Áttetsző felhőkarcolóról álmodott
Bár Berlin látványához manapság a felhőkarcolók is hozzátartoznak, az első hasonló épületek csak az 1960-as években jelentek meg a városban. Ezért is volt meglepő a fiatal Ludwig Mies van der Rohe 1921-es terve, aki egy amerikai ihletésű felhőkarcolót álmodott meg a Friedrichstrasséra. Az autodidakta építész egy versenyre nyújtotta be ötletét, melynek lényege egy példátlan, teljesen áttetsző felhőkarcoló volt, melyhez három prizmaszerű torony tartozott.
A Méhsejt becenevet viselő épület ugyan sosem készült el, de a terv hamar ikonikussá vált. Érdekesség, hogy a Mies van der Rohe felhőkarcolójához szükséges technológia csak az 1960-as évekre lett elérhető.
Moszkva kommunista palotája
A Harmadik Birodalomhoz hasonlóan a megalománia a sztálini Szovjetunióra is jellemző volt. 1931-ben Joszif Sztálin elrendelte, hogy a lerombolt moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház területén, illetve annak környékén építsenek fel egy új komplexumot – ez utóbb a Szovjetek palotájaként vált ismerté. A nyilvános pályázat több nemzetközileg elismert építész figyelmétis felkeltette, többek közt Le Corbusier-erét is. A svájci legenda egy diadalívet, illetve összekapcsolódó épületeket álmodott meg.
A többfordulós, a botrányoktól sem mentes pályázatot végül Borisz Iofan nyerte, aki egy óriási központi tornyot képzelt a területre – ennek magassága egyes tervekben a 415 métert is elérte. Az építkezés ugyan megkezdődött, és számos technológiai újítást hozott, a világháború miatt a projekt végül leállt, utóbb pedig visszabontották a meglévő részeket.
A mérföld magas torony
A felhőkarcolók szülőhelye New York mellett Chicago. A két nagyvárosban az idők során számos újító építészeti projekt zajlott, de szép számmal akadtak olyanok is, amelyek sosem valósulhattak meg. Ilyen volt a chicagói Mile-High Illinois vagy Illinois Sky-City, azaz a Mérföld magas Illinois vagy Égiváros Illinois is.
A Frank Lloyd Wright által 1956-ban elképzelt felhőkarcoló, ahogy neve is mutatja, 1 mérföld, azaz nagyjából 1609 méter magas lett volna. Wright úgy vélte, hogy egy ekkora épület már a korabeli technológiával is megalkotható, az 528 emeletes, 1,7 millió négyzetméter alapterületű monstrum azonban sosem jött létre – igaz, állítólag ihletet adott a Burdzs Kalifa tervezői számára. Ha a The Illinois-t tényleg megépítették volna, máig a legmagasabb épület lenne.
Egy elképesztő terv a felhőkarcolók hajnalából
A listán a következő épület szintén Chicagóhoz köthető, a Jackson Parkba elképzelt építmény különlegessége, hogy koncepciója a felhőkarcolók hajnalán született. A francia származású, a Massachusetts-i Műszaki Egyetemen (MIT) tevékenykedő Constant-Désiré Despradelle az 1893-as chicagói világkiállításra képzelte el 457 méter magas épületét.
A tervben a felhőkarcolóhoz egy hatalmas amfiteátrum, illetve a Michigan-tóba nyúló mólók is tartoztak. Ha a projekt megkapta volna a szükséges anyagi támogatást, a torony hosszú időn át vezette volna a világ legmagasabb épületeinek listáját.
Egy egész várost akartak tervezni
Ahogy már fentebb írtuk, a nemzetszocializmustól sem álltak távol a grandiózus elképzelések, melyek közül a legismertebbek a birodalom főépítészéhez, Albert Speerhez fűződtek. Ő volt az is, aki Adolf Hitlerrel megálmodta Welthauptstadt Germania, a Harmadik Birodalom tervezett fővárosának képét.
A cél az volt, hogy a háború után Berlint építsék át a nemzetiszocializmushoz méltó módon. Germania fő látványossága a Große Halle lett volna, amelynek 290 méter magas és 250 méter átmérőjű kupolája akár 200 ezer embert is befogadhatott volna. A náci szimbólumokkal díszített csarnokról Hitler úgy vélte, hogy igazi zarándokhellyé válik majd, ahol halála után az ő testét is el fogják temetni. A tervet már kitalálásakor is számos kritika érte, a háború kimenetele viszont végérvényesen megpecsételte a Große Halle és Germania sorsát.