A dezinformációs oldalak célja elhitetni az emberekkel, hogy a körülöttünk lévő világ történései általában egy-egy titokban működő érdekcsoport manipulációinak következményei. Ezzel egyrészt a világ komplexitását megalapozatlan, de egyszerű és közérthető magyarázatokra szűkíteni. Másrészt igyekeznek kialakítani egyfajta konspirációs gondolkodásmódot az olvasóik körében, akik így előbb-utóbb minden esemény mögött keresni fogják azt a bizonyos érdekcsoportot.
Az álhírekben utazó VilágFigyelő egyik novemberi cikke például William Bramley Az éden istenei című könyvét mutatja be. A cikk szerint a könyv leírja, hogy egy „rejtett akarat manipulálja a világ történéseit, „egymás ellen uszítva az emberiséget”, tehát valakik „elérik, hogy minduntalan egymással harcoljunk”, és ezek a valakik bizony idegen lények, mert „ki más lenne képes” irányítani az egész emberiséget. Az „idegenek” folyamatosan konfliktust gerjesztenek a nemezetek között, hogy uralkodhassanak rajtuk. Ezt az összeesküvés-elmélet szerint közvetítőkön, azaz általában egy harmadik félen keresztül érik el. Ugyan a VilágFigyelő is megjegyzi, hogy Bramleynek nem sikerült bizonyítani elméletét, „azt viszont megmutatta, miként képes néhány egyén sokaságokat irányítani”, tehát vannak valakik, akik irányítják a nemzetközi folyamatokat.
Na de hogy jön ehhez az orosz-ukrán konfliktus?
November végén orosz határőrhajók ütköztek neki az ukrán haditengerészet kisméretű hajóinak, majd tüzet is nyitottak rájuk, végül több ukrán tengerész is megsérült. Moszkva egy korábbi egyezményt megsértve a hajókat lefoglalta, a legénységet pedig bíróság elé akarja állítani. A három ukrán hajó Odesszából indult el Mariupol felé, ehhez át kellett volna hajózniuk a Kercsi-szoroson, egészen pontosan az orosz szárazföldi területeket és az Ukrajnától illegálisan elcsatolt Krímet összekötő híd alatt, csakhogy a Kreml addigra egy tankerhajó segítségével lezárta az utat az ukrán haditengerészet előtt. Ukrajna állítása szerint előre tájékoztatta Moszkvát a hajók útvonaláról, illetve egy 2003-as bilaterális egyezményre hivatkozott, ami a Kercsi szorost közös felségvíznek nyilvánítja, amit mindkét fél szabadon használhat.
Az orosz fél természetesen máshogy látja: álláspontja szerint az ukrán hajók illegálisan léptek be az orosz felségvizekre. Az orosz külügy szerint „Kijevnek az az irányvonala, hogy konfliktust provokáljon ki Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és az EU-val egyeztetve.” A külügyi tárca külön kiemelte, hogy Kijev és „nyugati pártfogói” gondosan kitervelték mind a konfliktus helyszínét, mind pedig az időpontját, hogy ürügyet szolgáltassanak az Oroszország elleni szankciók megszigorítására.
Fotó: Szerhij Dolzsenko/EPA/MTI
Az oroszbarát dezinformációs oldalak is reagáltak Moszkva hívószavára, és gyorsan teleszórták az internetet a Kreml céljait támogató üzenetekkel, még akár rá is téve azokra egy lapáttal. A VilágFigyelő már egyenesen a harmadik világháború eljövetele miatt rettegett. Mint írták, látszólag az oroszok és az ukránok feszülnek egymásnak, valójában viszont a „szuperhatalmak ütközőzónájáról” van szó. A Kreml propagandistái szerint az Egyesült Államok természetesen „ott van a ringben, és ő mozgatja a szálakat.” Ez a dezinformációs oldalak szerint látszik is abból, hogy Washington „korábban rákészülhetett erre az egész helyzetre” – ami alatt a Kercsi szorosban bekövetkezett incidenst és utóéletét értik.
És hogy mi erre a bizonyíték? Az, hogy egy „titkos paktum része lehet” az incidens. A VilágFigyelő például állítja, Ukrajna és az USA is „jól jár” az agresszióval: előbbinek a kormánya így növelheti népszerűségét, utóbbi pedig, mint harmadik fél ezzel hergelheti az európai közvéleményt az oroszok ellen. Tekintsünk el most attól, hogy miért jó ez konfliktus Ukrajnának, illetve, hogy az Egyesült Államok éppen egyre bezárkózóbb külpolitikát folytat, nézzük inkább azt, amiről a propaganda nem szól. A cikk meg sem említi az orosz fél agresszióját. Ahogy azt sem, hogy négy nappal a kercsi incidens előtt az orosz külügy közzétett egy közleményt, miszerint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros környékén a helyzet bárminemű romlása miatt Ukrajnát és támogatóit terheli a felelősség. Három nappal az eset előtt Leonyid Kalasnyikov kommunista képviselő az orosz televízióban is Ukrajna lehetséges provokációiról beszélt az Azovi-tengeren. Így vagy Oroszországban vannak a világ legjobb látnokai, vagy előre értesültek arról, milyen incidens készül Kercsi-szorosnál. A Kreml és propagandamédiája tehát ebben az esetben egész egyszerűen megvádolta Washingtont és Kijevet annak elkövetésével, amit Moszkva tervelt ki és hajtott végre.
Az itt bemutatott két manipulatív cikk témája nagyon különbözik egymástól, valójában azonban mindkettő ugyan arra a sémára épül. Mindkét cikkben van valamiféle hatalom, amely fő gonoszként igyekszik konfliktusba taszítani az emberiséget, a különbség mindössze annyi, hogy az első cikkben szereplő sejtelmes „harmadik félt” az orosz-ukrán konfliktusról szóló írásban behelyettesítették az Egyesült Államokkal. Míg az első cikkben csak űrlényekről, valakikről olvashatunk, a másodikban egy létező ország a bűnös, a történet maga pedig valós elemekből, tényekből építkezik, azokat mindössze manipulálják, hogy megfeleljen a Kreml törekvéseinek. A dezinformáció gyakran épít gondolkodási sémákra, valós, de elferdített tényekre, így sokkal hihetőbbé válik a történet. Nem ajánlatos tehát első látásra elhinni mindent, ami lehetségesnek hangzik, érdemes saját magunknak ellenőrizni egy-egy cikk állításait.
Szicherle Patrik (Political Capital)
Kiemelt kép: Alexey Malgavko / Sputnik/ AFP
