Katona Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy az aszálykár-elhárítás körül rendezetlenek a viszonyok, és még az sincs rögzítve, hogy mikor ér el veszélyes mértéket az aszály, mikor kell rendkívüli intézkedésekkel beavatkozni az államnak, a gazdálkodónak, vagy mit kell tennie a magánembereknek.
Úgy vélte, mielőbb rendezni kell például az engedélykiadás rendszerét. Jelenleg ugyanis ha valaki kárelhárítás céljából szeretne öntözni a földje mellett folyó csatornából, annak engedélyt kell kérnie, azonban legalább két-három hét, amíg az engedélyt megadják.
Az országban alig látni működő öntözőberendezést, a meglévő öntözőkapacitás csekély – mintegy 200 ezer hektár -, az is kihasználatlan – sorolta a további problémákat a politikus.
Az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának elnöke emlékeztetett: az aszály eredményeként a búza terméskiesése egymillió tonna, a kukorica terméskiesése 40-50 százalék, az évszázad dinnyetermésének a fele szabályosan megfőtt a földeken, és a szőlőt már augusztusban elkezdik szüretelni, az aszály okozta kiesés mintegy 10 százalék. A várható közvetlen károk valószínűleg meghaladják a 200 milliárd forintot, a tovagyűrűző hatások pedig – például a takarmány árának a növekedése – még beláthatatlanok.
