Az Index írta meg, hogy nehéz helyzetbe került a Bakony Hús Kft., az a sertésfeldolgozó, amelyet még 2013 végén gründolt Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos akkori fő agrárcége, a Búzakalász 66 Kft. A Bakony Húst már rég elengedte a főgázszerelő, de ettől a kormányzati hátszél nem szűnt meg, több mint 2 milliárd forint közpénz áramolhatott a cégbe.
Amolyan Mészáros-módra, a felszámolásba dőlt Balatonhús romjain, felszámolásból bagóért vett veszprémi húsüzemmel stratolt 2013-ban a cég. Nagy tervek formálódtak mindjárt, 1,2 milliárd forint tőkeemelés történt, arról volt szó, hogy a cég a nagy áruházláncok beszállítója lesz, a sajtóban pedig már azt vizionálták egy be nem jegyzett márkanév alapján, hogy
Van is nyoma nagyobbacska szerződéseknek, a HVG a Tescóval kötött megállapodásról és az általa generált 398 millió forint pluszforgalomról írt, a hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer szerint pedig 2015-2016 során a Spar Magyarországgal, a Mecsek Fűszért Zrt.-vel, az Egal Team Kft.-vel és a jászberényi CO-OP Star Zrt.-vel szerződött le összesen közel 400 millió forint áruszállításról. A lendület azonban hamar megtört, a kapacitása alapján 5,5 milliárd forint árbevételre képes üzem félgőzzel termelt, és Mészárosék papírforma szerint ki is szálltak a Bakony Húsból 2016 júniusában.
A vevőről, a Benoit and Augusten Kft.-ről annyit lehetett tudni, hogy csak akkoriban vette fel repertoárjába a húsipari tevékenységi köröket, addig Simglass Kft.-nek hívtak, főprofilként porcelán-, üveg- és tisztítószer-nagykereskedelemmel foglalkozott, a piacon mégis azt sejtették, hogy az államosítás előtt álló közétkeztetés ellátója lesz a Bakony Hús. Ez rímelt arra, hogy a cég tulajdonosának férje, Bihari Attila akkoriban érdekelt volt a Kórház- és Menzaétkeztetés Szolgáltató Kft.-ben, Lázár János kancelláriaminiszter pedig belengette a közétkeztetés központosítását és nonprofit alapokra helyezését.
A tulajdonosváltás után mindenesetre méretes szerződések köttettek olyan közétkeztetési cégekkel, mint a Menzaminta Kft. (625 millió), illetve a Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft. (1,75 milliárd forint). Mindkettő Süllős Gyula érdekeltsége, a honlapja szerint piacvezető közétkeztető cégcsoport feje azonban nem reagált kérdéseinkre, mennyire gyümölcsöző az együttműködés.
Annyi biztos, hogy Mészárosék kiszállásával sem maradt magára a Bakony Hús. Részesült a jegybank szinte ingyenes konstrukciójából, a növekedési hitelprogramból, a már említett nyilvántartó rendszerben annyi látszik, hogy
A Bakony Hús üzletrészein csak az NHB jelzálogjoga látszik, ez azonban nem jelenti azt, hogy 600 millió forinttal kimerült volna a közpénzáram. Ez derül ki a zálogbejegyzésből: „a zálogjog nem terjed ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által nyújtott kölcsönből finanszírozott (…) ingóságokra”. A listán páclékeverőtől a csizmafertőtlenítőn és a bőrkéző gépen keresztül a beléptető rendszerig sorjáznak a különböző eszközök, amelyekre a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank adta kölcsön a pénzt, és a lista hossza alapján elég rendesen berendezte a húsüzemet.
A Matolcsy-rokon bankján kívül a kormány bankja is finanszírozásra érdemesnek találta a Bakony Húst, a hitelbiztosítéki nyilvántartásban 1,458 milliárd forinttal bukkan fel az MFB. A papírokból a nagy terveken kívül több mint 2 milliárd forint közpénz sejlik fel a vergődő, és tavaly szeptemberben egyszer már a felszámolásig is eljutott Bakony Húsnál. Hogy ez mind elégett-e, nem tudni, de sok jót nem jelent, hogy februárban jelzálogjogosultként megjelent a Magyar Követeléskezelő Zrt. Ebbe a cégbe söpri ugyanis az MFB a döglött hiteleit.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt /MTI