Nagyvilág
A Romanian woman sells vegetables on the street, in the Ferentari district of Bucharest, 19 April 2005. Romania considers itself on track to join the European Union in 2007 as European Parliament vote for the sign-up of adhesion treaty for Romania and Bulgaria scheduled on 25 April. Romania endured difficult transition after communism ended in 1989 and have struggled to dismantle the communist legacy. Romania's per-capita annual gross domestic product is $2,850 while the EU's poorest nation, Latvia, has $8,937. (Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP)

Tényleg elhúznak mellettünk a románok?

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 11. 09. 17:58

A korábbi híreknek megfelelően, várhatóan december elsejétől emelkedik majd a román minimálbér, ezzel utolérve, sőt megelőzve a magyart. Az intézkedés azonban nem a legnehezebb helyzetben lévő román munkavállalókat segíti, inkább az egyensúlytalanul bővülő román gazdaság buktatóit próbálja elkerülni a bukaresti kormány: igyekszik csökkenteni a költségvetési deficitet és növelni az adóbevételeket. Hosszabb távon mégis jól látszik, hogy a román gazdaság sokkal dinamikusabban fejlődik a magyarnál.

A román munkaügyi minisztérium bejelentette, hogy 2018. december elsejétől a minimálbér 2080 lejre emelkedik, ami átszámítva 143 520 forintot jelent. A Cotidianul című bukaresti lap szerdai híre szerint tehát a jelenlegi, 138 ezer forintos magyar minimálbérnél több mint ötezer forinttal kapnak többet a lehető legalacsonyabb fizetésre bejelentett romániai alkalmazottak. Igaz, a magyar minimálbér is emelkedhet jövőre, így csak annyit mondhatunk: legalább egy hónapra a román foglalkoztatottak egynegyede – a Cotidianul szerint ekkora arányt képviselnek a minimálbéresek – többet keres majd, mint a magyar „sorstársaik”.

Ugyanakkor pár napja már megírtuk, hogy a minimálbér nominális értékén túllépve, ha a romániai árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már most is többet ér a román minimálbér a magyarnál. Romániában ugyanis olcsóbb az élet mint nálunk, tehát még kevesebb pénzből is jobban lehet élni, mint Magyarországon.

Mint említettük, Romániában az ország munkaerejének egynegyedét minimálbérre jelentik be. Ám a minimálbér emelése sokszor éppen az érintetteknek lehet a legrosszabb: Romániában ugyanis magas adók és járulékok terhelik a munkát, 45 százalékos az elvonás mértéke.

Így valójában az állam bevételei nőnek a minimálbér-emeléssel. Az alacsony bérű munkásoknak pedig az emelés inkább bizonytalanságot hozhat: a közterhek növekedése miatt a munkáltatók egyre több munkaszerződést bontanak fel. Júliusban a munkaszerződések 0,9 százalékát szüntették meg, augusztusban pedig a fél százalékát.

A munkaadók a lap szerint nem tudják vagy nem akarják követni az állam által előírt béremelési tempót, hiszen a piacon a tartós béremelést nem a kormány akarata, hanem a munkatermelékenység javulása szokta indokolni. Márpedig a romániai minimálbéresek 90 százaléka a magánszférában dolgozik, tehát a kormány mostani intézkedése láthatóan a privát gazdaságot sújtja. A romániai német gazdasági kamara aggodalmát is fejezte ki emiatt, hiszen a kormányintézkedés a cégek gazdasági környezetét kiszámíthatatlanná, kaotikussá teheti.

Amúgy a munkaerő produktivitása látványosan javul Romániában, 2010-2011 óta körülbelül negyven százalékos volt az emelkedés, amint az Európai Központi Bank egyik statisztikájából láthatjuk.

Cars and cabs are stuck in the traffic in the city centre of Bucharest, Romania, 26 November 2013. Photo: Friso Gentsch/dpa
Fotó:Friso Gentsch/dpa/AFP

Ám az OECD hivatalos statisztikájából kiderül: a minimálbér nem negyven százalékkal, hanem – nominálisan legalábbis, tehát inflációt nem számolva – 317 százalékkal nőtt időközben: 2010-ben 7200 lej volt, idén pedig (az emelés előtt) 22 800 lej, azaz 131 ezer forintnál valamivel többet kerestek eddig a román minimálbéresek havonta.

