Az elemzők decemberre 5,65-5,7 százalék, 2004-ben pedig átlagosan 6,79 százalék körüli fogyasztói áremelkedést vártak. A maginfláció 2004 decemberében, év/éves viszonylatban 5 százalék volt.
2004-ben a fogyasztói árak átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A tizenkéthavi árváltozás májusban volt a legmagasabba (7,6 százalék), míg decemberben a legalacsonyabb (5,5 százalék). Májusig – a március hónap kivételével – növekedett az áremelkedés tizenkét havi üteme, az év utolsó hét hónapja stagnálást, majd csökkenést hozott.
Nagy a szórás
Az éves 6,8 százalékos átlagos fogyasztóiár-növekedés a termék- és szolgáltatáscsoportok árváltozásának jelentős szóródásával alakult ki: csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai , átlag alatti árnövekedés volt az élelmiszerek, ruházkodási cikk, és az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoportban is. A legnagyobb mértékben a háztartási energia árai emelkedtek (14,1 százalék). Átlag felett, 11,3 százalékkal nőttek a szeszes italok és dohányáruk, valamint a szolgáltatások éves átlagárai is (7,6 százalék).
A vártnál kedvezőbb decemberi infláció elsősorban a novemberhez képest stagnáló élelmiszeráraknak és az Európai Uniós csatlakozást követő erősödő versenynek köszönhető – állítják az MTI által megkérdezett elemzők, akik januárra 4,5-4,6 százalékos áremelkedési ütemet várnak.
„A tavalyi esztendő meglepetése az élelmiszerárak egész évi vártnál kisebb emelkedése volt” – mondta Forián Szabó Gergely. A CA-IB Alapkezelő vezető elemzője szerint a kiváló időjárás, az EU csatlakozás következtében „bedőlő import” és az erős forint egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a 7,8 százalékos júliusi év/éves élelmiszer áremelkedés decemberre 4,4 százalékra esett.
„Néhány idényáras terméknél döbbenetes árzuhanást regisztrált a december/decemberi árstatisztika: a burgonya ára 119 forintról 52 forintra, a vöröshagymáé 129 forintról 68 forintra zuhant kilogrammonként” – emelte ki az elemző.
Az EU belépés nyomán erősödő verseny is közrejátszott abban, hogy a ruházati cikkek ára gyakorlatilag stagnált, a fogyasztási cikkeké pedig egy év alatt csökkent – mondta Forián Szabó Gergely.
Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyenge dollár, illetve az erős forint miatt a jármű üzemanyagok ára egy év alatt csak az átlagnak megfelelően, 6,9 százalékkal emelkedett, miközben a háztartási energia esetében 11,2 százalék volt a december/decemberi infláció.
„Az EU csatlakozás kiváltotta versenyhelyzet és az erős forint is jelentősen hozzájárult az év második felében tapasztalt lassúbb áremelkedési ütemhez” – tette hozzá a Raiffeisen Bank elemzője, aki úgy véli, hogy januárban 50 bázisponttal csökkenti a kamatot a Monetáris Tanács.
Korábbi adatok
Tavaly novemberben a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek októberhez képest, és 5,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A fogyasztói árak 2003-ban átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek, míg decemberben 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002 decemberében.
Januárra 4,6 százalékos fogyasztói áremelkedést vár a CA-IB Alapkezelő vezető elemzője, aki szerint júliusra akár 4 százalékra süllyedhet az infláció.
További 1 százalékpontos esést, azaz 4,5 százalékos inflációt vár januárra Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője szerint is az élelmiszerek, elsősorban az idényáras élelmiszerek kedvező ártrendje áll a most publikált kedvező inflációs mutató hátterében.
„Az infláció növekedési üteme tavasszal már igen-igen lassan mérséklődik, prognózisunk az év végére 4,2 százalék” – tette hozzá Török Zoltán.
