Százkilencven éve, 1829-ben Robert Stephenson bemutatta a Rocketet, a mozdonyt, amelynek megoldásai örökre megváltoztatták a világot, hiszen egy csapásra eltűntek a nagy távolságok: a korábban hetekig tartó utak hossza napokra zsugorodott, a szigetország nagyvárosai pedig alig néhány órányi döcögésre kerültek egymástól.
A vasút, illetve a gőzmozdony a fejlődés szimbólumá vált, így hamarosan a művészet minden ágában megjelent, sőt, egy francia-olasz formatervezőnek, egy bizonyos Jean-Baptiste Tosellinek köszönhetően az otthonokban is helyet kapott, hiszen az egyébként építészi pályát választott férfi 1861-ben szabadalmaztatta a
névre hallgató, mindössze harmincöt centiméter hosszúra nyúló szerkezetét, ami nem egyszerűen csak gurulni, és vízzel töltve gőzt eregetni volt képes, de a kissé túlméretezett kémény és kazán megtöltésével kávéfőzőként is elsőrangú volt.
Nem Toselli volt az első, aki vonat alakú darabokat készített, hiszen korábban is léteztek már ezüstből és sárgarézből készült, kisebb sikereket elért kávéfőzők, a kerámia használata, illetve a héj alatt rejtőző gép fejlesztése miatt végül az olasz vitte azt sikerre – írja Enrico Maltoni a Coffee Makers című kötetében.
Az elv egyszerű volt: a kávé a kéménybe, a víz pedig a kazánba került, az utóbbi alá helyezett borszeszégő pedig elvégezte a munka oroszlánrészét, melynek végén
A magas nyomás esetén apró puffanásokkal gőzt is eresztő gépből a kész ital végül egy opcionálisan csővel is kiegészíthető csapon át távozott, és a vendégek a gépet akár egymás elé gurítva is tölthettek belőle, és használhatták a hátsó részen elhelyezett cukortartót.
A feltaláló a biztonsági szelepnek köszönhetően felrobbanthatatlanként reklámozta a terméket, megelőzve a korban a piacon lévő, leginkább
Mindezek ellenére a sokszor virág- és állatmotívumokkal díszített babakék, vagy épp rózsaszín kerámiaházat kapott, minden esetben egyedi díszítésű kávégőzös sosem vált széles körben ismertté, sőt, a sorozatgyártásig sem jutott el, így csak a leggazdagabbak férhettek hozzá.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az értéke is magas: a világ elsőszámú kávézástörténeti gyűjteménye, a milánói MUMAC (Museum of Coffee-Making Machines, azaz a Kávéfőzők Múzeuma) alapító tulajdonosa, a kollekciót három évtized alatt felhalmozó Maltoni most tízezer euróért, azaz 3,2 millió forintért árul egy rózsaszín darabot – írja az Atlas Obscura.
