A hiszékenység ára
Az idősek leggyakrabban még mindig a zsebtolvajok és a csalók csapdájába kerülnek. Előfordult, hogy a nyugdíjas áldozathoz magukat rendőrnek kiadva csöngettek fel. A társasházban lakó hölgy a kaputelefonon próbálta elküldeni őket, így a csalók megelégedtek azzal, hogy a néni leküldi az otthon tartott pénzét egy rövid ellenőrzésre. Mivel az idős hölgy hitt a földszintről felmutatott rendőrigazolványnak – mint kiderült, hamis volt – egy zsinóron az összes pénzét, majdnem kétmillió forintot engedett le…
Korábban, a Fidesz-kormány idején már felmerült a kérdés, ám azóta csak a gyerekek sérelmére elkövetett emberölések váltak minősített bűncselekménnyé. Egyes rendőri vélemények szerint a bűnözők egyre gyakrabban használják ki tudatosan az idősek állapotát.
Szomor Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság kiemelt főreferense azonban arra mutatott rá, hogy nincs számottevően több bűneset az idősek sérelmére, csak nagyobb visszhangot kapnak. „Van olyan álláspont is, hogy megfelelőek a kiszabható büntetési tételek, jobb meghagyni a bírói mérlegelés körében az ügyek súlyosságának megítélését” – véli az alezredes.
Figyelni egymásra
Szerinte fontosabb lenne, hogy az idősek és a környezetük jobban figyeljenek egymásra, ennek megfelelően az utóbbi időben a rendőrség is kiemelten foglalkozik az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények felderítésével.
Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e visszatartó ereje, ha súlyosabb megítélés alá esnének az idősek elleni bűncselekmények, az alezredes úgy válaszolt: tapasztalatai szerint a bűnözőket nem az rettenti el, mennyit kaphatnak, hanem hogy biztosan megkapják a büntetésüket.
Visszatartó erő
Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese is úgy véli, a büntetés elkerülhetetlensége lehetne a visszatartó erő, nem a bűncselekmény minősítése. „Ha a minősített esetek közé kerülne az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmény, az inkább csak üzenet lenne az idősek felé, hogy vigyázunk rájuk” – jegyezte meg a kriminológus.
Jobban félnek, mint kellene (Fotó: MTI)
Magyarországon az átlagos sértettek 18 és 25 év közötti városlakó férfiak, akik életmódjukból fakadóan sokkal többet mozognak olyan helyeken és időben, amikor támadás érheti őket. Az időseket ugyanakkor sokkal jobban megviseli egy támadás, ráadásul sokan szoronganak közülük, súlyosabb bűncselekményektől tartanak, mint amelyek valójában érik őket.
A kriminológus arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a gyerekekkel kapcsolatos bűncselekmények minősítését könnyebb behatárolni – 12 éves kor alatt védekezésre képtelennek minősítve az áldozatot – addig az időseknél nem lehet meghatározni, hány éves kortól számítson egy sértett védettnek.
Súlyosabb megítélés
Egyelőre az igazságügyi tárcánál sem tervezik a Btk. tényállásainak módosítását olyan tartalommal, amely az idősek sérelmére elkövetett bűncselekményeket súlyosabban rendelné büntetni. Az Igazságügyi Minisztérium lapunkhoz eljuttatott tájékoztatásában kiemelik, hogy a legfelsőbb bíróság 154. sz. BK állásfoglalása a büntetés kiszabási körülmények mérlegelése során kötelezően súlyosabban rendeli megítélni, ha időskorú sértettről van szó. Ez természetesen nem jogszabály, de a bíróságok számára kötelező jellegű iránymutatás.
A Btk.-ban azért sem szerencsés meghatározni egy ilyen fajta súlyosabbnak minősülő körülményt, mert nem lehet egzaktan meghatározni a védettségi életkort – állítják a tárcánál.
