“Ha azt válaszolja: igen, látom a mécses fényét a lámpában, akkor kiáltsd kilencszer neki: Heou! Azután kérd meg bármire, amit közösen szeretnétek elérni.”
A fenti mondatok egy 4000 éves egyiptomi írásban szerepelnek, mely az Imhotep egyiptomi istenségnek szentelt álomtemplomokban folyó gyógyító munkáról emlékezik meg. Ez egyben a legkorábbi írásos emlék a hipnózis használatáról, de tudjuk, hogy a természeti népek gyógyítói, sámánjai is használják. (A sámándobok vagy a lámpa mind a tudat kikapcsolását segíti elő.)
Mesmer gyógyító fellépései megismertették a művelt Nyugatot a hipnózis módszerével, még ha bemutatói a mai értelemben véve társasági showműsorok voltak is. Ebből tanultak azok az orvosok, akik érzételenítésre alkalmazták, sőt: közvetett úton a modern pszichoterápia atyja, Freud is így ismerte meg a módszert. A 20. században aztán tovább gazdagodott a módszer, hiszen maga a tudományos pszichológia is ekkor bontakozott ki.
Hipnoterápia = hipnózis + pszichoterápia
A hipnózis önmagában még nem gyógyít egy hipnoterápia során, a megváltozott tudatállapot a terápiás munkát segíti. Hipnózisban a kliensek sokkal könnyebben dolgoznak szimbólumokkal, a beszéd pedig gyakran elfedi a valós jelenségeket, ha viszont képekben gondolkodunk, ezek eredeti formájunkban jelennek meg.
A hipnoterápia nem arról szól, hogy a terapeuta egyszerű parancsokat ad: szokj le a dohányzásról, fogyj le 10 kilót! Szó sincs erről, ez a hipnoterápia nagyon primitív és kevésbé hatékony formája lenne. Inkább arról van szó, hogy a terápiás munka egyes szakaszaiban a hipnózis állapotában dolgoznak egy-egy problámán.
A képek ereje – katatív képélmény módszer
Az egyik legelterjedtebb módszer használatakor olyan képeket képzeltetnek el a klienssel, melyek egy-egy fontos életterületet szimbolizálnak. Ha valaki elképzel például egy felhőt, az könnyen aktiválja a szomorú hangulattal kapcsolatos élményeket, melyeket aztán később szóban megbeszélhetnek. A képi szimbólumokat sorra véve, leltárt készíthetünk arról, hogy mivel hogyan is állunk életünkben: hogyan viszonyulunk a munkához, párkapcsolathoz, szexualitáshoz, indulatainkhoz, stb. A módszer előnye, hogy a hipnoterápiára jelentkezőt szisztematikusan végigvezeti ezeken a területeken és rengeteg olyan tudást mobilizál, amire egyszerű beszélgetés során nem derülne fény.
Utazás múltba és jövőbe? Regressziós és progresszív hipnózis
Hipnózissal lehetőség van korai élményeink felidézésére. De felejtsük el a csodavárást: az emberi memória úgy működik, hogy a legkisebb morzsából is egész emléket próbál gyártani, kiegészíti élményeinket. Ennek az a következménye, hogy hipnózis alatt élénken megjelenhetnek korai élményeink, de ezek nem feltétlenül megbízhatók, előző életeinkkel kapcsolatos élményeink ráadásul a hit kérdése, a tudomány nem tudja vizsgálni. Bizonyos szakmai előírások tiltják is az ilyen, a másik életbe visszamenő (regressziós) hipnózisok alkalmazását, mivel úgy tartják, hogy ez valójában az emberi emlékezettel űzött tréfa. Ugyanakkor, ami a mi hitrendszerünkel ellenkezik, az egy másik kultúrkörben természetes és a nem vallásos magyarázatok szerint itt egyszerűen arról van szó, hogy egy álmodozáskor is megjelenő fantáziakép jelenik meg, egy fantáziakép pedig lehet alapja a pszichoterápiás munkának.
A jövőbe utazás kockázata szintén azért kérdéses, mert nem megbízható: nem lehet sem a lottó ötöst, sem házasságunk kimenetelét biztosan előre látni, habár saját viselkedésünek rengeteg olyan gyökere van, melynek a továbbgondolásával alternatív jövőképet tudunk magunk előtt látni, gondoljunk csak a sorskönyv elméletére. Ennek ellenére ez a módszer is inkább a naív érdeklődő figyelmének megragadását szolgálja.
NLP: az agy nyelvén hipnotizálva
Az NLP (neurolingvisztikus programozás, ami durva fordításban agynyelv-programozást jelent) valójában olyan fogások gyűjteménye, melyeket szakemberek a pszichoterápiás munkájuk során halmoztak fel. A beszélt nyelven kívül agyunk más „nyelveken” is ért, próbáljuk csak egyszer egy romantikus filmnél a zenei aláfestést kikapcsolni (mondjuk lenémítva felírattal nézni egy DVD-t) és azonnal rájövünk, milyen fontos a film zenei nyelve. A vizuális és hang ingereken kívül a tapintás és ízlelés, szaglás is kulcsfontosságú egy-egy élmény kódolódásánál, képzeljük csak el az orvosi rendelő szagát, vagy a tavasz illatait, első szerelmünk parfűmjét. Az NLP sok ilyen egymással nem szorosan kötődő területről felhalmozott ismeret, mely segíti az élmények mélyebb átélését.
Mikor használ a hipnoterápia?
A módszer ősi, ugyanakkor a 20. században rengeteget fejlődött. Valóban nagyon sokrétű, az alábbiakban ajánlják alkalmazását:
• alvászavarok,
• bőrproblémák,
• daganatos,
• depresszió,
• dohányzás,
• fájdalomcsillapítás,
• fóbiák,
• kényszerbetegségek,
• menedzser betegségek,
• önbizalom,
• pánikbetegség,
• pszichoszomatikus betegségek,
• sportteljesítmény növelése,
• stressz,
• személyiségzavarok,
• szexuális problémák,
• szorongásos állapotok,
• táplálkozási zavarok,
• teljesítmény zavarok,
• veszteség élmények.
Ismerje meg a cikk szerzőjét (pszichologia.com)
