Soros György magyar származású amerikai üzletember Eric Beinhockerrel, az Oxfordi Egyetem professzorával írt közös véleménycikket a Los Angeles Timesba arról, hogy hogyan kellene életben tartani az amerikai gazdaságot a koronavírus-járvány alatt.
Mint írják: a koronavírus miatt katasztrofális összeomlás következett be az Egyesült Államok foglalkoztatásában, ez pedig sokkal többet követelne a szövetségi kormánytól, mint amit az eddig tett. Felelevenítik, hogy az április 4-ével záródó mindössze három hétben 17 millió amerikai vált munkanélkülivé. Az INET Oxford kutatóintézete szerint azonnali beavatkozás nélkül az amerikai munkahelyek 24 százaléka szűnhet meg, míg a 2007-2009-es válságban csak a pozíciók 3,3 százaléka veszett el. Ez a munkahelyveszteség megegyezne a nagy gazdasági válság legrosszabb éveivel: 37 millió amerikai maradna munka nélkül.
Ennek hatását leginkább az alacsony jövedelmű munkavállalók fogják érezni
— teszik hozzá. Szerintük a cél az, hogy addig, amíg az emberek vissza tudnak térni a munkába, alvó üzemmódban kell tartani a gazdaságot, ehhez a vállalkozások és a munkavállalók legnagyobb részének képesnek kell lennie arra, hogy felébredjen és visszatérjen a munkahelyére, ha az egészségügyi válság véget ér.
Hogyan? A szövetségi kormánynak minden amerikainak haladéktalanul garantálnia kell a fizetését a válság ideje alatt. Más országok pontosan ezt tették. Németország, Franciaország, Dánia, Írország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Ausztrália mindegyike közvetlen támogatást nyújt a munkáltatóknak a munkavállalói fizetések fedezésére és a munkavállalók munkahelyükön tartására a lezárások alatt. A történelem megmutatta, hogy ez a stratégia működik. A Kurzarbeit-programnak köszönhetően a német munkanélküliség a nagy gazdasági világválság idején 7,9 százalékról 7 százalékra esett, míg a többi nagy, fejlett gazdaságban az átlagos munkanélküliség három százalékkal nőtt. Ennek eredményeként a német gazdaság gyorsabban helyreállt, mint sok más országé
— magyarázzák. Szerintük a kongresszus a helyes irányba tett egy lépést a közelmúltban elfogadott, 2 trillió dolláros CARES-törvény elfogadásával. A törvény olyan kölcsönprogramról rendelkezik, amely lehetővé teszi a legfeljebb 500 főt foglalkoztató vállalkozásoknak a bérek kifizetését, azonban Soros és Beinhocker szerint az elkülönített összeg még mindig nem elegendő, illetve a források kiutalása — a bankok bevonása miatt — túl bürokratikus és lassú. Azt is nehezményezik, hogy a CARES-törvény intézkedései és a Szövetségi Központi Bank (FED) programjai is csak közvetett átfedésben vannak és túl lassúak. Mint írják: gyors, közvetlen és arányos segítségre lenne szükség.
Pramila Jayapal washingtoni demokrata képviselő és kollégái egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amelynek középpontjában a fizetések megtartásának garantálása állna. Kimelik: alapvető fontosságú, hogy ezt a védelmet mind a 152 millió amerikai munkavállalóra ki kell terjeszteni, nem csak arra a 60 millióra, aki kisvállalkozásokban dolgozik, valamint be kell vonni a nonprofit szervezeteket is. A véleménycikk szerint ez a javaslat garantálná az összeg gyors, elektronikus elosztását, illetve azt is, hogy a kedvezményezett cégek csak a mukahelyek megvédésére, a fizetések megtartására használhassák a segítséget, azok pedig akik nincsenek rászorulva, ne kaphassanak belőle.
Hozzáteszik: egy ilyen gazdasági garancia nem lenne olcsó, az INET Oxford havonta körülbelül 115 milliárd dollárra becsülné a költségeket. Ez azonban még a CARES-törvényben foglalt kereteken belül esik és szerintük a fiskális beavatkozás legjobb módja lenne.
Kiemelt kép: Simon Dawson/Bloomberg
