Ez év április 12-én Magyarország mintegy 8 millió szavazóképes állampolgára dönt arról a kérdésről: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Népköztársaság az EU tagjává váljon?”. Ha igent mondunk, 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozik az Európa Unióhoz. Mit jelent a csatlakozás a magyar kis-, és középvállalkozások számára? Az Üzlet&Siker magazin 2003-ban megjelenő 10 száma sorozatban mutatja be, hogy milyen szabályoknak, feltételeknek kell megfelelniük a hazai vállalkozásoknak az Európai Unióban és segítséget nyújt az erre való felkészüléshez.
Az Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások tavaly decemberben lezáródtak. A tárgyalások során kötött megállapodás szerint Magyarország a csatlakozás napjától eltérés nélkül alkalmazza a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi elveket és szabályokat, átmeneti mentesség iránti kérelmet nem jelentett be. A tárgyalások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a hazai vállalkozóknak kettős kihívással kell szembenézniük. Egyrészt a csatlakozásig hátralévő időben működésüket a lehető legjobban fel kell zárkóztatni az unió piacára jellemző versenyfeltételekhez, másfelől pedig fel kell mérniük, hogy milyen gazdasági és piaci lehetőségekkel rendelkeznek majd az Unió piacán a csatlakozást követően.
A hazai vállalkozók számára – csakúgy mint az EU-hoz csatlakozni kívánó többi országban – jelentős kihívásT jelent majd, hogy a jelenleginél fejlettebb gazdasági környezetben kell majd működniük és nyereségesen gazdálkodniuk. A várható nehézségek természetesen a vállalkozás méretétől függően és szektoronként eltérőek lehetnek, azzal azonban mindenki egyetért, hogy a kis- és középvállalkozói szektor a legsebezhetőbb, ez a vállalati kategória igényli a legnagyobb odafigyelést és törődést, amely egyszerre jelent kormányzati és vállalkozói feladatot.
Új piaci környezet
Az EU-csatlakozással a magyar piac az unió belső piacának részévé válik. A magyar vállalkozók ennek következtében várhatóan az eddiginél sokkal keményebb és intenzívebb versennyel fognak szembesülni, ám a másik oldalon bőséges lehetőségek is nyílnak a hazai cégek számára. Hiszen a csatlakozás új piacokat is teremthet egyrészt a több potenciális fogyasztó miatt, másrészt úgy, hogy aktívabban részt vehetnek az EU közbeszerzési tenderein, illetve támogatási programjaiban.
Magyar állampolgár mindennemű korlát nélkül vállalkozhat az EU-ban. A tagállamoknak ugyanis lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. Jó tudni azonban, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek.
A vállalkozások alapvetően két új társasági formával fognak szembesülni az EU-ban, amelyek „tartalma” kismértékben eltér a hagyományos társasági formáktól. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés egy olyan társaságok és természetes személyek közötti együttműködési forma, amelyek főként a kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket, azok határokon túlmenő kooperációját elősegítve. Az egyesülés céljának kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, de nem léphet annak helyébe. Az érdekegyesülések létrehozását és felszámolását az EU hivatalos közlönyében közzé kell tenni.
Az Európai Társaság (ET) a tipikus európai részvénytársaságot jeleníti meg. Alapítására, működésére, ügyvezetésére, pénzügyi beszámolóira és felszámolására vonatkozó előírásait a közösségi jog szabályozza. Ezek a szabályok elősegítik a társaságok rugalmasabb és költségkímélőbb működését azáltal, hogy a társaság a székhelyét és telephelyeit felszámolási eljárás nélkül áthelyezheti egyik tagállamból a másikba.
A mellet azonban, hogy növekszik a vállalatalapítási szabadság, a társaságoknak egy sor adminisztratív szabályt be kell tartaniuk a jövőben: például levélpapírjaikon és megrendelőlapjaikon kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyilván, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hol van a székhelye, valamint ha felszámolás alatt áll, akkor ezt a tényt. Ha a papírokon szerepel a társaság tőkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tőkét. Ezenkívül a vállalkozásoknak rendelkezniük kell az egész unióra kiterjedő áfa-azonosító számmal.
