Az Eurostat jelentése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) csupán a 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak. Ennél rosszabb mutatóval csak Bulgária rendelkezik, 54 százalékkal, velünk azonos szinten Horvátország állt. Románia az utóbbi néhány évben jelentős javulást produkált: míg 2015-ben 58 százalékon volt ez az érték, 2017-re 68 százalékra kúszott fel a statisztika szerint, megelőzve Magyarországot.
A magyar kormányhoz lojális elemzők a román fogyasztásbővülés láttán azonban hozzáteszik: komoly eladósodással és pénzügyi egyensúlytalanságokkal járt a román növekedés. Ez igaz ugyan, de a román eladósodás mértéke így sem közelíti meg a magyart. A román adósságállomány az össz-GDP felét sem éri el (49 százalékot tesz ki). A magyar államadósság 2018 harmadik negyedévében a jegybank adatai szerint a GDP 72,8 százalékának felelt meg, vagyis 24 százalékponttal rosszabb a román adatnál.
A román életszínvonal is nagyot emelkedett az utóbbi időben, ez elsősorban a fogyasztás már említett bővülésének köszönhető.
Azt, hogy a románok sosem éltek olyan jól mint manapság, nem csak az Eurostat statisztikája igazolja. Ha ugyanis a román és a magyar gazdaság bővülését nézzük, akkor 2010-től 2017-ig délkeleti szomszédunk termelése 143 milliárd dollárral bővült jobban. A Világbank adataiból a 24.hu által kiszámolt eredmények szerint a románok a 2010-es GDP-szintjükhöz, 166,66 milliárd dollárhoz képest még 158 milliárdot tettek hozzá. Ezt az összeget úgy kapjuk meg, ha összeadjuk az évenkénti GDP-bővüléseiket 2010-től 2017-ig.
Előny ott
Mivel már Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt, 2006-ban utolérte és megelőzte a román GDP a magyar gazdaság összteljesítményét, hazánk alacsonyabb szintről indult 2010-ben: a magyar GDP már akkor csupán 130,92 milliárd dollár volt. Ettől az időponttól kezdve, azaz Orbán Viktor második kormányzásától fogva, ha összeadjuk a GDP-bővüléseket (és levonjuk a visszaeséseket), akkor mindössze 15 milliárd dolláros kumulált – azaz hét éven át évenként összesített – magyar termelésbővülést látunk. Azaz
Ha a gazdaság összteljesítményében meglévő különbséget nézzük, még látványosabb a román előny. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta, azaz 2010 és 2017 között a románok 393 milliárd dollárral többet termeltek, mint mi. Ez a magyar éves GDP-szint majdnem háromszorosa. (Számításunkban nem az egy főre jutó román és magyar GDP-t hasonlítjuk össze, mivel mindkét ország lakossága jelentős mértékben csökken a rendszerváltás óta, így részben demográfiai és nem gazdasági folyamatoknak köszönhető a fejenkénti GDP óriási mértékű fejlődése.)
Ha a 2017-es adatokat nézzük, akkor tavaly a román GDP a Világbank szerint 211,8 milliárd dollár volt, a magyar ennél 72,7 milliárddal kevesebb, azaz 139 milliárd. Idén a különbség talán csökkenni fog, vagy legalábbis nem nő tovább. Az első félévben ugyanis a magyar GDP 4,8 százalékkal bővült (2017 azonos időszakához képest), a román viszont „csak” 4,3 százalékkal. A harmadik negyedévben pedig éves összehasonlításban a magyar bruttó hazai termék 5,2 százalékkal, a román 4,1-gyel nőtt.
Az éves összehasonlításban 4 százalékosra lassult román növekedés miatt (tavaly még 6-7 százalékos volt a GDP-bővülés) máris több kezdeményezés indult délkeleti szomszédunkban: négy erdélyi, partiumi és bánáti város például a Nyugat Szövetsége néven fogott össze. Arad, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár Románia nyugati felének fejlődését akarja előmozdítani. Együttműködésük részben az európai uniós források lehívását célozza, részben pedig autópálya-fejlesztésekért akarnak lobbizni.
