl a vidék teljes ellehetetlenítésével, száz- és százezrek tönkretételével szemben.
Mészárosné Győrvári Bella, az Otthonvédő mozgalom kezdeményezőjének számító Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke szerint a kilakoltatások többsége törvénytelen. Megoldásként pedig azt ajánlotta, hogy az állam az önkormányzatokkal karöltve dolgozzon ki bérlakási programot, ezzel egyúttal segítsen a hazai építőiparnak, a hajléktalanná váltakat pedig lakássá átalakított elhagyott középületekben helyezzék el.
Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bankok elutasítsanak mindennemű felelősségvállalást. Varga élesen bírálta Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnökének érzéketlenségét az otthonvesztés, a kis- és középvállalkozók tömeges csődje iránt. Példa nélkülinek minősítette Felcsuti azon állítását, hogy a bankok több mint 80 százalékának semmi köze sincs az államhoz! „Miközben a bankok nyíltan vagy burkoltan milliárdokat kaptak az IMF-től és az EU-tól felvett kölcsönökből, 80 százalékkal csökkentették a magyar építőiparnak nyújtott hiteleket. Magyarországon ma a nemzetközi bankközi kamatláb húszszorosáért adnak lakossági hitelt”– hívta fel a figyelmet Varga István.
