Sport

Rászoktunk a bringázásra, de szinte lehetetlen új kerékpárhoz jutni

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A tavasz nagyon pörgős szokott lenni a kerékpárboltok életében, mivel nagyon sokan ilyenkor kapják meg az első, vagy éppen a sokadik bringájukat. Idén azonban fel van adva a lecke annak, aki újat vásárolna.

Ha már hallgatója a Kontra podcastunknak, akkor valószínűleg hallhatta a Kerékpárboltok bringa nélkül? c. adásunkat, amiben részletesen kitárgyaltuk milyen nehézségek elé néznek idén (és vélhetően még jövőre is) azok, akik kerékpárt szeretnének vásárolni.

Konkrétan beütött a hiánygazdaság, mindez a Covidnak köszönhetően.

Kapcsolódó
Kerékpárboltok bringa nélkül?
Hogyan ürülhettek le a kerékpárboltok polcai, és miért okoz gondot még a legnagyobb kerékpárboltoknak is visszatölteni a készleteket?

Nem volt elég, hogy először összeomlott a távol-keleti ellátási lánc, leálltak a váz- és alkatrészgyártó üzemek, hanem a dominó borította a komplett tengeri hajózási-szállítmányozási ipart, hiány keletkezett konténerekből, majd a háromszorosára emelkedtek a szállítási költségek. Ez a folyamat a mai napig tart, mivel pont a kerékpár-kereskedelem lett az a szegmens, ami brutális forgalmat kezdett bonyolítani, hiszen mindenki kerékpárt akart és akar máig vásárolni. Sokan tömegközlekedés helyett bringára pattantak, csökkent az autóforgalom, ami biztonságosabbá tette a városi ingázást kétkerekűn, és bizony a legszigorúbb kijárási korlátozások alatt is bringázni legálisan lehetett, mivel az sportolás.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Természetesen a gyártók megpróbálták növelni a megrendeléseket és kielégíteni a 30-50 százalékos növekedést, de ezt az amúgy is éppen hogy talpra álló beszállítói lánc már nem tudja kimozogni. Ehhez jött még, amikor megfeneklett egy konténerszállító hajó a Szuezi-csatornában, amitől egyből csúszásokat jelentettek be a gyártók, és az üres konténerek sem jutottak vissza időben Kínába, Tajvanra, Vietnámba…

A szállítási határidők most már rendre túllépik a 3-400 napot, aminek az lett a vége, hogy hiány alakult ki a bicajokból, és nagyjából mindegy, hogy 20-as gyerekkerékpárról, felnőtt trekkingről, vagy éppen elektromos bringáról van szó. Az is mindegy, hogy kerékpár-szaküzletben keressük ezeket, vagy online.

Mindenki ugyanazzal a problémával küzd, hogy vagy nincsen időben kerékpár, vagy ha van neki készleten és azt eladja, akkor nem lesz idén már utánpótlás.

Vannak olyan boltok ahol már a 2022-es modellekre vesznek fel előrendelést, mert a 2021-eseknek már van vevője, akár úgy is, hogy még meg sem érkezett az áru. Megszoktuk az utóbbi évtizedben, hogy válogathatunk egy kategórián belül is színre, felszereltségre, méretre tekintettel tucatnyi bicajból, de ennek idén biztosan vége.

Hazánkban mennyiségileg a legtöbb bringát a Decathlon nevű „bringabolt-hálózat” adja el. A magyarországi ellátási vezetőtől, Poller Bencétől azt kérdeztük, valóban a világjárvány okozta-e ezt a lassan tarthatatlan helyzetet.

„Kár lenne csak a Covidra fognunk a kialakult helyzetet, bár igaz, hogy ez volt a kiváltó ok. Az ok-okozatiság sokkal fontosabb tényező a megértésben. Gyakorlatilag nyolc hétre leálltak a gyártósoraink az első lockdown idején, ez pedig egy úgynevezett »üvegnyak-effektushoz« vezetett. A gyártás hosszú hónapokkal, akár egy egész évvel előre megkapja azt a mennyiséget, amit gyártania kell (a Decathlon esetében ez világszerte körülbelül 1500 áruház igényeit jelenti). A termékek innen tengeri szállítmányozással, konténerekben a különböző kikötőkbe kerülnek, majd onnan osztják el az egyes kontinentális raktárakba azokat. A termékek a kontinentális raktárakból az áruházi fogyás függvényében indulnak el. Ha az eladási szám magas, sok termék ürül ki a raktárakból, ezáltal hely szabadul fel, ha alacsony, a készletforgás, megreked.

A lezárás idején volt olyan állapot, amikor 1500 áruházunkból 1200 zárva tartott – tehát 80 százaléka az üzleteknek világszinten nem üzemelt.

