Belföld

Olajpiaci árrekordok – válság fenyeget?

Esésnek indult a dollár árfolyama, és zuhantak a tőzsdék is azoknak a híreknek a hatására, amelyek Irakból, illetve az olajpiacról érkeztek. Az olajár 21 éves csúcsot döntött, év végéig akár 50 dollárra emelkedhet.

A rossz hírek már vasárnap este kezdtek „szállingózni” kisebb robbantásokkal próbálkoztak egyesek Törökországban, négy brit bankfiókot megcélozva. Az HSBC ankarai és isztambuli irodái ellen intézett akciók a Die Welt német lap online kiadása szerint összefügghetnek Tony Blair brit miniszterelnök hétfői
Olajpiaci árrekordok – válság fenyeget? 1

törökországi látogatásával is. A törökországi robbantások egyébként csak anyagi károkat okoztak. A HSBC isztambuli irodája ellen korábban, 2003 novemberében súlyos merényletet követtek el.

Hétfőn Izzadin Szalimnak, az iraki kormányzótanács elnökének megölése szintén fokozta az aggodalmakat a terrorizmus miatt. Ez az iraki olajkitermelés nehezedésével járhat, ami azonnal érzékeltette a hatását az árakban is. Mindez a világgazdaság növekedésének lelassulását eredményezheti. Szalim halála különösen azért aggasztó, mert június 30-ára tervezték az amerikaiak a hatalom átadását az iraki hatóságoknak.





A G7 és az OPEC

A hét vezető ipari ország (G7) pénzügyminiszterei kemény hangvételű közleményben szólítják majd fel a Kőolajexportáló Országok Szervezetét (OPEC), hogy tegyen lépéseket a kőolaj árának a csökkentése érdekében – közölte a The Sunday Times. A G7-ek jövő hétvégén üléseznek New Yorkban. A kőolaj hordónként 40 dollár feletti ára visszavetheti a globális gazdasági növekedést – írja az MTI-Eco. A Sunday Times pedig idézte a brit pénzügyminisztérium szóvivőjét, aki szerint a kőolaj árának csökkentése érdekében tett lépések sokkal fontosabbak, mint az találgatás, hogy a kormány mérsékli-e az év végéig a benzin jövedéki adóját.

Bizonytalan OPEC-politika

A hírek következtében a nyersolaj júniusi szállításra rekordmagasságú árat ért el: 0,9 százalékos növekedés után 41,75 dollárba került egy barrel az energiahordozóból a New York Mercantile Exchange (Nymex) nevű árutőzsde zárás utáni elektronikus kereskedésében. Ugyanekkor Londonban a Brent nyersolaj 1,7 százalékkal drágult, s 38,50 dollárba került hordónként. Már a pénteki 41,38 dolláros nyersolajár is 21 éves rekordnak számított az árutőzsdéken. Egyes szakértők szerint a drágulás egyik oka a nyári szezon előtti nagyobb amerikai benzinkereslet is.

Az olajárak a Bloomberg szerint azért is emelkednek, mert az elemzők kételkednek abban, hogy az OPEC tagállamai hajlandók lennének emelni a kitermelést, s ezáltal kicsi az esély az árak lenyomására. Mindeközben az iraki olajbányászat bizonytalan a terrorizmus fokozódása közepette, habár Kirkúkból jelentős mennyiségű energiahordozót pumpáltak át egy csővezetéken a törökországi Ceyhan olajkikötőjébe.

Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajkitermelője felhívást intézett az OPEC-tagállamaihoz, hogy emeljék a termelés szintjét napi 1,5 millió hordóval, az árak lenyomása érdekében. Ugyanakkor az OPEC már most is ugyanennyivel, 1,5 millió barrellel lépte túl saját kvótáját – mondta a katari olajminiszter, Abdullah bin Hamad al-Attiyah szombaton. A katari politikus szerint az OPEC már most is majdnem annyit termel, amennyire egyáltalán képes.





Nem ismétlődik 1973?

A JP Morgan pénzügyi csoport londoni befektetési irodájának heti világpiaci jelentése szerint a világgazdaság most nem éli át ugyanazt az olajársokkot, mint 1973-ban, 1979-ben és 1990-ben, mert az olaj nem hirtelen ugrott a jelenlegi szintekre. A robusztus munkapiaci helyzet emellett a munkavállalói jövedelmek növekedésével jár, ami ellensúlyozza az áremelkedést, és javítja a fogyasztói bizalmat. A globális fogyasztói bizalom, amely a korábbi évtizedek olajársokkjai idején meredeken zuhant, 2004 eddigi időszakában valamelyest még növekedett is – áll a JP Morgan londoni elemzésében. Jelentős különbség az is, hogy az olajárszintet ezúttal az erős világgazdasági növekedésből adódó kereslet hajtotta a jelenlegi szintre – írja az MTI-Eco. A JP Morgan szerint az olajárnak nem a gazdasági növekedésre, hanem az inflációra lesz hatása: a cég becslése szerint a májussal záruló három hónapban a világ három gazdasági erőcentrumában – az Egyesült Államokban, az EU-ban és Japánban – a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció átlaga el fogja érni a 3,7 százalékot.

Ötven dollár az új plafon?

A brit Financial Times szerint az olajárak azért is emelkednek, mert növekszik a politikai bizonytalanság mind Washingtonban, mind pedig Londonban. George W. Bush konzervatív háborúpárti kormányzata és Tony Blair szintén háborút támogató Munkáspártja belpolitikai nehézségekkel kénytelen szembenézni.

A Financial Times elsősorban amerikai közvélemény-kutatásokra hivatkozva tartja egyre valószínűtlenebbnek Bush újraválasztását novemberben. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban a Munkáspárt vezető politikusai a lap szerint kezdenek „kioldalazni” Blair mögül, s „újrapozícionálják” magukat. Az angliai közvélemény-kutatások szerint a lakosság 90 százaléka gondolja úgy, hogy Blair reputációjának ártanak az iraki események. A brit lap szerint az olajpiac szereplői immár arra az időre „táraznak be” az energiahordozóból, amikor a nyugati szövetségesek kénytelenek lesznek kivonulni Irakból.

A Barclays Capital, a Barclays bankcsoport befektetési üzletága által Londonban kiadott heti olajpiaci elemzés szerint a 40 dolláros szint áttörésével az olajár olyan lélektani határ fölé került, ahonnan sokkal nehezebb lesz visszaszorítani, mint lenne akár 38-39 dollárról. Az elemzés szerint a 40 dolláros szintig, illetve följebb vezető úton az olajnak számos felső ellenállási pontot kellett áttörnie, és a piac lélektana szerint ezek most alsó alátámasztási szintekké váltak.

A Barclays Capital elemzői szerint a következő néhány hét kritikus lesz az év egésze szempontjából. Ha ugyanis az olajár a következő egy hónapban 40 dollár felett marad, és a piac „azt látja, hogy nincs vége a világnak”, nagyon gyorsan hozzászokik ehhez az árszinthez, és szintén nagyon gyorsan átkalibrálja a normálisnak tartott ársávokat magasabb szintekre. Ebből az következik, hogy ha a szabadpiaci árszint egy hónapig meghaladja a 40 dollárt, akkor jó eséllyel az év végéig sem megy alá, sőt valós fenyegetéssé válik az 50 dolláros szint elérése – áll a londoni befektetési ház elemzésében.






Gyengül a dollár, gondban a tőzsdék

Az olajpiaci rekordok hatására 16 jelentősebb valuta közül tizenkettővel szemben gyengült a dollár hétfőn. Az euróhoz képest 1,2033-re gyengült Londonban a pénteki, New York-i 1,1886-ről. A jennel szemben a dollár 113,65-ra gyengült, 114,22-ról. A svájci frankkal szemben 1,2739-re csúszott le, 1,2961-ről. A Dow Jones Stoxx 50 Index 2,2-et esett a Bloomberg szerint. Az ázsiai tőzsdék ezzel egyidejűleg esésnek indultak, a Samsung Electronics Co. vezetésével. Európában a légitársaságok részvényárfolyamai kezdtek csökkenni. A British Airways (BA) és az Air France befektetői egyaránt a magas olajárak miatt aggódhatnak, minthogy ez jelentősen növeli a szóban forgó cégek üzemanyagköltségeit. A BA papírja 3,5 százalékot esett, a francia cégé pedig 3 százalékot. A német Lufthansa viszont „csak” 2,3 százalékot veszített értékéből.

A magyar pénzügyminiszter tárgyal


Draskovics Tibor pénzügyminiszter hétfőn több olajipari társaság vezetőjével és a Magyar Ásványolajipari Szövetség képviselőivel folytat tárgyalást Budapesten az olajárak alakulásáról – értesült az MTI-Eco. Az információk szerint a megbeszélés témája lesz egyebek mellett az, hogy a vállalatvezetők miként látják a nemzetközi olajpiac helyzetét, az olajárak alakulását és milyen üzemanyagárakkal számolnak a következő hónapokban. A kormány szerdán döntött arról a tervezetről, amely módosítaná a jövedéki adó törvényt és lehetővé tenné, hogy magas üzemanyagárak esetén a kabinet átmenetileg mérsékelje a benzin és a gázolaj jövedéki adóját.


Ezt a módosítást a Pénzügyminisztérium pénteken nyújtotta be a parlamentnek, amely hétfőn tűzheti napirendjére. Amennyiben a soron kívüli tárgyalást négyötödös többséggel megszavazzák a képviselők, még a hétfői nap folyamán módosulhat a törvény, és leghamarabb szombaton változhat az üzemanyag jövedéki adója.


Mindeközben a Mol közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyből kiderül: „Az elmúlt hét végére a nemzetközi olajpiacokon több évtizede nem tapasztalt magas szintre emelkedtek az árak. Május 19-én, szerdán 0 órától a Mol Rt. a motorbenzin és a gázolaj literenkénti fogyasztói árát 6 forinttal emeli.” Az elmúlt hét folyamán a nemzetközi piacokon folytatódott a kőolajár emelkedése. A Brent típusú olaj hordónkénti jegyzése megközelítette a 40 dollárt, ami az április eleji árszinthez képest csaknem 30 százalékos növekedést jelent.


A motorbenzin jegyzésára – mely az elmúlt hat hét során az egyes regionális kereskedelmi központokban mintegy 100-110 USD/tonnával emelkedett – az elmúlt hét végén 465-470 USD/tonna körüli rekordszintet ért el. A gázolaj jegyzése jelenleg mintegy 60-80 USD/tonnával magasabb, mint április elején. A fenti árváltozások oka, hogy a fő felhasználó térségekben erőteljes fogyasztásnövekedés következett be, mely tendencia már az év eleje óta tapasztalható.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik