A rendszerváltásról és az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozásokról készített felméréseit a GfK Hungária Piackutató Intézet „A közgondolkozás változásai” 1989-től napjainkig címmel összegezte. Kozák Ákos, a piackutató vezetője ismertette a 14 év felméréseit. A számvetésből kitűnik, hogy még néhány éve is erős volt a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt.
Kozák hullámvasútnak értékelte az 1989 és 2004 közötti időszakot, mondván, a rendszerváltás környékén erős tettvágy élt az emberekben, eufória uralkodott el. Néhány év múlva már érzékelhető volt a hangulatváltás, annak a felismerése, hogy „nekünk kell megvívni a csatát”, a kilencvenes évek végétől pedig az, hogy minden az uniós csatlakozásra felkészülés jegyében történik.
A rendszerváltásról 12 éve az emberek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csalódott, többet várt tőle. Arányuk mára, 48 százalékra csökkent. Igaz, alig mérhető az a csoport, amelyik azt mondta, hogy elvárásait felülmúlta a valóság, ugyanakkor tavaly már minden negyedik megkérdezett azt válaszolta, körülbelül teljesültek elvárásai. A válaszadók 26 százaléka elégedett jelenlegi életszínvonalával, erről 1991-ben még csak 22 százalékuk vallott így. Leginkább a fiatalok elégedetlenek.
Az uniós csatlakozással kapcsolatban a megkérdezettek 86 százaléka gondolja azt, hogy belépésünk után növekedni fognak az árak, ugyanakkor 83 százalékuk az utazás, a tanulás és a munkavállalás során nagyobb szabadságra, több lehetőségre számít. A magyarok kétharmada gazdasági növekedésre számít, 55 százalékuk attól tart, hogy nagyobb lesz a bürokrácia, 56 százalékuk attól, hogy növekszik a szervezett bűnözés a csatlakozás után, 39 százalék várja, hogy csökken a munkanélküliség.
Az integráció politikai hatásait eléggé alulértékelik a felmérésbe bevontak. Közülük legtöbben – 73 százalékuk – a közérzetet befolyásoló félelmek, fenyegetések között a háborút említik, 70 százalékuk a partner vagy a gyermek betegségétől, balesetétől és ugyanenynyien a szegénységtől tartanak. Attól igazán nem félnek az emberek, hogy nagy számban jelennek meg külföldiek az országban.
A legfrissebb adatokat ismertetve Kozák elmondta, hogy az EU állampolgárainak a fele véli kedvezőnek a tagságot. S bár az ellenzők tábora 10 százalékról 15-re nőtt, így is csak minden hetedik ember gondolja, hogy rossz dolog az EU-ban lenni. A szakember szerint ez fontos üzenet számunkra is.
