Másfél hete tart az ENSZ klímakonferenciája, a COP26 Glasgow-ban, a tárgyalások pedig most jutottak el arra a szintre, hogy egy vázlatot ki lehessen adni abból, amire eddig jutott a majdnem 200 ország, amelyek fő feladata a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokban maximalizálni. A konferencia helyszínén egyre inkább a pesszimizmus vesz erőt az embereken, ami, a vázlatot nézve, nem is csoda – valójában sok újdonság nincs benne, és olyan vállalások sem, amelyek nagyban előremozdítanák, hogy a jelenlegi 2,4 Celsius-fokos értéket le lehessen tolni 1,5 fokra.
Jelenleg a legfőbb feszültség a karbonpiaci szabályokkal, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások frissítésének ütemtervével és a klímaváltozás miatt legsérülékenyebb nemzeteknek járó támogatásokkal kapcsolatban jelentkezik, ezeket egyelőre nem sikerült megoldani.
A vázlat (amelyet itt lehet elérni) főként a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásról és a klímafinanszírozásról szól, mindkettő megosztó téma a tárgyaló felek között. A legsérülékenyebb országok számára ugyanis nemcsak a további kibocsátások csökkentése, de a már most jelentkező problémákra való válasz is nagyon fontos, ehhez pedig szükség van a megfelelő támogatásra a fejlett országoktól – azoktól a nemzetektől, amelyek a klímaváltozás mértékéért felelősek.
Mi az előrelépés, és miben kell még fejlődni?
A párizsi klímaegyezményhez képest a szöveg nagy előrelépés abban, hogy vannak konkrét dátumai azzal kapcsolatban, hogyan érhető el a maximum 1,5 Celsius-fokos melegedés. A fosszilis üzemanyagok végre problémaként szerepelnek, és van terv a kivezetésükről. Arra is születtek határidők, hogy az országoknak mikor kell az újabb vállalásaikat leadniuk, amelyek már jobban illeszkednek a 1,5 fokos plafonhoz.
2022-ig a párizsi klímaegyezménnyel kell egyensúlyba állítaniuk a nettó nulla kibocsátásos ígéreteiket, és fel kell gyorsítaniuk a szén kivezetését.
De amíg az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban megfelelő a szöveg, addig a finanszírozás és a károk és veszteségek támogatása területén van mit fejlődni, és a fejlődő országok adaptációjára sincs elég figyelem fordítva. A szöveg megemlíti a 100 milliárd dolláros klímafinanszírozást, de határidőket nem szab hozzá, és ugyan a károk és veszteségek miatti támogatás szükségességét is elismeri, erről sincsenek részletek.
A COP26 tárgyalásai a második hét végére ismét felpörögnek majd, hiszen ezt a vázlatot még el kell fogadtatni mindegyik országgal úgy, hogy egyelőre kulcskérdéseket nem érint.
