Az összetartozás érzése hiányzott Magyarországon a nemzeti ünnepen, nem volt igazán jó érzés e napon magyarnak lenni – ez a gondolat jelent meg pénteken a romániai magyar sajtó hasábjain. Cseke Péter Tamás, az Új Magyar Szó (ÚMSZ) munkatársa arról írt, hogy Sólyom László bizonyára fájó szívvel gondolt a Székelykőn vagy a kolozsvári színházban eltöltött percekre, miután hazatért Budapestre, mert odahaza nem élhette meg az összetartozás érzését. Az erdélyi Krónika hasábjain Balogh Levente megállapítja: az idei március 15-én nem volt igazán jó érzés magyarnak lenni, ami nem normális állapot. A publicista úgy véli, az, hogy végre visszakapjuk az ünnepeinket, mindkét oldal politikai és közéleti szereplőinek felelőssége.
Szélsőjobboldali csoportok zavarták meg a magyarországi nemzeti ünnepet a német Die Welt című napilap szerint. A tekintélyes konzervatív újság elemzésében azt emelte ki, hogy Budapest – néhány központi helyszín kivételével – a nemzeti ünnep napján elhagyott városra emlékeztetett, mert a magyaroknak elegük van a politkából és a felfordulásból, és a lábukkal szavaztak. A lap szerint Orbán Viktor korábban „kifejezetten helyeselte” az árpádsávos zászlók használatát, ami „a párt nyílt és hallgatólagos egyetértését jelentette a tüntetők céljaival, ami a lakosság széles rétegeiben az elmúlt napokban rendkívüli mértékben erősítette az erőszaktól való félelmet.”
Bőrfejűeknek, szélsőségeseknek, szélsőjobboldaliaknak minősítették a Budapestről tudósító világhírügynökségek a tüntetőket, akik csütörtökön az esti órákban összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. Az AP szerint sokkal nagyobb tömeg vett részt a Fidesz ünnepi megemlékezésén, mint egyesek várták a kormány ama figyelmeztetése után, hogy szélsőségesek a csütörtöki rendezvények bomlasztására készülnek. A Reuters százezerre tette az ellenzéki rendezvény résztvevőinek számát, és azt írta, hogy radikális csoportok is voltak a Fidesz nagygyűlésén. A Reuters megjegyezte, hogy a tavaly szeptemberi-októberi zavargásokkal ellentétben a csütörtöki erőszakos cselekmények a társadalom peremére sodródott csoportok számlájára írhatók.
A hírügynökségek budapesti tudósításait szerte a világon átvették, kezdve az ausztrál The Australian, a kínai People’s Daily angol nyelvű napilapoktól a Párizsban megjelenő International Herald Tribune-ig vagy a brit The Guardianig.