Vagyis a román minimálbér túlzottan nő az ország gazdasági hatékonyságának javulásához képest – ez nyilvánvaló volt már egy tavalyi számításból is, amikor kiderült, hogy a román életszínvonal meghaladta a magyart.

Valójában a román gazdasági növekedést ugyanis – ami rendkívül látványos, 7 százalékos volt tavaly, vagyis 18 milliárd euróval bővült a gazdaság – jelentős részben külső eladósodásból, hitelekből pénzelik, illetve súlyos egyensúlytalanságokkal párosul (külkereskedelmi mérleghiány, költségvetési hiány, fizetési mérleghiány, akár 5 százalékosra megugró infláció). Ráadásul a többletpénzt a románok elköltik, amiben döntő szerepe volt a nettó keresetek drasztikus, majdnem 12 százalékos emelkedésének tavaly, mutat rá a Business Review elemzése.

Ennek ellenére a román pénzügyi vezetők optimisták, és már az euró bevezetését tervezik. Az eurózónába való belépés várható időpontja 2024 lehet – erről egy hete beszélt a bukaresti pénzügyminiszter.

Valójában tehát a minimálbér növelése nem is a román munkavállalók érdekében történik, hanem az állami büdzsé egyensúlyának javítását célozza: a minimálbér emelése ugyanis az állami adóbevételek növelésével jár együtt.

Grafikonunkon látszik, hogy délkeleti szomszédunk gyorsan zárkózik fel tényleg a magyar minimálbérhez. Hosszabb távú összehasonlításokból az is kiderül, hogy Romániában jelentős életszínvonal-emelkedés történt az elmúlt években. A román statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint 1990 októberéhez képest a reálkeresetek 192,1 százalékra emelkedtek az országban. Vagyis 28 év alatt majdnem megduplázódtak.

Mindezt érdemes összevetni a magyar Központi Statisztikai Hivatal szerény statisztikájával, miszerint 1990-hez képest az egy főre eső reáljövedelem mindössze 22 százalékkal nőtt nálunk.

A hazai statisztikából látszik, hogy az egyik legsúlyosabb időszak 2002 és 2010 között volt. Gyakorlatilag stagnált a reáljövedelem nyolc évig, amit leginkább Gyurcsány Ferenc nevéhez köt az emberek emlékezete: az 1990-es szintet 2002-ben csak 0,4 százalékkal haladta meg a magyar reáljövedelem, és 2010-ben is csak 2,5 százalékkal. Ám ennél valójában sokkal rosszabb volt a helyzet, hiszen 2006-ban a mutató egyszer már túllépte a 117 százalékot, azaz 17 százalékos javulás történt (emlékezetes az is, hogy a Medgyessy-kormány kezdett drasztikus, ám gazdaságilag megalapozatlan béremelésekbe 2002-ben), ám az ezután bekövetkezett világválság – és annak tragikusan rossz hazai kezelése – miatt ez az előny vált szinte semmivé 2010-re.

The center of town with restaurants, street cafes, bars, pubs and stores in the center of Bucarest, Romania, 22 October 2013. Photo: Jens Kalaene
Fotó: Jens Kalaene / AFP

Azóta viszont mindössze egyetlen év volt, amikor csökkent a reáljövedelem – a Fidesz választási sikereiben ezt a tényezőt már néhány éve észrevette néhány elemző, ám a legtöbb szakértő figyelmen kívül szokta hagyni.

Ha a számokat összességében nézzük, akkor ennél sokkal hosszabb távú tendencia bontakozik ki 1990 óta: a KSH adatsora bizonyítja, hogy a magyar rendszerváltás a legfontosabb mutatót, az emberek jólétét tekintve küzd óriási deficittel. És ez mutatja a rendszerváltó elit csődjét is: képtelen volt Magyarországot gazdasági jólétbe kormányozni, miközben még a nem túl acélos gazdasággal rendelkező Románia is rohamléptekben éri utol a magyar GDP-t, minimálbért és átlagjövedelmet.

Kiemelt kép:  Daniel Mihailescu / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.