A legalattomosabb betegségek lassan, alig észrevehető tünetekkel kezdődnek, amire az ember hajlamos rálegyinteni, különösen, ha férfi: ugyan, nem is fájdalom az, csak egy kis kellemetlenség, nem betegség, csak múló rosszullét, minek mindennel orvoshoz szaladgálni, pláne ha a vizsgálathoz az alsónadrágot is le kell venni… Az ilyen hozzáállásnak sok esetben az a vége, hogy mire a férfi rászánja magát, hogy orvoshoz forduljon, a betegsége már súlyos, az alsónadrágját meg már hosszú ideje nem volt alkalma lehúzni senki előtt.
Először csak a vizelet csíp kicsit pisiléskor, aztán az élmény egyre kellemetlenebb lesz, végül az ejakuláció válik pokolian fájdalmassá. A férfi várja, hátha az egész elmúlik majd „magától”, hiszen a múltkor már kicsit mintha jobb lett volna… De nem lesz jobb, és a fájdalomtól már előre rettegő férfi kerülni kezdi a szexet, merevedési zavarai lesznek. A problémájáról nem beszél, inkább kifogásokat gyárt, kibúvókat keres, a párja pedig nem érti, hogy miért, legfeljebb érzi, hogy valamilyen titok lappang a háttérben, ami megmérgezi a kapcsolatot.
A CPPS (chronic pelvic pain syndrome, vagyis krónikus kismedencei fájdalom szindróma) hátterében a legtöbb esetben krónikus, nem bakteriális fertőzés által kiváltott prosztatagyulladás áll. Ha a prosztatagyulladást baktériumfertőzés okozza, akkor antibiotikumokkal könnyen és gyorsan kezelhető, ám a legtöbb esetben nem ez a helyzet. A kiváltó ok lehet allergia, valamilyen gyógyszer, esetleg fizikai behatás, a prosztatába visszaáramló vizelet, illetve a folyamatos stressz. Utóbbi ördögi körbe is taszíthatja a beteget: a stressz tüneteket okoz, emiatt a beteg még stresszesebb lesz, amitől a tünetei rosszabbodnak – és így tovább.
Jó hír, hogy a betegség megelőzésének érdekében sokat tehetünk a prosztatánkért, ráadásul a lehető legkellemesebb módon: minél több szexszel, illetve önkielégítéssel. Egy 2016-os, 32 ezer férfi bevonásával elvégzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy minél több magömlése van egy férfinak, annál kevesebb a gondja a prosztatájával.
A tudósok 18 éven át követték nyomon a kutatásban résztvevő férfiak életet. Rendszeresen megkérdezték tőlük, mennyire gyakran ejakulálnak (beleértve a szexet, az önkielégítést és az álmukban történő spontán ejakulációt is). Arra jutottak, hogy azoknak a férfiaknak, akik havonta legalább 21 alkalommal ejakuláltak, 20 százalékkal kevesebb esélyük volt a prosztatarákra, mint azoknak, akik csak havi 4-7 alkalommal éltek át magömlést.
Hogy mi az összefüggés a prosztatarák és az ejakulációk száma között, egyelőre vitatott. Egyes szakértők úgy gondolják, a rendszeres magömlés kiüríti a szervezetből a károsító hatású vegyi anyagokat, mások szerint az egész csak arról szól, hogy akik sokszor ejakulálnak, azok általában egészségesebb életmódot folytatnak. Bárhogy is legyen, a rendszeres, gyakori orgazmussal az ember csak nyerhet!
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.