Nem sok nyoma van a kedden benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslatban az óvatosságnak: azzal számol, hogy szárnyalni fog, az 5 százalékot közelítő bővülési ütemben nő a magyar gazdaság jövőre, a munkanélküliség csökken az idei megugrás után, és a járvány miatt bekövetkező leépítések, fizetéscsökkentések után újra érezhető, 6-7 százalékos bérnövekedési pályára talál vissza az ország. Pedig egyre elterjedtebb a közgazdászok között az a vélekedés, hogy elhúzódó lesz a kilábalás a válságból.
A jövő évi költségvetés így feltehetően a normál időben, 2022 tavaszán tartandó (vagy akár az előrehozott) választásra való felkészülést szolgálja, másrészt szembetűnő, hogy a honvédelemre nagyon sok pénz jut.
Tovább szorongatja a kormány az önkormányzatokat, aligha függetlenül attól, hogy a nagyobb városok közül tavaly ősz óta több ellenzéki vezetésű. Ez ölt testet abban, hogy a gépjárműadónak jövőre is elvonja a teljes összegét a kormány a településektől. Eddig 40 százaléka helyben maradt, idén a járvány elleni védekezéssel indokolva elvették a durván 35 milliárd forintot a helyhatóságoktól, ám az intézkedést úgy lehetett érteni, hogy csak egy évre kell, hogy lemondjanak erről az összegről a települések. Ez azonban hiú remény volt.
Egy másik intézkedéssel is szorítja a prést a kormány az önkormányzatokon: lényegében megnégyszerezi a szolidaritási hozzájárulásnak hívott elvonást. Ezt főként a gazdagabb települések fizetik be a központi költségvetésbe, azok, amelyeknek a területén sok a vállalkozás, vagy nagy cégek működnek, és ezért sok iparűzési adóval gazdagítják a településeket. A hozzájárulás mértékét az idei 43 milliárdról 160 milliárd forintra srófolja a kormányzat. A budapesti főpolgármester nyomban ki is kelt az önkormányzatokat sújtó újabb megszorítások, a központosítás folytatása ellen.
A legnagyobb szavazói csoportnak, a nyugdíjasoknak kedveskedik a kormány. Háromszori emelésre számíthatnak: a normál havi járandóságuk 3 százalékkal nő, emellett két ízben egyszeri pluszjuttatást is kapnak. Februárban egyheti extra illetményben részesülnek – a járvány alatt bejelentett, fokozatosan felfutó 13. havi nyugdíj kezdő részlete ez –, novemberben pedig, ha teljesül a fent említett kormányzati optimizmus a szárnyra kapó gazdaságról, nyugdíjprémium jön. Egy most átlagnyugdíjat (körülbelül 140 ezer forintot) kapó idős mindent egybevetve jövőre 110 ezer forint pluszhoz jut a három tételből.
Az állami kiadási tortából való részesedése leginkább a védelemnek (a katonaságnak), valamint a rendvédelemnek és a közbiztonságnak nő. Az idei 550 milliárdos honvédelmi költés jövőre csaknem 30 százalékkal, 700 milliárd forint fölé hízik.
A megalomán építkezésekre is bőven jut pénz. Az új paksi atomerőmű-projekt tervezett költsége az ideinek durván a háromszorosára, 116 milliárdra rúg. És aligha véletlen, hogy a legfeljebb évszázadok alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonal építésére – amelyben nagy szerepet vállal magyar részről Mészáros Lőrinc érdekeltsége – szánt pontos kiadást elbujtatta a kormány a törvényjavaslatban.
A költségvetési törvényjavaslatot legkésőbb július 6-án szeretné elfogadni a kormányoldal. A témában cikkeinket itt gyűjtjük.
Kiemelt kép: A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd
