Ma már több tucat igen hatásos gyógyszer létezik, amelyek az esetek egy jelentős részében megszüntetik a panaszokat, javítják a közérzetet. A gyógyszerek előírásszerű szedése mellett azonban maga a beteg is sokat tehet azért, hogy hangulati állapota mielőbb egyensúlyba kerüljön.
A depressziósoknál a mentális (azaz lelki, gondolkodásbeli) működés különösen szoros kapcsolatban van a testi kondícióval. A depressziósok érzékenyebbek a testi problémákra, mint az átlag. Fokozottan kell hát ügyelniük, hogy minden körülmények között eleget aludjanak, a megszokott időben feküdjenek és keljenek. A kialvatlanság önmagában elég lehet ahhoz, hogy komolyan visszavesse a már elért állapotjavulást. A kávéivást ajánlatos a minimumra csökkenteni, ahogy az alkoholfogyasztást is, mert ezek erősen befolyásolják az agyműködést, és a hangulati ingadozást még nagyobbá teszik. A depressziósok lehetőleg ne tartsanak szigorú, azaz éhezéses fogyókúrát, ez ugyanis szintén fokozza a hangulatingadozást.
A depressziót egy szemléletes hasonlat szerint úgy kell elképzelnünk, mintha a parkolóban az autónkkal beszorultunk volna a többi jármű közé. Mindegy, mi az oka, mi kormányoztunk ügyetlenül, vagy a többiek álltak hozzánk túl közel, a végeredmény ugyanaz, és ebből a helyzetből kizárólag apró, kitartó és türelmes mozdulatokkal van kiút. Természetesen ez a lelkileg egyensúlyban levő autósnak sem könnyű, hát még a kóros hangulatban szenvedő depressziósnak. Lényeg, hogy a hasonlat jól leírja, hogy apró, kitartó lépésekkel a beteg maga is hozzájárulhat elindulásához felfelé a depresszió lehúzó spiráljából.