De nem csak a nyugati végek igyekeznek tenni a növekedésért. Észak-Moldvában (Románia északi részén) is szerveződik egy fejlesztési társulás, hét ellenzéki, illetve a kormánypártból kizárt polgármester vezetésével. Jól látszik, hogy a romániai regionalizmus erősödése részben a Bukarestben kormányzó szociáldemokratákkal (PSD) szemben fogalmazódik meg. Ezzel cseng egybe az államfő tevékenysége is. A szocdem vezérlésű kormánnyal szembehelyezkedő Klaus Iohannis köztársasági elnök nemrégiben azt hangsúlyozta, hogy Románia addig nem fog az adottságaihoz képest megfelelően fejlődni, ha nem sikerül győzedelmeskednie a korrupció fölött.
Az autópályákat a köztársasági elnök is hiányolta, ami nem véletlen, hiszen erdélyi szász származású politikusról van szó. A kórházak rossz állapotát is a korrupció következményének tartotta Iohannis. Legfrissebb nyilatkozatában pedig a szociáldemokratákat Európa-ellenességgel vádolta, illetve támadta a kormányt egy amnesztia előkészítése miatt – annak célja ugyanis részben a büntetőeljárás alá vont PSD-politikusok börtönből való kiengedése.
Kisebbségben
A kormányzó szocdemek viszont folyamatosan támadják az igazságszolgáltatási szerveket. Liviu Dragnea pártelnöknek is számos zavaros ügye van, több büntetőeljárás indult ellene, sőt elmarasztaló ítéletek is születtek. A 2016-os elítélése miatt a kormányt csak informálisan irányító Dragnea tisztázatlan ügyei pártszakadáshoz vezettek a PSD-ben. Nemrégiben kisebbségbe is került az alsóházban a román kormánykoalíció, amit elsősorban az RMDSZ, tehát a romániai magyarok érdekképviselete tart hatalmon.
A kormány bizonytalan helyzetét mutatja, hogy múlt pénteken benyújtották a Dancila-kormány ellen a bizalmatlansági indítványt a román parlamentben. Viorica Dancila kabinetjét szinte mindenki Dragnea bábkormányának tartja. Az ellenzék a bizalmatlansági indítványt azzal indokolta, hogy a kabinet „tönkreteszi a jogállamiságot, kifosztja az országot és csődbe sodorja a gazdaságot”. Az indítványról feltehetően csütörtökön voksolnak a román törvényhozók.
Ám a kormánynak nincs sok félnivalója, az RMDSZ megmenti majd a Dancila-kabinetet a bukástól: Kelemen Hunor elnök bejelentette, a párt képviselői nem adják le voksukat a bizalmatlansági indítvány szavazásán. Azt mondta, bár maguk is elégedetlenek a kormány munkájával, tartózkodnak a szavazástól, mert az ellenzék sem kínál alternatívát, az ellenzéknek pedig az RMDSZ-szel együtt sincs elegendő szavazata. (Kelemen nyilatkozatát ugyanakkor az alternatíva hiányáról a közvélemény-kutatások nem támasztják alá: a román választók kétharmada kormányváltást akar.)
Mint említettük, december elején a kormánykoalíció elvesztette a többségét a román parlament alsóházában: négy szociáldemokrata képviselő bejelentette, hogy átigazol a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette Pro Romania párthoz. (A 329 tagú bukaresti képviselőházban a sarkalatos törvények megszavazásához a képviselők több mint felének, vagyis legalább 165 törvényhozónak a voksára van szükség. A négy képviselő távozása nyomán a létszám 163-ra apadt.) Ám a 136 tagú szenátusban a PSD-nek, Dragneáéknak egyedül is megvan a sarkalatos törvények megszavazásához szükséges többsége: 69 szenátora van a testületben, s még a PSD koalíciós partnerének, a liberális ALDE-nak is van itt 12 szavazata.
Érkezett egy jó hír is Románia számára decemberben: az Európai Parlament kedvezően ítélte meg Románia és Bulgária esetleges csatlakozását a schengeni egyezményhez, pontosabban támogatta ezt az ötletet, és határozatban kérte fel az illetékes kormányokat a kérdés pozitív elbírálására. Igaz, a román állampolgárok esélye ettől még nem nőtt arra, hogy akár jövőre szabadon léphessék át az EU-tagállamok határait. Amíg ugyanis akár csak egyetlen EU-tagállam (például korábban így tett Hollandia) is ellenzi a schengeni csatlakozásukat, a kérdés nem kerülhet érdemben napirendre.
2019 amúgy fontos év lesz a román diplomácia és politika számára: az ország az EU soros elnökségét veszi át januárban (történetében először), így olyan témákat vethet fel – például a schengeni csatlakozás kérdését –, amelyek fontosak délkeleti szomszédunk számára.
Kiemelt kép: Patrick Pleul / dpa / AFP