Orbán Viktor decemberre beígért, végül januárban megtartott sajtótájékoztatójáról már csütörtökön megírtuk, hogy a miniszterelnök szavainak nem mindig sikerült találkozniuk a valósággal. Ebben a cikkben azt taglaltuk, hogy a nem konkrét tényekre alapozott állításait hogyan csűrte-csavarta úgy a miniszterelnök, hogy azok végül nem fedték maradéktalanul az igazságot:
Ezek a hazugságok azért kerültek egyre többször elő, mert Orbán Viktor egyszerűen nem tud – a legelszántabb, ezzel nem is foglalkozó hívein kívül – bárki számára elfogadható választ adni arra, hogy miért lett milliárdos a családjából, a barátai közül vagy a környezetéből szinte mindenki
– magyarázta Kerner Zsolt véleménycikkében, miért védekezett többször azzal Orbán, hogy üzleti ügyekről nem nyilatkozik, hiszen szerinte a politikusoknak üzlettel nincs dolguk. Úgy is fogalmazott egyszer:
A politikusok politikával foglalkoznak, az üzletemberek meg az üzlettel
– ami már egy tényszerű állítás, így cáfolható is. Ezzel meg is érkeztünk ennek a cikknek a tárgyához: a miniszterelnök által tényként elmondott állítások közül vesszük végig azokat, amelyek legfeljebb a valóság sajátos értelmezésének nevezhetők.
Politikusok is üzletelnek
Kezdjük rögtön a fenti állítással. Nem kell messzire menni, elég végignézni a jelenlegi Fidesz-frakción. A teljesség igénye nélkül:
- a gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint hat cég tulajdonosa,
- a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított Simonka György egy cég tulajdonosa, de barátai, rokonai révén egy komplett cégháló bontakozott ki körülötte,
- a Fradi-elnök Kubatov Gábor is érdekelt négy cégben.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Annyira azért nem dübörög a gazdaság
A miniszterelnök szinte mindig gazdasági eredményekkel kezdi szónoklatait, ezekre alapozva elmondhatja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. Ez csütörtökön is így történt, elmondta, hogy az államadósság 71 százalékra csökkent, az államháztartási hiány 2 százalék, a háztartási fogyasztás 6 százalékkal nőtt, a bértömeg pedig 11 százalékkal.
Az nem hangzott el, hogy mihez képest nőttek ennyivel a számok, mert például a bértömeg növekedésre az előző év ugyanazon hónapjához képest 12,8 százalékot ír a KSH. És a háztartási fogyasztásra is különböző számokat találni. De az igazi probléma itt az, hogy régiós összehasonlításban már nem ilyen rózsás a helyzet. A háztartási növekedés bővülése ellenére ebben például régiós sereghajtók vagyunk.
Az államadósság és a hiány stimmel. Bár azt hozzá kell tenni, hogy ugyan a kormány ezt vitatja, de bele kellene számolni az Eximbank adósságát is a bruttó államadósságba, ami így már 73 százalékra nő. Igaz, így is csökkent: 0,3 százalékpontot.
A példakép sem volt hű magához
Orbán Viktor szívesen idézi fel, hogy 1998-ban kezdődő első miniszterelnöki ciklusa kezdetén felkereste a CDU veterán politikusát, az akkor már 16 éve hivatalban lévő német kancellárt, Helmut Kohlt.
Orbán most elmondta: Kohl azt tanácsolta neki, hogy az ország vezetése nem működik a pártelnökség nélkül. Ennek részben maga Helmut Kohl példája mond ellent, mert az igaz, hogy míg kancellár volt, végig a CDU pártelnöke is, de 1980-ban – akkor már hét éve – pártelnökként mégsem ő indult el a kancellári posztért. Hanem végül a testvérpárt bajor CSU miniszterelnöke Franz Josef Strauß. És ezért előtte Strauß nem is Kohllal, hanem az akkori alsó-szászországi miniszterelnökkel, Ernst Albrechttel versenyzett.
Muszáj pártelnöknek maradnia a miniszterelnöknek, különben nem lehet jól kormányozni
– jelentette ki Kohlra hivatkozva Orbán, ezzel végső soron bírálva mentora azon éveit, amikor pártelnökként nem harcolt a kancellári székért, illetve nem mondott le pártelnöki megbízatásáról.
Fotó:Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda/ MTI
Vannak ám liberális bevándorlásellenesek
Minden liberális demokrata egyúttal bevándorláspárti is
– mondta ki törvényszerűen Orbán.
Ez az állítás is fals, néhány példa:
- a német FDP az orbáni értelmezésben szélsőségesen liberális, és teljes mértékben bevándorlásellenes,
- a Mark Rutte vezette holland Szabad Demokrata Néppárt sem bevándorláspárti,
- és a nemzetközi sajtó az Orbán által szövetségesként kezelt Sebastian Kurz pártját, az Osztrák Néppártot is szokta a centrista-liberális jelzővel illetni, noha az Európai Néppárt tagja.
A miniszterelnök azt mondta, hogy Nyugat-Európában mást jelent a liberalizmus, mint Magyarországon, de ez jelen esetben csak a valóságot elfedni hivatott szómágia.
És itt jegyezzük meg, hogy Orbán szerint „az ENSZ a migráció kérdését globális kérdéssé tette”. Ezzel nyilván a fideszesek által „migránspaktumnak” nevezett ENSZ-dokumentumra utalt. Viszont az nyilvánvaló sületlenség, hogy a világszervezet tette volna globális jelenséggé a migrációt, hiszen a migráció mindenféle szervezet nélkül globális jelenség, amit az ENSZ igyekezne valahogy kezelni.
Fotó: Alastair Grant / AP / MTI
Kivándorlási füllentés
A Magyarországról kifelé irányuló migráció kérdését is érintette Orbán, és itt is füllentett. Azt mondta, hogy a magyarok 6 százaléka dolgozik külföldön, ami a legalacsonyabb adat a régióban, és Ausztriában is rosszabb ez az arány.
A régióból Szlovéniából és Csehországból is kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint Magyarországról.
Dehogy nincs szükség vendégmunkásokra
Orbán úgy látja, hogy a munkaerőhiány alapvetően pozitív állapot, mert az, hogy kevés a munkaerő, jobb alkupozícióba juttatja a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, és ez nemcsak létbiztonságot, de a fizetéseket is növeli. Azt nem tette hozzá, hogy ha kevés a munkaerő, de növekszik a gazdaság, a bérek és a munka hozzáadott értéke, akkor bizony az árak is növekedni fognak, tehát a reálbérek növekedése már nem olyan biztos, mint a fizetések emelkedése.
De a ténybeli csúsztatás ott jött elő, amikor a miniszterelnök azt állította, hogy nem is szükséges jelentős számú vendégmunkást behívni a munkaerőhiány miatt az országba. Miközben csak Ukrajnából 20 ezer vendégmunkás érkezett a közelmúltban Magyarországra.
És az sem fedi száz százalékban a valóságot, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a túlóratörvény bevezetése ne lenne összefüggésben a munkaerőhiánnyal, ahogy Orbán magyarázta. Hiszen maga is arról beszélt nem sokkal később, hogy azért van szükség a több túlóra engedélyezésére, hogy a kis és közepes vállalkozásoknál ne „stiklikkel” lehessen csak túlóráztatni a munkavállalókat. Ha nem lenne munkaerőhiány, akkor nyilvánvalóan az évi 400 órás túlórakeretre sem lenne szükség, hanem új alkalmazottakban lehetne gondolkozni.
Szokásos fideszes újbeszélek
Orbán Viktor elővett néhány olyan toposzt is, amelyeket jól ismerhetünk már a fideszes kommunikációból:
Ilyenekre gondolhatott Jean-Claude-Juncker is, amikor azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök álhírterjesztő:
- „Összehangoltan tüntetnek ellenünk a Soros György által támogatott bevándorláspárti erők mindenhol” – helyeselt Orbán egy 888-as feldobott labdára. Ezzel azt állította Orbán, hogy a bécsi, belgrádi, varsói, római és budapesti tüntetések szervezői egyeztetnek, összebeszélnek, és a szálak Soros kezében érnek össze. Gyenge bizonyíték sincs erre az állításra, tipikus fake news.
- „A migrációt sok szempontból Soros irányítja” – mondta el ki tudja hányadszor a kormányfő, még mindig az amerikai-magyar pénzember külföldi lapokban publikált írásait, és néhány civil szervezet támogatását értve ezalatt. A valósághoz ennek a gondolatmenethez sincs sok köze.
- Manfred Weber Európai Néppárt-elnököt átverték, azért szavazta meg a Sargentini-jelentést, mert becsapták azzal, hogy elüldözte a magyar kormány a CEU-t, miközben a CEU marad – összefoglalva ezt fejtette ki Orbán. Egyrészt Weber a CEU-n kívül más ügyeket is felhozott, amikor megindokolta, miért szavazott a jelentésre. Másrészt hiába marad Magyarországon a Közép-Európai Egyetem magyar diplomát adó részlege, a CEU Bécsbe költözik. És ki tudja meddig marad a budapesti kirendeltség a Nádor utcában. Mindez nem történt volna meg az Orbánék által hozott CEU-törvény nélkül.
- „Baloldali, liberális médiatúlsúly van minden szempontból” – fejtegette a miniszterelnök a jobboldali médiaholdingról szóló kérdések viharában. Nos, ez sincs így. A számszerűen mostanra óriási fölényben lévő jobboldali médiák közönségelérését is nagyobbra teszik ráadásul, mint a baloldalinak nevezettekét.
És a végére egy plafonszaggató orbáni mondat:
A választások megnyeréséhez nincs szükség plusz pénzre a költségvetési támogatáson kívül.
Ha azzal nem számolunk, hogy a kormány évek óta közpénzből terjeszti a Fidesz üzeneteit milliárdokból, az elmúlt évek kampányfinanszírozási adatait nézve – amelyeket független NGO-k kalkuláltak, nem az Állami Számvevőszék – azt látjuk, hogy a Fidesz rendre túlköltekezett.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
