Nem kért nagy beiktatási ünnepséget Sólyom László. A Magyar Hírlapnak adott interjújában elárulta, hogy katartikus pillanatként élte meg, mikor a parlament megválasztotta, amit nem lehet megismételni. Sólyom László hangsúlyozta, jelölése a Védegylet jelmondatának jegyében történt, mely szerint lehet más a politika. Más, mint amit az emberek általában e címen tapasztalnak: a pártok elkeseredett hatalmi harca. „Ezt nem szűnök meg képviselni, vagy ha tetszik, tanítani” – vallja Sólyom. Az új köztársasági elnök nem akar prédikálni. Úgy érzi van benne szilárdság és eltökéltség, ezért képes lesz „megcsinálni”, mert az embereknek tényleg elegük van mindenből, és szilárdságra, támpontra várnak. „Belga” lesz, kiáll a hazaszeretet mellett, a legfőbb társadalmi gondnak a szegénységet látja, addig nem megy az Egyesült Államokba, míg ujjlenyomatot vesznek a beutazóktól, nem lesznek tanácsadói, elkötelezett zöld marad, és csak reprezentálni fog bejárni a Sándor-palotába.
Vissza akart lépni
Sólyom László arról is most beszélt először, hogy ha megválasztásakor sérültek volna a demokrácia szabályai, nem vállalta volna tisztségét. Amikor megtudta, hogy a Fidesz-frakció az elnökválasztás első fordulójában nem szavaz, és a képviselők szavazatait ellenőrizni akarják, Orbán Viktorral közölte: ha így cselekszenek, visszalép. Elmondása szerint nem tudta, hogy a Fidesz-frakció az első körben nem szavaz. Orbán Viktor kocsijában hívta fel, amikor éppen a Parlament felé tartott, és kérte, ne lepődjön meg, ha rendkívüli dolgokat fog tapasztalni, azt viszont nem mondhatja el, hogy pontosan mit. A volt alkotmánybíró saját bevallása szerint meglepődött, mikor páholyába belépett: üres padsorokat látott és rossz érzése lett. Orbán Viktor az első szavazás után az autójában újra hívta: azt magyarázta, hogy nagyon sajnálja, de ez kellett ahhoz, hogy megtudják, hányan szavaznak át. Másnap Áder János közleményét olvasta az interneten, mely szerint keresik a módját, hogy ellenőrizzék egymás szavazatait. Ekkor felhívta Orbán Viktort, és közölte, hogy bírói múltja valamint alkotmányfelfogása alapján semmilyen alkotmányosan megkérdőjelezhető lépést nem vállal, azaz szavazzanak titkosan. Miután a Fidesz elnöke egyeztetett Áder Jánossal, visszahívta a pénteken beiktatott köztársasági elnököt, hogy a frakció demokratikus döntéshozó szervezet, tehát saját elképzelése szerint akar dönteni. Erre Sólyom László azt felelte, hogy akkor visszalép.
Fellép a pártok durvulása ellen
A Magyar Hírlap kérdésére Sólyom László megerősítette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a 2006-os választási kampány eldurvulása esetén közbelép: „Tűrhetetlen dolgoknál, ha másképp nem, négyszemközt fogok figyelmeztetni” – szögezte le az elnök.
Egy belga, akinek vallása magánügye
Sólyom László nem címkézi magát: úgy véli, a konzervatívoknak liberális, a liberálisoknak konzervatív. „Én vagyok a belga Magyarországon” – mondta. Az újságíróknak elismerte, hogy keresztény, de hangsúlyozta, ez nem a nyilvánosságra tartozik, így külsőségekben ez semmiképp sem fog látszani. „Én most már minden megnyilvánulásomban a magyar államot képviselem” – közölte.
A szegénység a legnagyobb gond
A legnagyobb társadalmi problémaként a szegénységet látja. Véleménye szerint a gazdasági kettéosztottság sokkal veszélyesebb, mint a politikai szakadék. A másik súlyos gondként a normatisztelet teljesen eltűnését jelölte meg. Azi erkölcsi fogalmakat, mint például a tisztesség, a hűség, rehabilitálni szeretné. „Az elnök néhány kiemelkedő gesztust tud tenni öt hivatali éve alatt, s pont ez az, ami miatt vállalja az egészet. De ez nem a napi politikára vonatkozik. Én elengedem a fülem mellett, ha a sajtó kórusban kiabálja, hogy most az elnöknek kötelessége megszólalni. Majd megszólalok, ha én érzem kötelességemnek. Nemcsak a pártoktól leszek független, hanem a közvéleménytől is. Nem akarok “szeretett elnökünk” lenni” – hangsúlyozta Sólyom László, aki a cigány kisebbség kérdésében is jelentős lépéseket szeretne tenni, miután szakmailag tájékozódott az ügyben.
Tanácsadók nélkül, civil hálóval
Elődeivel ellentétben Sólyom László nem kíván tanácsadó testületet fenntartani.”Civil hálóján” keresztül el tud jutni olyan emberekhez, akiknek véleményére ad. Civilségét azzal is hangsúlyozni kívánja, hogy csak a protokolláris és reprezentatív feladatait kívánja a Sándor-palotában intézni. Elmélyülten gondolkodni azonban otthon akar.
Rendezné a határon túli magyarok ügyét
A köztársasági elnök első interjúját a pozsonyi magyar napilapnak adta, amivel határozott üzenetet akart küldeni. Rendezni kívánja a határon túli magyarok ügyét, mely szerinte túlságosan érzelmi és pártpolitikai üggyé vált, pedig sok a szakmai kérdés, amelyet például a kettős állampolgársággal kapcsolatban tisztázni kell.
EU-párti és elismeri az Egyesült Államokat
A Magyar Hírlapnak adott interjújában azt is hangsúlyozta, hogy határozottan elkötelezett az Európai Unió ügye mellett a megtorpanások ellenére. A mélyebb integrációt pártolja, nemcsak gazdasági, hanem kulturális, szellemi és politikai téren is. Sólyom László elismeri az Egyesült Államok súlyát és szerepét, de azt is képviseli, hogy a rendkívüli intézkedésekkel és jogkorlátozásokkal nem szabad túlzásba esni. „Én például addig nem megyek – tudósként sem mentem – az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom” – mondta.
Elkötelezett zöld
„Ökológiai céljaimat nem szűkíteném le környezetvédelemre, egy teljesen más világszemléletről van szó, a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségről Ebben a társadalomban még nem népszerű feltenni a figyelmeztető kérdéseket: vesztünkbe rohanunk-e, akarjuk-e korlátozni a fölösleges fogyasztást. Ősszel a Zengő-napokon én is felmegyek a hegyre. Nem mondok beszédet, de ott leszek” – foglalta össze ökológiai hitvallását.
