A hipnózis megváltozott tudatállapot. A definíció azonban némileg vitatott, mivel a tudat nagyon nehezen definiálható pszichológiai fogalom. Egy biztos, és bizonyított: hipnotikus szuggeszciók hatása alatt radikálisan megváltoztatható viselkedésünk, hangulatunk és észlelésünk is.
Története
A hipnózis a sámánok, papok, jógik, gyógyítók birtokában volt; bizonyítottan alkalmazták az egyiptomi álomtemplomokban. Európában, először a visszaérkező gyarmatosítók feljegyzéseiben jelent meg. Ekkor – a felvilágosodás miatt – mindenki nyitott volt a misztikumra, ugyanakkor a tudományra is, hiszen akkoriban mindkettő a vallás ellenőrzése alatt volt. (Érdekesség: XII. Pius pápa 1956-ban engedélyezte a római katolikusok számára a hipnózist – ekkorra már komoly igény volt arra, hogy az egészségügy különböző területein alkalmazni kezdjék. )
Mesmer az 1700 – 1800-as évek fordulóján jelent meg először szeánszokon, David Copperfieldet megszégyentő technikát felvonultatva: lágy zenével, lila selyem ruhában lépett fel, tükrök és nehéz drapériák között, alakját mindig árnyékban hagyva. Úgy gondolta, mindenkit valamilyen gravitációs mágnesesség jár át, ő pedig irányítani tudja ezeket az erőket. Szerényen el is nevezte a jelenséget saját neve után mesmerizmusnak. Vesztére csalásért és szélhámosság miatt vizsgálat indult ellene, amiben nem találtak semmilyen bizonyítékot a mágneses erők hatására.
A show és szélhámosság világából azonnal az „egészségügybe” került a módszer: kötelező fogásnak számított a végtagok érzéketlenné tétele, ebben az időben pedig még nem fedezték fel az érzéstelenítő szereket, ám az összetettebb műtétek végrehajtására már igény volt. A módszert épp ezért számos orvos kezdte ebben az időben kizárólag érzéstelenítésre használni, méghozzá sikerrel.
Létezik-e hipnózis?
A jelenséget nehéz volt tudományosan bizonyítani. A kutatók azt találták ki: felkérnek olyanokat, akik szimulánsként részt vesznek a hipnózison, és összehasonlítják egy sor teljesítményüket azokéval, akik valóban hipnózisban vannak. A szimulánsok számos meglepő teszten átmentek, az érzéstelenítésnél például, ugyan fájt nekik az okozott sérülés, de arcuk sem rebbent.
Az agyi képalkotó eljárások megjelenése óta az agyszkennereket is bevetik az ilyen nyomozásban. Ezekben a kutatásokban már egyértelműen látható volt a szimulánsok agyában más történt mint a hipnózist valóban átélőkében.
A Harward Egyetemen olyan nem manipulálható eseteken kutatták a hipnózis gyógyhatását, mint a csontok gyógyulása törés után, ahol a gyógyulási időt 2 héttel rövidítette a hipnózis. Egy másik kutatásban pedig a fárdalomérzékelő központot figyelték az agy „röntgenjének” számító készülékkel és a hipnózis alatt alacsony aktivitást figyeltek meg benne forró tárgy megérintésekor, olyat, mint ami akkor lett volna, ha nem élnek át hipnózist. Hasonlóan ehhez, ha egy színt képzeltetnek el a hipnózisban lévő személlyel, akkor agyának az a területe lesz aktív, ami a szín valós megpillantásakor aktiválódik.
Mi a magyarázata?
A hipnózisnak nincs egyértelmű magyarázata. Olyan fontos az ember számára az öntudata, szabad akarata, hogyan lehet, hogy bizonyos körülmények között mégis átadja ezt valaki másnak? Egyes elméletek szerint, a vadászat, összehangolt, gyors tevékenység során nélkülözhetetlen volt őseinknek, hogy egy-egy irányító domináns falkatag a csapat egyes tagjainak parancsolni tudjon; vadászó farkasoknál is megfigyelhető, hogy bizonyos helyzetekben nem a vezérállat méri az olykor életveszélyes fő csapást a vadra, de ő irányítja a vadászatot.
Hipnózis: teljes kontroll a másik felett?
A hipnózis nem is létezik – ez az egyik legelterjedtebb tévhit a pszichológiával kapcsolatban, a másik ilyen tévhit és félelem az , hogy a hipnózis igenis létezik és teljes uralmat ad a másik embernek elménk felett. Ez sem igaz, a hipnózist inkább egy olyan állapotnak kell tekinteni, amikor sokkal érzékenyebbek leszünk mások befolyásolása által, de ez nem jelenti azt, hogy hipnózisban alapvetően megváltozna világképünk, és olyan dolgokat is ránk lehet erőltetni, melyekkel mélyen nem értünk egyet.
Ennek a tévhitnek a gyökere a hipnotizőrök (hipnózissal show-szerűen fellépők) szeánszaiban lehet, akik a színpadon furcsa dolgokra birják rá a jelentkezőket (énekeljenek, valljanak szerelmet a másiknak, stb.). Ezeknél a fellépéseknél azonban több egyszerű trükköt is alkalmaznak a hipnotizőrök: 1, a csoportból önként jelentkezőket hívnak (vagyis szerepelni vágyó embereket hipnoztizálnak) 2, először mindig “teszthipnózist” végeznek és minden esetben megemlítik, hogy ha nem jön össze a hipnózis, akkor visszaküldik a jelentkezőt a nézők közé. Végül általában több jelentkezőt is kiválasztanak, a csoportnyomás és a megfelelési kényszer miatt ilyenkor könnyű bármire rábírni a jelentkezőt, akinek „égés lenne” ha vissza kellene kullognia a nézőtérre.
A következő részben azt nézzük meg, hogyan gyógyítanak a hipnoterapeuták a hipnózis segítségével, és utánajárunk annak is, hogyan alakult ki ez a terület.
AJÁNLOTT LINKEK:
Ismerkedjen meg a cikk szerzőjével (pszichológia.com)