Szabad kereskedelem
Az Európai Unió alapja a vámunió, ahol az áruk és szolgáltatások szabadon áramlanak. Ez azt jelenti, hogy az EU egységes belső piacot alkot, amelyen megszűnnek a tagállamok közötti import- és exportvámok, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését jelenti az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. A Közösségi Vámkódex tartalmazza a vámeljárások, a vámteher kiszabásának és megfizetésének szabályait, mely minden tagállamra nézve kötelező érvényű. A Közösségi Vámkódex rögzíti, hogy az illetékes vámhatóság köteles bárkinek az írásos kérelmére tarifális felvilágosítást és/vagy származási állásfoglalást kiadni, mely hat évig érvényes. Az európai uniós csatlakozást követően a vámtételek is módosulnak, ami Magyarországon csaknem ötezer termék esetében vámcsökkenést, míg kb. kétezer árucikket illetően a vámtételek növekedését fogja jelenteni. Addig azonban Magyarország saját vámtarifákat alkalmazhat.
Azáltal, hogy az EU-csatlakozást követően az unió valamennyi országa belföldnek számít majd, megváltozik a vámkezelés módja, annak szabályai. Az Európai Unióban ugyanis a vámvizsgálat az unió külső határain történik, míg a belső határokon nincsen ellenőrzés. A külső határokon való átjutást könnyíti az Európai Unióban alkalmazott vámkezelési módszer, mely szerint az árut elegendő a kereskedő telephelyén vámkezelni.
Adók
A csatlakozással járó előnyök (+) és hátrányok (-)
• Fejlettebb gazdasági környezet:
+ nagyobb felvevőpiac – intenzív verseny
• Szabad vállalkozásalapítás
+ új vállalati formák – növekvő adminisztrációs szabályok
• Egységes belső piac
+ megszűnnek a tagállamok közti vámok
– számos árucikk esetében növekvő vámtételek
• Harmonizált adószabályok
+ az áfa általános kulcsa min. 15%, kedveményes min. 5%
– a 0%-os áfa megszűnik
• Szabad munkavállalás
+ egyezmények a szakképesítések kölcsönös elismerésére
– a szigorúbb munkahelyi biztonsági követelmények növelik a munkaerő árát
• Uniós támogatások
+ vállalkozások támogatására pályázatok
– állami támogatások java része megszűnik
• Fogyasztói érdekek magas szintű védelme
+ termékfelelősség kérdése azonos módon szabályozott
– szigorú termékbiztonsági követelmények
• Egységes védjegyoltalom
+ a hazai vállalkozások még a csatlakozás előtt megvédhetik saját védjegyeiket
– az EU-s szabványokkal összefüggő szigorú követelmények
Foglalkoztatás
Minden uniós polgár szabadon vállalhat munkát az Európai Unió egész területén, munkavállalási engedély kiváltásának kötelezettsége nélkül. Ha a munkavállalás tervezett időtartama meghaladja a három hónapot, akkor tartózkodási engedély megszerzése szükséges. A tartózkodási engedély kiváltásához a személyi igazolványon túl a munkavállalónak be kell mutatnia érvényes munkaszerződését is. A tartózkodási engedély öt évre szól, melyet írásos kérelem esetén automatikusan meghosszabbítanak. A munkavállalónak ezenkívül be kell lépnie az adott tagállam társadalombiztosítási rendszerébe és rendelkeznie kell a megfelelő szakképesítéssel, diplomával. Minden tagállam ezen túlmenően előírhatja bizonyos gyakorlati idő meglétét, illetve alkalmassági tesztnek vetheti alá a munkavállalót. A munkavállalóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik ugyancsak önállóan vállalhatnak munkát.
A munkaadó szabadon dönthet arról, hogy milyen oklevelet, szakképesítést fogad el. Azonban a befogadó állam meghatározhatja a szakmai minősítés minimális szintjét, illetve előírhat honosító képzési időszakot és/vagy képességvizsgálatot. Jelenleg egyébként az Európai Unióban nem létezik sem olyan oklevél, sem olyan szakképesítés, amelyet valamennyi tagállam elismerne. A szakképesítések kölcsönös elismerése, s így a munkavállalás megkönnyítése végett Magyarország már kötött kétoldalú szerződéseket uniós tagállamokkal (pl. Németország, Ausztria, Franciaország).
