A következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzéket április 1-jén hozzák nyilvánosságra, az iskolák idén már szinte kizárólag az állami tankönyvek közül válogathatnak, ami ellen a szakmai szervezetek, a pedagógusok, a diákok és szülők egy része egyaránt hevesen tiltakozik.
Az idei év azért számít különösen kritikusnak, mert a magánkiadók utoljára 2013-ban, az akkor életbe lépő és azóta is használt tanterv bevezetésekor adhattak be engedélyeztetésre könyveket. Ezek engedélye öt évre szólt, a meghosszabbításukat pedig az állam annak ellenére nem engedélyezte, hogy a tantervnek ugyanúgy megfelelnek, mint az állami fejlesztésű tankönyvek.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, a szakma egyetlen civil szervezete egy alternatív tankönyvlistát hozott létre, miután a hivatalos tankönyvjegyzékről sok száz, gyakran idén is használt, magánkiadók által jegyzett tankönyv hiányzik majd, melyek engedélyét nem hosszabbította meg az Oktatási Hivatal.
Az egyesülethez is rengeteg visszajelzés érkezett, azt mondják, a tanárok és a szülők többsége nem ért egyet az intézkedéssel. A magánkiadók ugyanakkor felkészültek arra, hogy a kialakult helyzet ellenére továbbra is rendelhetőek legyenek az eddig használt tankönyvek, ha a tanárok úgy döntenek, ezen túl is ezeket használnák az állami kiadványok helyett.
Az alternatív jegyzékben 881 kiadvány szerepel, ezek között vannak tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, illetve más segédanyagok is.
Senkinek sem jó
Az ügyben a szülők sem tétlenkednek: a Szülői Hang próbálja szélesebb körben ismertetni, hogy attól, hogy lekerülnek a hivatalos listáról a magánkiadók könyvei, még lehet ezekből is tanulni és tanítani a közoktatásban. Ugyan hivatalosan már nem minősülnek tankönyvnek, de tanulási segédeszközként használhatóak, ha a szülők megveszik a kiadóktól.
Gyakorlatilag ez maradt az utolsó lehetőség a szabad tankönyvválasztásra
– mondta Miklós György, a Szülői Hang képviselője, mondván, azt már nem lehet annak hívni, amikor kizárólag állami kiadványok közül lehet választani.
A magánkiadók tankönyveit ráadásul korábban tanárok tízezrei használták, arra pedig az egyesület szerint nincs szakmai indok, hogy a tanár által pedagógiai szempontok szerint kiválasztott könyvek alkalmazását miért lehetetlenítik el. Miklós György ezért úgy véli, ez a folyamat semmiképp sem a gyerekek érdekében történik, és nem szakmai döntésről van szó, hiába próbálják annak beállítani.
Ugyanúgy, ahogy a CEU vagy az Akadémia ügyében, itt is a szabadság elvesztéséről van szó
– fogalmazott a Szülői Hang képviselője, aki szerint ebben az esetben annyival jobb a helyzet, hogy ha van szándék és akarat, akkor legalább helyi szinten meg lehet oldani a problémát.
Milyen abszurd, hogy a tanárok és szülők százezreinek azért kelljen ma Magyarországon küzdeni, azért kelljen akciót indítani, hogy a gyerekek a tanár által legjobbnak ítélt tankönyvből tanulhassanak?
– tette hozzá.
Fontos megjegyezni, hogy a kormány kommunikációja szerint „ingyenes” állami tankönyvek valójában kölcsöntankönyvek, amelyeket év végén vissza kell adni. Ezekbe elvileg nem lehet jegyzetelni, ha pedig sérültek vagy beírásokat tartalmaznak, a szülőknek saját költségen kell pótolni a kiadványokat. Mégis a gyakorlatban az év elején kiosztott használt könyvek több mint felében maradnak beírások, amik zavarhatják a gyerekeket a tanulásban.
Ennek következtében sok helyen az állami kiadványokat is inkább megveszik a szülők a gyermekeiknek, ha pedig már úgyis pénzt áldoznak valamilyen kiadványra, a Szülői Hang szerint érdemes a tanár véleményét kikérni, nem célszerűbb-e inkább valamilyen magánkiadó könyvét választaniuk.
Tévhitek
Eddig körülbelül száz szülői közösség jelezte a Szülői Hangnak, hogy érdekli őket a lehetőség, így megpróbálnának élni azzal a joggal, ami még a kezükben van. Miklós György egyébként úgy látja, rengeteg félreértés és téveszme kering a témában, mind a tanárok, mind a szülők körében. A pedagógusok sokszor nem is tudják pontosan, mivel szembesülnek majd április 1-jén, nem jutott még el mindenkihez az az információ, miszerint meg fog szűnni annak a könyvnek az iskolai rendelési lehetősége, amiből akár évek óta tanított.
A szülők pedig sok esetben azt hiszik, az esélyegyenlőség miatt van szükség egységes tankönyvek használatára, azonban ennek éppen az ellenkezője igaz.
Nem azért van szükség különböző tankönyvekre, mert más a tananyag, hanem azért, mert sokféleképpen lehet tanítani
– szögezte le Miklós György.
Ugyanahhoz a tananyaghoz sokféle kiadványt lehet készíteni, és éppen az esélyegyenlőség megteremtése miatt lenne fontos, hogy mindenki úgy tanulhasson, ahogy az neki megfelelő. Nem ugyanazok a módszerek a legjobbak egy belvárosi elit iskolában, mint egy faluban: a tanárok és a diákok igényei is különbözőek, így valódi választékra lenne szükség. A valódi tankönyvválaszték versenyhelyzetet teremt a kiadók között, ami egyben a minőség garanciája is, míg az állami monopólium nem tudja garantálni a tankönyvek minőségét.
Hogy mennyire nem fogadta széleskörű egyetértés azt, hogy mostantól szinte csak állami tankönyvek kerülhetnének a diákok elé, jól mutatja, hogy eddig több mint ötezren, 919 településről csatlakoztak ahhoz a kiáltványhoz, amit a nem állami kiadású tankönyvek megmentéséért indítottak.
Ez az intézkedés nemcsak a tankönyvekről szól, hanem a tanárok szakmai önállóságát is súlyosan sérti. Semmibe veszi azt a rengeteg munkát, amit a pedagógusok az általuk választott könyv feldolgozásába fektettek, és amelyre építve a saját egyéniségüknek és a tanulócsoportjaiknak megfelelő oktatási módszereket dolgoztak ki
– áll a Szülői Hang kiáltványában.
A közösség ezért nyílt levelet írt Kásler Miklós miniszternek, ebben úgy fogalmaztak: „a 21. században a Kádár-korszak egyentankönyv-rendszere alkalmatlan, gyermekeink boldogulása, az ország jövője az egyéni sajátosságok figyelembevételével az egyéni képességek fejlesztésén, az egyéni kreativitás kibontakoztatásán múlik”.
A szülők szeretnék, hogy a jövőben a tanárok választhassanak oktatási módszert, és ahhoz tankönyveket, mindezt pedagógiai szempontok alapján és szabadon. A Szülői Hang felmérést is készített a témában, a csaknem 12 ezer szülő véleménye pedig nem azt mutatja, hogy a kormány döntése széleskörű támogatást élvezne, sőt.
A szülők döntő többsége – majdnem 70 százaléka – ellenzi a kölcsöntankönyves rendszert, illetve 80 százalékuk kifejezetten elégedetlen az állami tankönyvekkel és mindössze 10 százalékuk elégedett ezekkel a kiadványokkal.
Lepereg a kritika
A helyzet komolyságát mutatja, hogy a múlt héten a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt. E szerint
a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A minisztériumot nem ingatta meg az ítélet, közölték, hogy a kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás új rendszere mellett, mert szerintük így „a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett”.
Az Emmi az ítélet kapcsán is azt tartotta legfontosabbnak hangsúlyozni, hogy ma az 1-9. évfolyamos diákok ingyen kapják a tankönyveiket, a 2020/21-es tanévtől pedig már minden általános és középiskolai évfolyamon így lesz.
A strasbourgi testület hiába állapította meg, hogy
sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI