Míg az elmúlt évtizedekben számos nyugat-európai nagyváros – mint például Bécs vagy Koppenhága – is kihasználta, sőt tudatos döntéssel rengeteg háztartást kapcsolt távhőellátásra, úgy Magyarországon is egyre kevesebben gondolnak a távfűtésre egy elavult, pazarló fűtési rendszerként.
Az épülő hőgyűrű lényege, hogy összekössék Budapest különböző részein elérhető és megtalálható távhő vezeték-rendszereket, és olyan kerületekbe is eljuttassák a távhőt, ahol eddig nem volt elérhető. Ezzel hosszútávon csökkenthető lesz a fűtés ára, ugyanis a fejlesztés a hőt biztosító erőművek közt is piaci versenyhelyzetet teremt majd.
Az Európai Unió szerint a távhő jelentősen hozzájárulhat az energiaárak csökkenéséhez a következő évtizedekben. Ráadásul a környezetet jelentősen terhelő légszennyezés csökkentésére, a szmoghelyzet elkerülésére, az élhetőbb városi környezet megteremtésére az egyik legkézenfekvőbb megoldás a távfűtés szélesebb körű használata. Az épülő hőgyűrű lényege, hogy összekössék Budapest különböző részein elérhető és megtalálható távhő vezeték-rendszereket, és olyan kerületekbe is eljuttassák a távhőt, ahol eddig nem volt elérhető. Ezzel hosszútávon csökkenthető lesz a fűtés ára, ugyanis a fejlesztés a hőt biztosító erőművek közt is piaci versenyhelyzetet teremt majd.
A Főtáv Zrt. felmérései kimutatták, hogy csak Budapesten mintegy 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezne. Ezen felül, a becslések alapján, éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe. A távhőrendszer egységesítésével évente 150-170 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás maradna el, ellenben megmaradna 25 millió átlagos fa, másként számolva 12 ezer hektárnyi erdő, ami egyébként összesen 15 ezer focipályányi erdőt jelent.
Mindez azért is húsbavágóan fontos, mert az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi adatai szerint évente több mint félmillió ember hal meg Európában a légszennyezettség miatt. A magyar adatok is elszomorítóak, és uniós átlagban a legrosszabbak között van. Tavaly majdnem 15 ezren haltak meg hazánkban a légszennyezettség következtében.
Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás is indult, továbbá az unió környezetvédelmi biztosa tavaly bejelentette, hogy az Európai Bíróság elé visznek hat tagállamot, köztük Magyarországot is a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt.
Kiemelt kép: iStockphoto