A munkahelyi biztonság és egészség védelme a közösségi szociális jog legkidolgozottabb területei közé tartozik. A munkavállalók magasabb szintű védelme a munkaerő árának bizonyos megdrágulását eredményezheti. Ez főleg a kis- és középvállalkozásoknak okozhat átmeneti nehézségeket, de a csatlakozást követően hosszabb távon az Európai Szociális Alap támogatásainak igénybevételével ezek a veszteségek csökkenthetők.
Támogatáspolitika
Az európai uniós csatlakozás után a magyar vállalkozások a Strukturális Alapokból, a Kohéziós Alapból, valamint a Közös Agrárpolitikához (CAP) tartozó agrárprogramokból szerezhetnek támogatást.
A Közös Agrárpolitika által nyújtott támogatások célja a mezőgazdasági vállalkozások termelékenységének javítása, az agrárpiacok stabilizálása. A közvetlen támogatások és az importvédelem mellett az intervenció eszközével biztosítja az Európai Unió mezőgazdasági vállalkozásainak versenyképességét. (Az intervenció az jelenti, hogy a közösség az adott terméket felvásárolja, ha a piaci ár tartósan az intervenciós ár alá süllyed). Minden egyes termékkörre más-más támogatási rendszer vonatkozik, igazodva az adott termékkör és piacának sajátosságaihoz.
A Strukturális Alapok célja hozzájárulni a fejlődésben elmaradott, illetve kevésbé fejlett térségek gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához. Az Európai Unió ennek keretében azokat az elmaradott régiókat támogatja, amelyek jövedelmi szintje nem éri el a GDP uniós átlagának 75 százalékát. Magyarország ezen a címen igényelhet majd támogatást, mivel a meghatározott mértéket jelenleg csak a budapesti régió éri el. Támogatja továbbá a komoly szerkezeti problémákkal küzdő térségek felzárkóztatását célzó fejlesztéseket, illetve az oktatás, szakképzés modernizálását is.
A Strukturális Alapok keretében csak olyan projektek megvalósítását finanszírozzák, amelyek beilleszkednek a Magyarországon megfogalmazott és az Európai Unió által elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési irányvonalaiba. A nyújtható támogatás mértéke a fejlesztési költségek legfeljebb 75 százaléka lehet (ezen belül infrastrukturális beruházásokra 40%, vállalkozásban történő fejlesztésre 35%).
Pályázatok
A vállalkozások azonban a csatlakozás időpontjáig is részesülhetnek az EU támogatásából. Az előcsatlakozási támogatások közé soroljuk az Európai Unió SAPARD-, ISPA- és Phare- programjait. A SAPARD-program a kelet-közép-európai országok számára nyújt támogatást a versenyképes agrárgazdaság kialakításához és a vidék fejlesztéséhez. A pályázatokkal a tavaly akkreditált SAPARD Hivatal foglalkozik. Az ISPA-program a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások megvalósítását támogatja. A Phare- program az intézményfejlesztés és különböző más egyéb beruházási programok részbeni finanszírozását célozza meg.
Habár a közösségi versenypolitikában előírt állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki, a tagállamoknak módjukban áll támogatni a kis- és középvállalkozásokat, a kutatás-fejlesztési projekteket, a környezetvédelmi és foglalkoztatási célú beruházásokat, valamint a bizonyos támogatási értékhatárt meg nem haladó akciókat.
Mind emiatt a pályázatkészítés, és így az Európai Unió közösségi támogatási programjaiban való részvétel a magyar vállalkozások sikerének kulcsa lehet. Ezért különösen fontos, hogy a vállalkozások és vezetőik megismerkedjenek ezekkel a programokkal és a pályázás technikájával. Ehhez nyújt segítséget a Széchenyi Terv pályázatain való részvétel, hiszen annak felépítése, módszere erősen hasonlít a közösségi programok során alkalmazott pályáztatási eljárásokhoz.
Fogyasztók védelme
Az Európai Unió közösségi jogrendszere olyannyira biztosítja a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, hogy az még más közösségi politikákkal szemben is elsőbbséget élvez. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája kiterjed a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmére, illetve képviseletére, valamint az oktatáshoz és tájékozódáshoz való jogra, továbbá a kárigényének érvényesítési jogára.
