Belföld

Államtitkár: Csaknem minden társadalmi rétegben csökkent a szegénység

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés aránya a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent adatai szerint az elmúlt évtizedben soha nem csökkent olyan mértékben Magyarországon, mint 2017-ben,

mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaharkányban, amelyről az MTI számolt be.

A magyar gyerekek harmadát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség
Ráadásul a szegény gyerekek jó oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is nehezen férnek hozzá.

Fülöp Attila a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ez a ráta 25,6 százalékról 2017-re 19,6 százalékra mérséklődött, csaknem minden társadalmi csoportban, társadalmi rétegben csökkent a szegények száma. Hozzátette: az elégedettség 2017-ben nőtt, a háztartások egyre elégedettebbek a saját helyzetükkel, az életükkel és a lakókörnyezetükkel.

Mint mondta, a háztartások egyre nagyobb hányada munkából szerzett jövedelemből tartja el magát, a „jövedelem egyre nagyobb hányada a munkához kötődik”. Míg 2010-ben ez az arány 65,3 százalék volt, 2017-re 72 százalékra nőtt.

Magyarországon nőtt a legdrasztikusabban a dolgozói szegénység
A dolgozó emberek tizede számít szegénynek az Európai Unióban. És Magyarországon is, ahol 2010 óta majdnem megduplázódott a jövedelemmel rendelkező szegények aránya.

A kormányzatnak az a programja, amely a segély helyett a munkára fókuszál, az mutatja, hogy a munka, a saját jövedelem a szociális biztonsággal „kéz a kézben jár”; minél több munkajövedelemhez jut egy ember vagy egy család, annál nagyobb lesz a szociális biztonsága.

Fülöp Attila szólt arról is, a statisztikai adatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy ennek a programnak van értelme; ha segély helyett munkát adunk, akkor az növeli a szociális biztonságot.

Publicus: A magyarok háromnegyede hónapról hónapra él
A többség szerint a kormány nem tesz meg mindent a szegénység leküzdéséért.

Szemán Ákos (Fidesz-KDNP), Taktaharkány és Radó Béla (független), Mezőzombor polgármestere a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy településeiken a közfoglalkoztatottak száma fokozatosan csökken, segélyből már kevesebben élnek, nem a postás hozzá a megélhetéshez a pénzt.

Mint mondták, egyre többen találnak munkát a gazdasági, a versenyszférában, ahol több a jövedelem, egyre jobban mérséklődik a szegénység, és ez a településeknek is jó.

Ennyire szegények a magyarok a többi uniós tagállamhoz képest
A magyarok 25,6 százalékát fenyegeti társadalmi kirekesztettség.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik