Tudomány

Antarktiszkutató: drámai, amit láttunk

Az állszíjas pingvinek kolóniáinak létszáma akár 77 százalékkal is csökkent az 1970-es évek óta.

A pingvinfaj a Csendes-óceán déli szigeteinek és az Antarktiszi-óceán partjainak lakója, világítórákkal táplálkozik, nevét pedig a csőre alatt futó, vékony fekete csíkról kapta: állszíjas pingvin.

Az alapok változnak

Amit láttunk, valóban drámai. A tápláléklánc alapvető építőköveivel történik valami. Kevesebb élelem áll rendelkezésre, ezért a pingvinek idővel egyre kevesebben és kevesebben vannak, a kérdés pedig az, hogy így megy-e tovább

– idézi az MTI Steve Forest biológust, természetvédelmi szakértőt, aki a Stony Brook-i Egyetem és a Northwestern Egyetem kutatócsoportjával együtt nemrég tért haza egy, a klímaváltozás antarktiszi hatásait vizsgáló expedícióról.

A tudósok a Greenpeace két hajóján utazva január 5. és február 8. között dolgoztak a térségben, ahol kézi eszközökkel és drónokkal mérték fel a károk nagyságát.

A klímaváltozás miatt

Az Elefánt-szigeten, az állszíjas pingvinek egy fontos élőhelyén nagyjából 60 százalékkal csökkent a számuk az 1971-ben végzett utolsó számlálás óta, így ma már kevesebb mint 53 ezer szülőpár tartozik a kolóniához – állapította meg az expedíció.

Noha sok tényező játszhat szerepet, minden bizonyíték, ami a kezünkben van, arra mutat, hogy a klímaváltozás számlájára írható a populáció csökkenése

– magyarázta Heather Lynch, a Stony Brooks ökologusa és evolócióbiológusa.

A Meteorológiai Világszervezet múlt héten közölte, hogy egy antarktiszi kutatóbázison az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, 18,3 Celsius-fokot mértek a feljegyzések kezdete óta.

Kiemelt kép: Koichi Nakamura / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik