Ő az első, akit magasba dobtak (Fotó: MTI)
Tudniillik Szilágyi Áron olyan elegánsan nyerte meg a sorozatot, mint… És itt mondanunk kellene egy nevet, de nem tudunk, mert sajnos nem éltünk a kard fegyvernem hőskorában, amikor minket ünnepelt a világ.
Mindez azt is jelenti, régen, nagyon régen volt ekkora magyar siker (olimpián) a tönk szélére került magyar kardvívásban, Szabó Bence épp 20 éve állhatott a dobogó tetejére a barcelonai játékokon.
És a statisztikák kedvelőinek még egy adalék: mindkét korábbi londoni olimpián, 1908-ban és 1948-ban is magyar nyerte a karddöntőt: előbb Fuchs Jenő, majd Gerevich Aladár. Utóbbi legenda nevét többször is bemondta az Excel csarnok szpíkere, már ezt is jó volt önmagában hallgatni. Na meg azt, hogy a telt házas közönség mennyire szerette Áront. A semlegesek egyértelműen neki drukkoltak, tették ezt kiváló menetelése okán, valamint azért, mert döntőbéli olasz ellenfele szó szerint bejátszotta magát a fináléba – amolyan olaszosan (a színészkedős kártyákat sikerült is ellőnie az elődöntőben).
És még valami a múlthoz kapcsolódva: Szilágyi Áron tehetségét Gerevich György, a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár fia fedezte fel.
„Ő kezdett el velem foglalkozni, nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy ő volt a nevelőedzőm. Sajnos, 2008-as halála óta nem tudja követni a pályafutásomat, de bízom benne, hogy figyelt engem fentről és büszke rám” – mondta a magyar olimpiai küldöttség első aranyérmese a sajtókonferencián.
Azon a konferencián, amelyen a harmadik helyezett Nikolai Kovaljov meg sem jelent. Meg akart, de elvitték doppingellenőrzésre, mint ahogyan később Szilágyit is – ez bizony vele jár.
„Mivel még sohasem voltam sajtókonferencián, így érthetően boldog vagyok. Nincsenek könnyű meccsek és könnyű ellenfelek egy ilyen nagy versenyen. Mindig csak egy csatára gondoltam, de a negyeddöntőben volt két leblokkolásom, amin sikerült túlesnem” – mondta Szilágyi, aki lényegében 0-0 után egyik meccsen sem állt döntetlenre, olyan fölénnyel nyerte meg az olimpiát.
A londoni játékokra összesen négy versenyzőnk jutott ki vívásban, ezt nem ártott leszögezni, mert az egyik külföldi újságíró csak hármat említett: gyorsan ki is javította Áron, és elmondta, büszke arra, hogy ő a négy egyike (Mohamed Aida már kiesett, Szász Emese hétfőn vív, Imre Géza pedig később). Na meg arra, amit valaki odasúgott neki a döntőbe jutáskor: övé lehet és lett is a vívósport 13. magyar egyéni olimpiai bajnoka.
De vajon mi volt az oka, hogy ennyire laza és ellenállhatatlan volt a mi fiunk. A Sport24 arra volt kíváncsi, hogy ébredt Szilágyi vasárnap reggel. Épp Verrasztó Zoltán úszóedző mondta ugyanis nemrég portálunknak, hogy bizony egy arany sorsa már reggel a fürdőszobában eldőlhet.
„A telefonomra szeretek ébredni, de ma ez nem jött össze, mert Bodnár József gyúró bekopogott és beordított a szobámba: Áron, keljél fel. Nem indult tehát tökéletesen a reggel. Nincsenek egyébként hiedelmeim, babonáim, ha lennének, és valamiért az nem jönne össze, megzavarna” – így Áron, aki Kárpáti Róbert és Faludi Viktória pszichológusoknak is köszönetet mondott. Na meg Somlai Béla mesternek, aki Gerevich György után foglalkozott vele, és aki a nap során is mellette állt (ki tudott utazni Londonba a delegációval, és ez nem minden edzőnek adatik meg), valamint Preiszler Gábornak, aki a fizikai felkészülésben segítette.
A magyar srác két ígéretet is tett: egyrészt azt, hogy a kardcsapat ott lesz a riói olimpián, másrészt korábban azt, hogy akármi is történik Londonban, ő bizony augusztus 2-án hazamegy, hogy megölelje a barátait és a családját.