Nehezen, vagy leginkább sehogy sem lehet Budapesten kerékpárral közlekedni, miközben egyre többekben van meg az igény, hogy a mindennapos, sokszor órákig is elhúzódó dugók helyett pár perces kerékpározással közlekedjenek a városban. A legtöbben a sok autó és a kevés biztonságos kerékpárút miatt nem ülnek nyeregbe.
|
A konfliktusokat a péntek délutáni tüntetés miatt autójukban veszteglők nyugtatgatásával igyekeztek minimalizálni. A szervezők szeptemberben, az Autómentes világnap alkalmával első alkalommal megrendezett felvonuláson legfeljebb másfélezer résztvevőre számítottak, így őket és a biztosítást végző hatóságokat is meglepetésként érte a 4-6 ezresre becsült kerékpáros tömeg. Kürti most is óvatos, maximum 6-8 ezerre tette, a péntek esti kerékpározásra hajlandók számát.
Hiányzó kultúra
Magyarországon a kerékpározásnak sajnálatos módon nincs kultúrája, az autósok pedig rakoncátlankodó útakadálynak tekintik a kerekezőket. Számuk nagyon nehezen nő, hiszen egy ördögi körből kellene kilépni ahhoz, hogy ez a közlekedési forma elterjedjen. Ugyanis míg kevesen kerekeznek, a szavazat-maximalizálásra törekvő döntéshozók ugyanezért figyelmen kívül hagyhatják őket, így nem fordítanak eleget az infrastrukturális fejlesztésekre. A rossz úthálózat miatt – annak ellenére, hogy többen szeretnének kerékpározni – sokan nem ülnek nyeregbe. A kör bezárult.
A régi szép idők
Kürti szerint a hetvenes évekig létezett egy egészségesnek tartott kerékpáros kultúra Budapesten, amit az autók tömeges, presztízstárgyként történő elterjedése visszaszorított. Amíg az autóra, mint presztízstárgyra tekintenek Magyarországon, s a kerékpárosra pedig mint vesztesre, akinek nem telik autóra, addig nehezen terjed el ez az alternatív közlekedési eszköz. Ehhez szemléletváltásra van szükség, ezt szeretné elérni a Critical Mass tüntetés – vallja Kürti.
A Critical Mass kettős jelentésű kifejezés. Egyrészt a kritikus hozzáállást jelképezi, másrészt utal arra a törekvésre, hogy megfelelő számú résztvevő hatására a lakosságban és a döntéshozóknál szemléletváltást érhetnek el. A mozgalom a demokratikus gyülekezés mintapéldája, hiszen önszerveződő, alulról induló folyamat eredményeként jött létre. A központi magja csak erre az alkalomra szerveződött laza csoportosulás, ugyanakkor erős azonosulási tényező is a résztvevők között.
|
Budapesten, a 2001-ben elfogadott fővárosi közlekedési fejlesztési tervben 2015-re 320 kilométeres kerékpárút megépítését vállalta az önkormányzat. Azonban a jelenleg másfélszáz kilométer körüli úthálózat fejlesztése nagyon lassan halad. Idén mindössze 180 millió forint áll rendelkezésre ilyen jellegű fejlesztésekre, amiből a tervek szerint 2,5 kilométer kerékpárút épül. Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően 2006-ban felülvizsgálják. Ekkor a kitűzött célokat is módosíthatják.
A fejlesztések azonban – bár többen kétségbe vonják: a következő tíz évben olyan üteműre gyorsulna, hogy elérhetővé váljék a célkitűzés – nem csak kijelölt kerékpárutakat jelentenek. A 320 kilométeres gerinchálózat azt jelenti, hogy ekkora úton lehet majd biztonságosan közlekedni kétkerekűvel, az elkülönített kerékpárutak hossza kisebb lesz.
A főváros közleménye szerint idén a korábbi években megterveztetett és jelenleg engedélyezés alatt álló kerékpárút-szakaszokat kezdik el kiépíteni. Így a zuglói Róna és Szőnyi út között, az angyalföldi Gömb utcában és az újpesti Váci út mentén a Szilas-patak és Székesdűlő között. Ez utóbbi kapcsolódni fog az északi MO hídon tervezett kerékpárúthoz, mely nem a Főváros beruházása. De ilyen út épül a Szilágyi utca mentén is – kb. 600 méter.