A kutatók százait bevonni készülő, Deep Carbon Observatory nevet viselő vállalkozásról Robert Hazen, a George Mason Egyetem kutatója számolt be egy tudományos találkozón.
“Azt sem tudjuk, hogyan nőnek a gyémántok, honnan jönnek burgonya nagyságú darabjaik” – fogalmazott Hazen, aki a program egyik vezetője.
A szakemberek a felszínen végzett kísérletek és megfigyelések alapján próbálják felderíteni a szén körforgását a bolygó belsejében.
A gyémánt száz kilométeres mélységből tör fel a földkérgen keresztül anélkül, hogy grafittá alakulna. Ásványkutatók véleménye szerint a folyamatnak egy órán belül le kell játszódnia, ám rejtélyes, miként mehet ez végbe ilyen gyorsan és ekkora távon.
Más megválaszolandó kérdések a Föld légkörét is érintik, például az, hogyan viselkedik az üvegházhatású metán a mélységben. “Nem tudjuk, mennyi metán nyugszik az óceánok mélyén, és hogyan változik”.
A FÖLD MÉLYÉN IS ÉLETET KERESNEK
A projekt célja még, hogy egzotikus szénváltozatokat kutasson fel, például szén-dioxidból álló polimereket, amelyek csak a köpenyben uralkodó gigantikus nyomás mellett fordulhatnak elő. A kutatás egyik fő eszköze a gyémánt nyomáscella, amely rekonstruálja a bolygón belül uralkodó magas nyomást és hőmérsékletet.
Egy neutronnyaláb segítségével a kutatók azt is tanulmányozni kívánják, hogyan jutnak át a folyadékok a forró kőzeten. A vulkánok és környezetük figyeléséből megpróbálnak többet megtudni arról, hogy mi történik azok belsejében.
Az intenzív nyomásnak és hőmérsékletnek ellenálló mikrobákkal folytatott kísérletekből pedig a több tucat kilométer mélységben található életre lehet majd reményeik szerint következtetni.
A Deep Carbon Observatory forgatókönyve egy másik tízéves kutatás, a tengerek élővilágát feltérképező Census of Marine Life mintájára készült.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az előadásról szóló közlemény (Science)
Deep Carbon Observatory hivatalos honlapja
A világ legnagyobb gyémántja (The Telegraph)
