Tudomány

A Mad Max halott világa már nem sci-fi, hanem lehetséges jövőkép

Az ember mint biológiai faj nem fog kipusztulni, de a civilizációnkat összeomlással fenyegeti a klímaváltozás. Nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva hogyan tudjuk megoldani az életünket.

Korunk egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás megfékezése, de legalábbis annak megakadályozása, hogy az éves átlaghőmérséklet 2100-ra két Celsius-fokkal meghaladja az ipari forradalom előtti értéket. Az éghajlatváltozás tényét 90 százalék feletti tudományos konszenzus kíséri, ám a politika sokszor hajlamos érdekei mentén megkérdőjelezni a folyamatot, elbagatellizálni következményeit, miközben széltében-hosszában terjednek az eltúlzott, megalapozatlan világvége-elméletek.

Kipusztulni nem fogunk

Nem csoda, hogy a laikus közönség tele van „fura képzetekkel” a témakör kapcsán.

A klímaváltozás valóság, de az ember mint biológiai faj nincs veszélyben, és a Föld sem fog felrobbanni

– kezdte előadását a Fiatal Kutatók Akadémiájának tudománykommunikációs workshopján Dr. Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Hozzátette: „ami viszont fenyeget, az az emberi civilizáció összeomlása”.

Még jónak is tűnhet

Hallani azért olyan véleményeket is, amelyek szerint a klímaváltozást nem az emberi tevékenység okozza, hanem földtörténeti időskálán tekintve épp egy jégkorszakból jövünk kifelé, a felmelegedés természetes, ez bolygónk „életének” ritmusa. Ettől persze még ugyanúgy fel kell készülni a várható hatásokra, és nagyon fontos szempont, mennyivel járulunk hozzá mi, emberek a folyamathoz.

Miközben a tudósok lehetséges összeomlásról beszélnek, laikus szemmel Magyarországról úgy is tűnhet, egyre jobban és kellemesebben élünk. Viszonylag magas életszínvonalunk, mai bőségünk azonban csalóka, régi felhalmozásra és a jövő kölcsönére épül. A fosszilis energiahordozók kiaknázása soha nem látott mértékű fejlődést tett lehetővé, de készleteink végesek, a természetes környezet pusztításával,

a túlhalászással, erdőirtással pedig a jövőnket éljük fel.

Ha valaki csak a mának él, egyelőre azt is gondolhatja, mennyivel jobb így: nyáron megbízhatóbb a strandidő, szeptemberben még fürödhetünk a Balcsiban, télen pedig nem kell annyit fűteni. Abba nem szeretünk belegondolni, hogy az egyre gyakoribb és hosszabb aszályok már itthon is fenyegetik a mezőgazdaságot. Tudni kell azt is, hogy a klímaváltozás egyenetlenül hat, miközben itthon akár még kibírható, Dél-Ázsiát és Afrikát mind extrémebb melegek sújtják.

Az 50 fokos városok élhetetlenek, a ma is tapasztalható élelmezési nehézségeket a még súlyosabb szárazság fokozza, a vízhiány országok közti konfliktusokat vetít előre – hangsúlyozta a szakember A klímaváltozásról közérthetően – klímaszkeptikusoknak is… című előadásában.

Technooptimizmus

Legfeljebb önámításra alkalmas a többeket jellemző úgynevezett technooptimista hozzáállás is: nincs teendőnk, a jövő technológiája majd megoldja a gondokat. Ha azonban körülnézünk, világosan látszik, hogy amennyiben egy-egy kihívásra létezik is technológiai megoldás, az még nem jelenti az adott probléma megoldását. A malária ellen például van védőoltás, mégis évente milliók betegszenek meg, és 500 ezer embert öl meg a kór.

Léteznek elektromos autók, de nem várhatjuk el, hogy holnaptól mindenki azokkal járjon. A tiszta energiát adó fúziós erőművek létrehozásába hatalmas energiát fektetünk, de vagy 100 év, mire a világ áramtermelését ezek biztosítják majd. Az új technológiák drágák, terjedésük időbe telik – hangsúlyozta Kun Ádám, kiemelve:

Nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva hogyan tudjuk megoldani az életünket.

Fotó: Agustin Paullier / AFP

Mad Max

Ami a civilizációnk lehetséges összeomlását illeti, az persze korántsem az emberiség kihalását jelenti – a Mad Maxben ábrázolt világban is léteznek emberek, de egyikünk sem szeretne úgy élni. Vagy egy valóságból vett példa a Nyugat-római Birodalom bukása: a béke, biztonság, magas fokú civilizációs fejlettség helyét népvándorlás, háborúk, erőszak és járványok vették át hosszú időre.

Afrika népességét már ma sem lehet megfelelően etetni, az egyre komolyabb aszályok hazánkban is visszavetik a mezőgazdaságot, a hőhullámok idején nem lehet majd utcára menni, és

ez nem a távoli jövő, hanem az előttünk álló 20–30 év.

A szakember szerint a kutatók már elmondták, amit tudtak, újat már nem tudnak hozzátenni, legfeljebb frissíthetik az információkat. Most már a szociológusokon, a politikusokon, a kommunikációs szakembereken, a médián múlik, hogy az ismert következmények elkerülése érdekében változtassunk a hozzáállásunkon és viselkedésünkön.

Kiemelt kép: Mad Max: A harag útja / InterCom

Ajánlott videó

Olvasói sztorik