2008. december 31-én járt le a határidő, amelyet az Európai Unió adott a magyarországi játszóterek előírt szabvány szerinti kialakítására. A rendelet minden részletre kiterjedő előírást tartalmaz, amely meghatározza az eszközök anyagát, formáját és burkolatát, elkülöníti az apróságok által használt játékokat a nagyobbakétól.
Az új játszóparkok csak ütéscsillapító talajra épülhetnek, az előirányzottak szerint gumitégla, apró gyöngykavics vagy faháncs boríthatja a földet. Az eddigi gyakorlattal szemben legalább kétévente köteles az üzemeltető ellenőriztetni a terek állapotát, az elvégzett munkáról pedig ellenőrzési jegyzőkönyvet kell kiállítania az illetékes szervnek.
A felnőttek is jól érezhetik magukat
Az is fontos szempont az új tereknél, hogy a csemetéjét elkísérő felnőtt is kellemes környezetben, kényelmes padokon szemlélhesse a gyereket, többnyire ezeket a parkokat elkerítik és őrzik, hogy az illetéktelenek – kutyatulajdonosok, hajléktalanok – ne juthassanak be.
A kisebb játszóterek helyett inkább egy-egy nagyobb, központi területet igyekeznek a jövőben kialakítani, ahol higiénikus körülmények között és biztonságban játszhatnak a csöppségek. A rendelet életbelépésével csökkent a játszóterek száma, de a meglévők kényelmesebbek és biztonságosabbak lettek.
Nagy részük nem volt megfelelő
Bő másfél évvel ezelőtt több mint húszezer játszóteret tartottak számon az országban, amelyeken mintegy 100 ezer játszóeszköz volt található. Ezeknek azonban kilencven százaléka nem felelt meg az EU szabványának, vagyis elhelyezésükben és anyagukban fokozottan balesetveszélyesek voltak. Az említett eszközök nagy része az átalakítás után sem felelt volna meg a követelményeknek.
A Fővárosi Önkormányzat sajtóirodájának információi szerint a budapesti fenntartású játszóterek esetében az átállás három lépésben zajlott. Először pontos felmérés készült a játszóeszközökről, hogy megfelelnek-e az EU-s szabványnak, majd a nem megfelelő eszközöket elbontották, az esetleg átalakíthatókat felújították. Végül a gyéren felszerelt, de megtartásra tervezett játszóterek EU-szabványnak megfelelő, ütemezett átépítését kezdték meg.
„Az EU-szabványnak minden játszóterünk megfelelt, egyet sem kellett bezárni. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában 45 játszótér van, ezek zöme – kivéve az elmúlt években megújított játszótereket – átépítésre szorul, mert a nem szabványos játszóeszközök leszerelése következtében kiürültek, csak néhány játszóeszköz maradt” – hangsúlyozta lapunk kérdésére Karácsony Ildikó. A Fővárosi Önkormányzat sajtóirodájának munkatársa hozzátette: az utóbbi években új játszóteret nem építettek, csupán a meglévő játszóterek fejlesztése valósult meg. Ehhez a Fővárosi Önkormányzat költségvetése biztosította a forrást.
Eltérő lehetőségek vidéken
A vidéki városokban más és más a helyzet. Golubkovics Péter, a győri polgármesteri hivatal kommunikációs vezetője szerint az új gyermekparkokra való átállás zökkenőmentes volt a Rába partján. „Két év alatt 21 kisebb és 4 nagy játszóteret építettünk, néhányat a semmiből, másokat lényegesen átalakítottunk, felújítottunk A játszóterekre költött összeg 143 millió forint volt, melyhez a forrást a város költségvetése biztosította” – emelte ki Golubkovics.
Gábor Zsombor, debreceni városüzemeltetési osztályvezető viszont már lényegesen kisebb ráfordítható összeget nevezett meg. „Debrecen város területén mintegy 100 játszótér található. Ebből 23 játszótér felel meg az uniós szabványnak, melyek közül 20 rekonstrukciója 2008. előtt történt meg, három pedig tavaly épült (szintén a rekonstrukciós munkák részeként), az idei nyár elejére pedig újabb játszótér készül majd el” – mondta Gábor Zsombor.
Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a legtöbb esetben a meglévő mérleghinták, mászókák szabvány szerinti átalakítása nem lehetséges, így gyakran egy-egy játszótéren csak a hinta megtartása lehetséges a felfüggesztések átalakításával és új gumilapos, vagy bébiüléses hinta felszerelésével. A hintát körülvevő védőkorlátokat is el kell bontani, mivel azok nem felelnek meg az szabványoknak.
Bébibiztossá kell tenni
Gábor Zsombor szerint komoly problémát jelent Debrecenben, hogy a játszóterek sokszor aszfaltburkolattal vannak ellátva, melyek elbontása és új ütéscsillapító burkolat kialakítása igen költséges. Úgy véli, mind a megszüntetések, mind a szabványosítások és rekonstrukciók hatalmas terhet rónak az önkormányzatokra, hiszen nemcsak új eszközöket kell telepíteni, hanem az ütéscsillapító burkolatokat is ki kell alakítani.
„Ha az új játszótereket nem vesszük körbe kerítéssel, melynek megépítése szintén többletköltséget jelent, akkor azok hamar a vandalizmus áldozatául esnek” – tette hozzá a szakember. Mint megtudtuk, a 2009. évi költségvetésben erre az évre 30 millió forintot biztosított Debrecen város közgyűlése a szabványos játszóterek kialakítására. Ebből az összegből 3-4 közepes nagyságú játszótér alakítható ki, ezek helyszínéről jelenleg is egyeztetés zajlik.
Mindenütt többletmunkával és a költségek emelkedésével jár tehát a játszóterek szabványosítása, és hol könnyebben, hol gördülékenyebben megy az átállás. A vélekedés azonban minden önkormányzat esetében hasonló: a gyermekek biztonságán nem lehet spórolni.
