Gazdaság

A kormány újabb ütést visz be az önkormányzatoknak

Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet leple alatt több húzással is nehezítette az önkormányzatok életét, talán nem függetlenül attól, hogy a tavaly őszi választásokon sok településen, főként Budapesten és a nagyvárosokban ellenzéki fordulat állt be. A gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát magához vonta a kormány, és nemcsak idénre, hanem már jövőre is így tesz, az ingyenes parkolást szeptemberig kitolva csak a fővárosi kerületektől is súlyos milliárdokat vesz el, és az idegenforgalmi adó csökkentése is az önkormányzatoknak fáj. Most pedig újabb csapást mér rájuk a kormányoldal.

A cégeknek nem idén, hanem csak jövőre, jövő májusban kell befizetniük az idei évre esedékes, amúgy az önkormányzatokat megillető iparűzési adót – ez van beépítve a 2021-es költségvetési törvényjavaslatba és az azt megalapozó törvénycsomagba. Azok a nagyobb városoktól távol eső városok és falvak járhatnak a legrosszabbul a kormányzati elvonások miatt, amelyek óvodát, bölcsődét vagy más intézményt tartanak fent –  mondta a Népszavának a Károli Gáspár Egyetem önkormányzatokkal foglalkozó kutatója, Kovács Róbert. Ma már az 1500 főnél nagyobb települések gazdálkodása is veszélybe kerülhet, ha év közben váratlanul elvonják tőlük a tervezett bevételeik egy részét, hiszen a működési kiadásaik nem csökkennek ezzel párhuzamosan.

Szombathelyen az idei költségvetésében 19,2 milliárd forintos működési bevétellel számoltak, ebből pedig – a tervek szerint – 9,9 milliárd forintot tett volna ki a iparűzési adó. A kormányzati intézkedések már eddig is éreztették hatásukat, ezek miatt eddig 450 millió forint esett ki.

A Fejér megyei Aba önkormányzatát tavaly év végén ki kellett segítenie a kormánynak, mert az előző vezetés durván 250 millió forintos hiányt hagyott, ami a 4500 fős település költségvetésének a negyede. A friss polgármester is elismeri, hogy sokat ront a helyzetükön az elvonáscsomag, de abban bízik, hogy ősszel a kormány bejelenti a konszolidációt, mert „az nem lehet cél, hogy az önkormányzatok tönkremenjenek” – fogalmazott.

Cser-Palkovics András, a kormánypárti vezetésű Székesfehérvár polgármestere eddig 7,5 milliárd forintos bevételkieséssel számol, de várhatóan csak szeptemberben-októberben látják pontosan az idei költségvetési év alakulását. Az viszont már biztos, hogy a béren kívüli juttatásokat és a jutalmakat nem tudják kifizetni – írja a lap.

Ha a település önkormányzata nem képes kifizetni a 90 napon túli tartozásait, akkor csődöt jelent, adósságrendezési eljárást köteles kérni maga ellen a bíróságon, ahol pénzügyi gondnokot neveznek ki hozzája, aki megtervezi a gazdasági talpra állás lépéseit. A pénzügyi gondnok lesz – kis túlzással – élet-halál ura a településen, meg kell őt hívni a képviselő-testületi ülésekre, az ő szava dönt szavazategyenlőség esetén a válságköltségvetés elfogadásakor, nem tárgyalhat olyan javaslatot a képviselő-testület az előzetes írásbeli véleménye nélkül, amely a kiadásokat vagy bevételeket érinti.

Kiemelt kép: Budapest, 2020. március 10. Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Olvasói sztorik