Belföld
Budapest, 2018. március 20.
Parrag Zoltán postás átadja a tízezer forint értékű  Erzsébet-utalványokat tartalmazó borítékot egy nyugdíjasnak az utalványok postázásának helyzetéről tartott sajtótájékoztatót után Budapesten, a XIII. kerületi Gidófalvy utca 33-as számú házban 2018. március 20-án. A Magyar Posta a napokban megkezdte az Erzsébet-utalványok kézbesítését,  a borítékban négy 2000 forintos és két 1000 forintos címletű utalvány van. A kormány döntése szerint a jogosultak - a nyugdíjasok és a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott más ellátásban részesülők - tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak.
MTI Fotó: Mónus Márton

Magyarországon nőtt a legdrasztikusabban a dolgozói szegénység

Ténygyár
Ténygyár

2018. 03. 21. 12:52

  • A dolgozó emberek tizede számít szegénynek az Európai Unióban.
  • Az időszakosan és részmunkaidőben dolgozók, illetve a férfiak helyzete rosszabb, mint a teljes állásban dolgozóké és a nőké.
  • 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legjobban a dolgozói szegénység.

Az Eurostat márciusban tette közzé a dolgozói szegénységségről szóló statisztikáit. A számok meglehetősen aggasztóak: a 18 évnél idősebb, munkával rendelkező európaiak összesen 9,6 százalékát fenyegeti a szegénység veszélye annak ellenére, hogy van jövedelmük. 2010 és 2016 között ráadásul ez az arány szignifikánsan emelkedett: míg nyolc éve csak a dolgozók 8,3 százaléka számított szegénynek – azaz rendelkezett a nemzeti átlag 60 százalékánál kevesebb elkölthető jövedelemmel –, tavalyelőtt ez az arány már a tíz százalékot súrolta. Azaz hiába lábalt ki Európa a gazdasági válságból, egyre növekszik a dolgozó szegények aránya.

Az Európai Unió adatai rávilágítanak arra is, milyen faktorok jelentik a legnagyobb veszélyt egy dolgozó számára. Nem meglepő módon háromszor valószínűbb (16,2%), hogy valaki a szegénységi küszöb alá kerül, ha időszakos munkája van, mint ha állandó munkahelye (5,8%), és a részmunkaidőben dolgozók jóval veszélyeztetettebbek (15,8%), mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (7,8%).

Fontos megjegyezni, hogy a szegénység különböző formái országonként nagyon eltérőek lehetnek: egy, a norvég átlagjövedelem 50 százalékát kereső munkavállaló Magyarországon vagy Bulgáriában kifejezetten gazdagnak számítana – azonban itt relatív szegénységről beszélünk, tehát azokról, akik a saját országukon belül keresnek kevesebbet az átlagjövedelem 60 százalékánál. Az adatok viszont abban a tekintetben rendkívül pontosak, és így jól összehasonlíthatók, hogy az Eurostat figyelembe vette a szociális juttatásokat is. Az tehát nem számít szegénynek a felmérés szerint, akinek az alacsony jövedelmét az állam valamilyen támogatással kiegészíti.

Budapest, 2018. március 14.
Alapozás az egykori MÁV Északi Járműjavító területén lévő Eiffel-csarnokban 2018. március 13-án. A kőbányai csarnokban alakítják ki a Magyar Állami Operaház logisztikai központját, az Eiffel Műhelyházat.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Alapozás az egykori MÁV Északi Járműjavító területén lévő Eiffel-csarnokban 2018. március 13-án. Itt lesz a Magyar Állami Operaház logisztikai központja, az Eiffel Műhelyház
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az európai uniós tagállamok közül Romániában a legnagyobb a dolgozói szegénység, a munkavállalók 18,9 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Romániát a gazdasági válság által erősen sújtott görögök (14,1%), spanyolok (13,1%), luxemburgiak (12%), olaszok (11,7%), bolgárok (11,4%) és portugálok (10,9%) követik. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy az uniós tagállamok közül Luxemburgban az egyik legmagasabb az átlagfizetés – az itt dolgozók többsége aligha számít szegénynek, még ha a mediánjövedelemnél jóval kevesebbet is keresnek. A legkevésbé a finn (3,1%), cseh (3,8%), belga (4,7%) és ír (4,8%) munkavállalók kiszolgáltatottak.

2010 óta az Európai Unió szinte minden tagállamában nőtt a dolgozói szegénység.

Aggasztó ránk nézve, hogy Magyarországon a legdrasztikusabban: hat év alatt 4,3 százalékponttal, 5,3 százalékról 9,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendszeres munkavégzés ellenére szegénynek számítanak.

Komolyan növekedett a dolgozói szegénység Magyarországon kívül Bulgáriában (3,7 százalékkal), Észtországban (3,1 százalékkal) és Németországban (2,1 százalékkal). Az EU 28 tagállama közül kilenc volt képes csökkenteni ezt az arányt 2010 és 2016 között. A legjobban Litvánia teljesített, de a dánok, lettek és svédek is sokat tettek azért, hogy minél kevesebb munkavállaló éljen szegénységben.

Ténygyár

A Ténygyár online lap, amely kizárólag kutatás- és adatalapú híreket közöl.

Kiemelt képünk illusztráció
Fotó: Mónus Márton / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.