Élet-Stílus

„Minek szül az ilyennek gyereket?”

családon belüli erőszak (erőszak, családon belüli erőszak)
családon belüli erőszak (erőszak, családon belüli erőszak)

A családon belüli erőszak áldozatait sokszor a bírósági tárgyalásokon is megalázzák, hibáztatják. Lekezelő stílussal, előítéletekkel is meg kell birkózniuk a bántalmazottaknak. A bírók érzékenyítését javasolja egy civil szervezet.

A PATENT Jogvédő Egyesület önkéntesei beültek több mint 200 bírósági ügy tárgyalására, hogy képet kapjanak arról, hogyan kezelik a családon belüli erőszakot a bíróságokon.  Mivel nincs lista külön az ilyen ügyekről, így nem tudtak célirányosan ilyen perekre menni  vizsgálódni.  89 tárgyaláson merült fel partnerkapcsolati bántalmazás, ezek tapasztalatait osztották meg hétfőn Budapesten.

A 2013 októberétől mostanáig tartó vizsgálatban 14 önkéntes (pszichológus- és joghallgató, szociális munkás, gyakorló jogász és bántalmazott nő) vett részt Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett.

Összességében több jó tapasztalatról számoltak be az önkéntesek, de sok problémára is rávilágítottak:

Lekezelő stílus, előítéletek

Gyakori a tárgyalásokon az áldozatok hibáztatása, az emberi méltóságot sértő bánásmód.  Monitorozók tapasztalata bírókról:

„ Az áldozattal lekezelő. Azt mondta: inkább a bántalmazónak fogná szívesen a pártját. Szerinte a feleség provokál. Úgy ítéli meg, hogy a lelki terror nem bántalmazás. Szerinte ez egy ilyen család. Előző évben 20-szor volt nálunk rendőri intézkedés. „

 „ A bíró szerint az áldozat a hibás, mert nem következetes, miért nem jelentette fel korábban is.”

„ A bíró többször az áldozat szavába vágott, nem engedte, hogy elmondja a bántalmazásokat. Teljesen elutasító volt a nővel.”

„A vádlottal fölényesen beszélt, például azt mondta:” ez most sajnos nem jött össze”  és „hány évre számított egyébként?”

Egy anya is megalázónak érezte a bánásmódot.

„Amikor én elérzékenyültem, a bíró azt mondta, hogy „ne cirkuszoljak”, de az apát engedte másfél órán keresztül engem becsmérelni”

Volt egy eset, amikor a bíró arra hivatkozva nem döntött egy alkoholista bántalmazó távoltartásáról, mert akkor hajléktalanná válna:

„ A bíróságnak nem feladata a probléma megoldása, ezt a párnak kell megoldania és nem terhelni vele a rendszert.”

Fotó: Thinkstock

TÉVHITEK

A rendőrségnek csak akkor kell kimennie hívásra, ha vér folyik. 

Amíg nincs döntés bontóperben, az anya nem költözhet el a gyerekkel a közös lakásból. 

Az apának joga van a gyereket látni, függetlenül attól, milyen apa. 

Részletekért kattintson ide!

Minek szül az ilyennek gyereket?  – ez volt egy bírónő reakciója, amikor egy négygyermekes családon belüli erőszak ügyéről beszélgetett egy önkéntessel.

Egy ügyvédnő pedig arról beszélt a bíróságfigyelőknek, hogy van, amikor „ nők szándékosan nekimennek tárgyaknak vagy kiprovokálják a verést, hogy legyen orvosi jegyzőkönyvük a bírósági eljárás során. „

Egy bírósági elnökhelyettes azt mondta:

„ A családon belüli erőszak megoldása nem a bíróság dolga”

Hasonló véleményen volt egy ügyvéd is:

„ A nővédelemnek nem a bíróság falain belül a helye”

A vizsgált ügyek jó részében késve kezdték a tárgyalásokat, ami azért probléma, mert a bántalmazó és a bántalmazott egy helyen kénytelen várakozni és megesik, hogy elszabadulnak itt az indulatok. 

Problémaként említette az egyesület azt is, hogy az ügyvédek sokszor megegyezésre biztatják az áldozatokat, azt kérik, ne beszéljen a bántalmazásról, mert azzal csak bonyolítja az ügyet és úgysem bizonyítható. 

Megoldások

Az egyesület azt kéri a politikusoktól, hogy a készülő büntetőeljárási törvényben kapjon nagyobb szerepet az áldozatok jogainak védelme. Ehhez elküldték javaslataikat is. 

Emellett a Patent szerint a jogi egyetemen is tanítani kellene a családon belüli erőszakról szóló ismereteket és a már gyakorló bíráknak is szükségük lenne szakmai felvilágosításra a témában. Kommunikációs tréningeken pedig nemcsak azt tanulhatnák meg, hogyan beszéljenek a vádlottakkal, hanem azt is, hogyan ismerhető fel a bántalmazás a tárgyaláson mutatott viselkedés és nyilatkozatok alapján.  

Az optimális az lenne, ha szakosodnának bírák a partnerkapcsolati bántalmazással kapcsolatos ügyekre és nem húzódnának évekig a perek, de ez egyelőre Magyarországon csak álom.

Norvég pénzből

A Norvég Civil Támogatási Alap 3 millió forintos segítségével megvalósult bíróságfigyelésről egy bíró azt mondta, nem érti, “mi közük van a norvégoknak egy ilyen ügyhöz, egy újabb dolog, ami által be akarnak furakodni az országunkba.

A “Mire költöttük a norvég pénzt” alcímű teljes beszámolót itt olvashatja

Ajánlott videó

Olvasói sztorik