A fogyasztóvédelmi előírások be nem tartása az Európai Unióban igen komoly szankciók kiszabását eredményezheti, ami bírság kivetésétől egészen a tevékenység kényszerű beszüntetéséig terjedhet. Az egyes tagállamok az Európai Unió előírásainál szigorúbb fogyasztóvédelmi követelményeket is előírhatnak.
Az Európai Unió termékfelelősségre vonatkozó jogi szabályozásának alapelve, hogy a termékért a gyártó illetve az importáló felel. Ez nem jelent lényegi változást Magyarországon, hiszen a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény is ezt az alapelvet alkalmazza. Ennek értelmében a fogyasztó a gyártóval szemben érvényesíteni tudja a hibás termék miatt bekövetkezett kárát.
A magyar vállalkozásoknak számolniuk kell azzal is, hogy az európai uniós csatlakozást követően alapvetően más típusú fogyasztókkal fognak találkozni. Ugyanis az uniós fogyasztók felettébb tisztában vannak azzal, hogy termékfelelősségi igényeiket miként érvényesíthetik. Ezért célszerű a termékről minél több információt nyújtani a használati utasításban.
Az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek maradéktalanul megfelelnek. A CE (Conformité Européenne) jelölés feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy biztonságos, s erről az előírt módon meg is győződtek. A CE jelöléssel ellátott termék az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozható. A hatóság a kereskedelemben ellenőrzi, hogy a CE jelöléssel ellátott termék rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által előírt lényeges biztonsági követelményeknek. A hatóság a megfelelőséget a gyártás helyén is ellenőrizheti.
A magyar vállalkozások számára már most is lehetséges bizonyos termékkörökre vonatkozóan a CE jelölés használata, amelyet a 2001. július 1-jén hatályba lépett PECA jegyzőkönyv szabályoz. Ennek értelmében ezen termékek szabadon forgalmazhatók az Európai Unió belső piacán.
Környezetvédelem
Az európai uniós csatlakozást követően minden egyes vállalkozásnak meg kell felelnie az EU szigorúbb környezetvédelmi előírásainak, normáinak. 1996 óta minden tagállamnak olyan telephely-engedélyezési eljárást kellett bevezetnie, amely biztosítja az adott telephely környezeti megfelelőségét.
Az EMAS rendszer (Környezeti Menedzsment és Átvilágítási Rendszer) amellett, hogy biztosítja e környezetvédelmi normáknak való megfelelést, lehetővé teszi a vállalkozások számára testre szabott környezetpolitika kialakítását, gyakorlatba ültetését. Az EMAS rendszer alkalmazása nem kötelező, de számos előnnyel jár. A rendszert alkalmazó vállalkozások országos nyilvántartásba kerülnek, és így jogosulttá válhatnak tanúsító jel használatára.
Valamely európai vagy nemzetközi szabvány szerint hitelesített vállalkozások esetében az EMAS rendszer bevezetéséhez elegendő részleges felülvizsgálat is, azonban kivétel nélkül mindig ellenőrizni kell, hogy a vállalkozás környezeti nyilatkozatában foglaltak helytállóak-e.
Szabványok, védjegyek
Az Európai Unióban használt szabványok szigorú követelményeket írnak elő a vállalkozások számára, így alkalmazásuk a versenyképesség alapvető feltétele. A szabványokkal kapcsolatos kérdésekkel Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testülethez (MSZT) lehet fordulni és a szabványok beszerezhetők a Szabványboltban.
Az Európai Unióban 1994-ben elfogadott védjegyrendelet a közösség egész területére kiterjesztette a védjegyoltalmat. Így bármely jogosult az egész közösség területén egyetlen bejelentéssel gyakorolhatja a kizárólagos jogokat. A közösségi védjegyrendszert már a magyar bejelentők is igénybe vehetik.
Csatlakozásunk után a közösségi védjegyek jogosultjai kizárólagos oltalmat élveznek majd hazánk területén is. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a közösségi védjegyek ütköznek az itthon bejegyzett védjegyekkel. Ezért Magyarország és az Európai Unió között született egy megállapodás, amelynek értelmében a magyar vállalkozások élhetnek az úgynevezett speciális felszólalási joggal. A csatlakozást megelőző 6 hónap során kinyilvánított speciális felszólalási jog által ugyanis a magyar vállalkozó megakadályozhatja a közösségi védjegy magyarországi kiterjesztését saját védjegyének megvédése érdekében.