Carlos Alvarez / Getty Images

A raktárak telítődtek, nem tudtak már terméket fogadni, ezért azok a kikötőkben, konténerekben várakoztak. 800 ezer darab kerékpár esett ki ebben az időszakban, ezek nem kerültek gyártásba és nyilvánvalóan az üzleteinkbe se. Az újraindulást követően természetesen megtörténtek a szükséges lépések, amik a helyzet kiegyensúlyozásához nélkülözhetetlenek voltak: a kerékpármárkáink negyedével növelték a gyártási kapacitásukat, ezáltal sikerült a kieső gyártás nagyobb részét visszahozni. A kihívás ugyanakkor megmaradt, hiszen a vásárlói igények exponenciálisan növekednek, szinte napról-napra a piacon.”

A Shimano a világ legnagyobb alkatrész beszállítója, a kerékpárok 60-70 százalékán Shimano váltó és/vagy fékrendszert találunk, és az elektromos szegmensben is erősen jelen vannak. Varga Róbert, a hazai képviselet ügyvezető igazgatója elmondása szerint gyakorlatilag minden területet érintett a rendelések felfutása,

pillanatnyilag már 12 hónapos átfutási idő van minden Shimano termékre.

„A Shimano „first in, first out” módon szolgálja ki a vevőket, aki hamarabb rendel az hamarabb kapja meg. A japán mentalitással teljes mértékben ellenkezne az, ha ők bárkivel kivételeznének, ezt nem tudom elképzelni még akkor sem, ha erről léteznek is iparági pletykák. A rendelés szempontjából pedig mindegy, hogy a rendelés leadója Aftermarket- (kerékpárbolt) vagy OEM-piacon (kerékpárgyártó) hozza azt forgalomba. Ha időben rendelt, akkor kap, ha későn ébredt, akkor várnia kell” – mondta Varga Róbert, aki nem akart jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, mikor térhet vissza az ellátási lánc a régi szintre, de szerinte az idei év még ilyen lesz.

A legnagyobb hazai kerékpárgyártó, az Accell-Hunland gyártási koordinátora, Bognár Tamás elmondta, hogy a fenti problémák mindegyikét érzik ők is.

„Egyrészt nálunk is minimumra lett véve a termelés tavaly márciusban, mikor berobbant itthon a vírus, hiszen senki sem tudta, hogyan reagálnak a piacok. Erre a robbanásszerű emelkedésre pedig senki sem fogadott volna. Tehát nyilván hiányzott sok tízezer (közel százezer az év végéig) kerékpár, amiket le sem tudtunk gyártani, másrészt az ellátási lánc összeomlása nagyon komoly logisztikai gondokat okozott egy olyan gyárban ahol “just in time” gyártás van, tehát a vázak, alkatrészek ideális esetben alig egy héttel az előtt érkeznek be a (minimálisra csökkentett) raktárba, mielőtt gyártani kellene. A gyártástervezési részlegnek folyamatos újratervezést kell nyomnia ahhoz, hogy gyártani tudjunk, mert mikor, mi hiányzik, legyen az egy egyszerű belső gumi, vagy pedig akár váz, teleszkóp. De egy speciális csavar is meg tudja akasztani a gyártást, hiszen a csavar beszállítók átfutási idejei is durván megnőttek! Az idei évben nagyjából 300 ezer bringát szeretnénk legyártani, de nem lesz sétagalopp, és persze a gyártási kapacitásunk közel 100 százaléka le is van már foglalva, főleg nyugat-európai bringaboltok által. Tehát mondhatjuk azt, hogy aki itthon nem rendelt elő az általunk gyártott világmárkákból, vagy nem eleget, az most már nem is tud készletezni ezekből.”

A kialakult helyzet nagyon sok mindenre rávilágított. Többek között arra, hogy mennyire ki van téve a kerékpáripar (is) a távol-keleti beszállítóknak, az Ázsiába kihelyezett „olcsóbb” gyártásnak.

Arról nem beszélve, hogy mennyire lassan tud reagálni az iparág a hirtelen változó vevői igényekre, legyen itt most szó bringagyárról, online webshopról, áruházláncról vagy egy kerékpárszaküzletről. Fontos azt is látni, hogy ez a világűrbe kilőtt növekedési görbe nem lesz éveken át tartható, tehát biztosan lesz egy zuhanó ága, amit egyelőre még senki sem tud megmondani mikor következik be, de arra is villámgyorsan kell majd reagálni.

Addig is, bármilyen alkalomra is tervezünk kerékpárt vásárolni, semmiképpen se hagyjuk az utolsó pillanatra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik