Tudomány

Akkor is tiltják itthon a marihuánát, ha életet menthet

kannabisz  (Array)
kannabisz  (Array)
A kannabisz ugyanolyan gyógynövény, mint az összes többi, engedélyezni kellene az orvosi felhasználását – ezt szeretné elérni a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület, amely ezzel kapcsolatban rendezett konferenciát a hétvégén. Persze ők sem azt mondják, hogy mindenki kezdjen el ész nélkül spanglit tekerni, de a kannabisz egyes kivonatai bizonyítottan gyógyítanak bizonyos betegségeket, és a velük járó tüneteket enyhítik, nem is véletlen, hogy egyre több országban van lehetőség élni az előnyeivel.

Klapka Györgyről általában annyit szoktunk tudni, hogy az 1848-49-es szabadságharcban honvédtábornok volt, és Komárom várát védte hősiesen, az már kevésbé ismert, hogy rendszeresen fogyasztott hasisos cigarettát. Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója szerint ő a mértékletes kannabiszfogyasztó archetípusa, és az, hogy a 19. században 72 éves koráig élt, jól mutatja, nem kell a kannabiszfogyasztást a függőséggel azonosítani.

A Cannabicum – Magyar Orvosi Kannabisz Konferencián neves kutatók és orvosok fejtették ki, milyen pozitív hatásai vannak a kendernövénynek, és hogy miért kéne az egyébként itthon kifejezetten szigorú szabályozáson enyhíteni.

Mindenki, aki füvezik, az bérgyilkos bandita

A kannabisz nem volt mindig ennyire démonizálva mint most, az 1860-as évektől például benne volt az európai gyógyszerkönyvekben mint gyógynövény. Ekkor leginkább a chlorodyne nevű gyógyszerben használták az indiai kender kivonatát, amit a kolera gyógyítására használtak, bár valószínűleg inkább a tünetek enyhítésére, mint valóban a betegség legyőzésére volt alkalmas. Itthon először az 1814-es Orvosi törvényben jelent meg a növény, az író Molnár János azonban inkább népi hiedelemként említette meg, és nem valódi gyógynövény minőségében.

Aztán jött a már korábban is említett 1848-49-es szabadságharc, és a katonák keletre emigrálása fellendítette a kannabisz használatát.

A török és indiai területeken nagy hagyománya volt a hasisos cigarettáknak, Magyarországra Bengáliából érkezett a növény, amit még mindig az ördög salátájának tartottak – ezt a rossz hírét leginkább a közbeszédnek köszönhette, amit eredetileg Silvestre de Sacy nyelvész szított azzal, hogy a kannabiszfogyasztókat agresszív bérgyilkosokkal azonosította.

Olasz leírás arról, mennyire jó is a kannabisz az asztmára – fotó: Wikipedia / Farmacia Terni

A szintetikus szerek kiszorították a gyógyszerek közül

A Magyar Gyógyszerkönyv 1871-ben megjelent első kiadásában az indiai kender és a kenderkivonat vényre felírható gyógyszerként szerepelt, és egészen 1934-ig benne is maradt annak ellenére, hogy a kannabisz népszerűsége folyamatosan hanyatlott. Sárosi szerint ez főként annak köszönhető, hogy a természetes, növényalapú gyógyászat visszaszorult a szintetikus modern szerekkel szemben, és az 1930-as években a dugába dőlt alkoholtilalom után az Egyesült Államok kannabiszellenes kampányt indított.

Meg persze az sem segített, hogy a hatásmechanizmust még nem ismerték, viszont arra rájöttek, hogy egyre nagyobb adagra van belőle szükség, ha a beteg fenn akarja tartani a korábban elért hatásokat. Az importált kender minősége is megromlott, és az abúzuspotenciáltól is tartott mindenki. Az orvosok rájöttek, nagyon keveset tudtak még a növényről ahhoz, hogy biztonságosan használhassák. Genfben 1925-ben megkötötték Nemzetközi ópiumegyezményt, ezt itthon 1930-ban ratifikálták. A megállapodás kimondja: az indiai kender kereskedelme szigorúan tilos, hacsak nem orvosi vagy kutatási célokra zajlik.

kannabisz (Array)
Itthon csak akkor engedélyezett a kannabisztermesztés, ha a kendernek 0,2% alatt van a THC-tartalma – fotó: Thinkstock

A legtöbb kábítószert és pszichotrop anyagot ma az ENSZ nemzetközi egyezményei szabályozzák minden országban, ezek olyan szabályozásokat sorolnak fel, amit

az adott országnak javasolt átvennie, de szigoríthatja is, ha akarja.

Az 1961-es egyezményben az ENSZ kimondta, hogy a kannabisz egy veszélyes narkotikum nagyon kevés orvosi előnnyel, ezért azt javasolta a ratifikáló országoknak, teljesen tiltsák meg a termesztését és fogyasztását is. Magyarországon még mindig ez a szabályozás érvényes (még nagyon kis mennyiségű marihuána fogyasztását és tartását is két éves börtönbüntetéssel torolhatja meg a bíróság), de az ipari kannabisztermelés itthon is megengedett, feltéve, ha annak THC-tartalma 0,2 százalék alatt van.

A THC-t, vagyis a bódító aktív hatóanyagot csak 1964-ben különítették el kutatók, addig nem ismerték a növény hatásmechanizmusát. Ezért az 1971-es Pszichotrop Anyagokra vonatkozó Egyezmény már különválasztotta a THC-t és a kannabisz egyéb hatóanyagait, előbbit még mindig szigorúan szabályozva. A másik legismertebb aktív hatóanyag, a kannabidiol (CBD) viszont kikerült a szabályozás alól, mert nem minősül kábítószernek.

kannabisz, drog, fű, cannabis (Array)
Az orvosok sem feltétlenül a marihuána elszívását javasolják, csak a hatóanyagokat legalizálnák – fotó: Pál Anna Viktória

A WHO felülvizsgálja a kannabiszt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenleg felülvizsgálja a kannabiszra vonatkozó korábbi szabályozásokat, a szervezet Kábítószerfüggőségi Szakbizottsága (Expert Committee on Drug Dependence, ECDD) már 2016 óta dolgozik azon, hogy vajon szüksége van-e újabb besorolásra és a szabályozás enyhítésére a kannabisz, ezen belül is a kannabidiol hatóanyag fogyasztásának – mondta el a konferencián Dr. Pavel Pachta, a nemzetközi drogszabályozás szakértője, aki évekig az ENSZ drogpolitikával foglalkozó szerveinél töltött be különböző pozíciókat.

Június elején Genfben a WHO kábítószerügyi bizottsága megkezdte a kannabisz egészségre gyakorolt előnyeinek és káros hatásainak elemzését.

A szervezet következtetései valószínűleg megváltoztatják majd a nemzetközi jogot, és hatással lesznek az országok saját szabályozásaira is.

A kannabisz helyesen használva ugyanis tényleg nem veszélyes kábítószer – nem úgy kell elképzelni, hogy a betegeknek minden napra felírnak egy spanglit, hanem úgy, hogy a kender különböző aktív hatóanyagait az orvos úgy kombinálja, ahogy az a panaszokra a legmegfelelőbb. Ezen hatóanyagok nagyon nagy része nem tudatmódosító, így teljesen veszélytelen a használata. Az orvostudományban leggyakrabban használt két aktív összetevő a pszichoaktív THC és a nem pszichoaktív CBD, jellemzően a kender THC-mértéke adja meg, hogy mikortól számít kábítószernek.

A kannabiszból rengeteg ártalmatlan, nem pszichoaktív összetevőt ki lehet vonni – fotó: Wikipedia/J. Patrick Bedell

Itthon még sehol nincs ilyen gyógyszer

Bár Magyarországon a CBD, vagyis a kannabidiol használata nem illegális, az ebből készült szereket szinte lehetetlen beszerezni és engedélyeztetni itthon. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezheti a használatot, de Zeller Judit, a TASZ munkatársa szerint a gyakorlatban nagyon kevés esetben történik ez meg. Ahhoz, hogy valaki ilyen étrendkiegészítőt vagy gyógyszert kapjon, először egyedi importkérelmet kell beadnia orvosi javaslatra, majd várni az OGYÉI válaszára.

TB-támogatást kapni egy ilyen gyógyszerre szinte lehetetlen, mivel a kiadása esetleges, és nincs rá szempontrendszer, hogy mi alapján utalják ki valakinek.

Aztán ott van még az a probléma is, hogy a külföldről beszerzett CBD-termékek (leggyakrabban olajok) THC-tartalma ellenőrizetlen lehet, így az is előfordulhat, hogy itthon tulajdonképpen tiltott szert szerez be a beteg. A minőségbiztosítás kérdéses, mert ezek a termékek hazánkban egyáltalán nincsenek bevizsgálva.

A legkomolyabb probléma mégis az, hogy a kannabisz-kivonatokat jelenleg szinte mindenhol egy utolsó lépcsős gyógyszerként használják: még ott is, ahol legálisan írhatók fel ilyen gyógyszerek, és az országban forgalmazzák is őket, csak akkor juthatnak hozzá a betegek, ha minden más módszert kipróbáltak már. Ez egy krónikus betegséggel élő embernek több évnyi felesleges fájdalmat jelenthet.

Hatéves gyerekeket kezeltek már THC-vel

De mire is lehet pontosan gyógyír a kannabisz, és annak különböző arányban kikevert aktív hatóanyagai, azaz a kannabinoidok? Bonni Goldstein az amerikai Canna-Centers gyermekorvosa, és évek óta kezeli a pácienseit különböző kannabinoidokkal, a legfiatalabb betege például 6 éves volt. A doktornő szerint a kannabisz-hatóanyagok mellékhatás nélküli, nem toxikus gyógyászati módszert jelentenek – annak ellenére, hogy a THC-t azért nagyon óvatosan kell adagolni, főleg gyerekek számára.

Dr. Goldstein epilepsziára, rákos megbetegedésekre, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra, evészavarra, autizmus spektrum zavarra, szorongásra, Tourette-szindrómára, krónikus fájdalomra és autoimmun rendellenességekre és más genetikai problémákra használja a kannabinoidokat – nem gyógyít vele, hanem a tüneteket és a következményeket kezeli. Eva Milz pszichiátriai és pszichoterápiás orvos skizofrénia, depresszió és ADHD kezelésére írja fel őket, a pszichológiai betegségeknél pedig életmentő lehet, ha a pácienst a megfelelő koktéllal kezelik.

Koppenhágában éppen most rendezték meg az első marihuána expót – fotó: Andreas Beck / Ritzau Scanpix / AFP

Gregor Zorn szlovén biológus, kutató és kannabinoid terápia tanácsadó azt fejtette ki, hogy a CBD magasabb dózisban a neurológiai eredetű fájdalom, a tetrahidrokannabinol pedig kisebb adagban a krónikus fájdalom enyhítésére tökéletes. Aztán van olyan kannabinoid, ami hányingert enyhít és antidepresszáns hatása van. A kannabiszban található terpén vegyületek (amelyek a növény illatáért és ízéért felelősek) aromaterápia útján nagyon sok mindenre használhatók: a több mint 200 izolált anyagból a linalool például antidepresszáns, antibakteriális és nyugtató hatással rendelkezik, a limonén gyulladásgátló és immunmodulátor, a pinén pedig légúttisztító, keringésjavító és fájdalomcsillapító.

A kannabisz különböző kannabinoidjai egymásra is hatással vannak, a gyógyszeriparban ezzel is lehet trükközni. A CBD és a THC együttes használatánál például a megfelelő hatáshoz kevesebb THC kell, a növényben természetesen előforduló savas formájuk pedig megint más hatást fejt ki: a THCA nem annyira pszichotikus, mint a THC, ezért nagyobb adagokat is fel lehet írni belőle, a kábító hatás nem lesz komolyabb.

Visszafordíthatja az agy öregedését

A kannabinoidok az Alzheimer-kór és a demencia megelőzésében is komoly szerepet játszhatnak: Bilkei-Gorzó András, a Bonni Egyetemi Klinika Molekuláris Pszichiátria Intézetének kutatója elmondta, hogy egereken kísérleteztek az agy öregedését gátló kannabisz-kezeléssel. A kutatások alapja az az endokannabionid rendszer volt, amely az emlősök agyában, valamint a központi és a perifériás idegrendszerben található meg, részt vesz a különböző élettani folyamatokban, beleértve az étvágy, a fájdalomérzet, a közérzet, az emlékezés és a kannabisz növény pszichoaktív hatásainak közvetítésében.

Az öregedéssel az endokannabinoid rendszer aktivitása is csökken, ezért a bonni kutatók a CB1 endokannabinoid-receptort kiiktatták az egereknél, így gyakorlatilag mesterségesen öregítették őket. Aztán THC-vel mesterségesen vissza is erősítették a CB1 aktivitását, és megnézték, hogy milyen változások következnek be az egerek agyában.

Kanadában már legális az orvosi marihuána, ilyen poszterekkel hívják fel rá a figyelmet – fotó: ARTUR WIDAK / NURPHOTO

Kiderült, hogy a mesterségesen öregített egerek agyilag ugyanolyan aktívak lettek, mint a THC-mentes fiatalok, a fiatalokra azonban fordítottan hatott a THC-kezelés. Az öregedést lassító gének expressziója megnőtt, míg az öregedést gyorsítóké csökkent – ez azért lehet így, mert a THC helyreállítja az endokannabinoid rendszert, a fiataloknál azonban túlpörgeti. A klinikai kísérletek még hátravannak, a kutatócsoport jelenleg finanszírozásra vár – ugyanúgy, ahogy az a spanyol kutatás is, amely a THC-kannabidiol kombinált kezelést alkalmazott olyan egereken, amelyek genetikailag hajlamosak az Alzheimer-kór kialakulására.

Kiderült, hogy a kezelés lelassítja a betegség lefolyását, és enyhíti is azt, de csak akkor, ha megelőzésként használják.

Választhasson a beteg, milyen kezelést akar

A Magyar Orvosi Kannabisz Szövetség most azon dolgozik, hogy ezek a pozitív hatások itthon is egyre inkább elterjedjenek, és lehetőséggé váljon a kender orvosi célú használata. Az 5-6 aktív fővel dolgozó társaság azért küzd, hogy a hazai betegek is eldönthessék, mikor és milyen terápiát választanak, és a lehetőségekben benne legyen a kannabiszalapú gyógyszerek és szerek használata is. A nemzetközi helyzet egyre megengedőbb: Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Nagy-Britanniában már van lehetőség a kannabisz alapú készítmények vásárlására orvosi célból, Európán kívül pedig az Egyesült Államok egyes államaiban, valamint Kanadában is megindult az engedélyeztetés.

Itthon viszont még mindig nagyon szigorú a szabályozás, az ajánlottnál is keményebben büntetik a kannabisztartókat és -fogyasztókat is – és úgy tűnik, egyelőre nem igazán jön a változás, hiszen még mindig nincs egyetlen CBD-alapú étrendkiegészítő vagy gyógyszer sem Magyarországon, annak ellenére, hogy hivatalosan legális volna,

és betépni sem lehet tőle, mivel egyáltalán nincs pszichoaktív hatása. Míg a rekreációs kannabiszfogyasztásnak elég számottevő negatív hatása is van, az orvosilag ellenőrzött, a kannabisz különböző hatóanyagait tartalmazó kezeléssel komoly orvosi eredményeket lehetne elérni. Arról nem is beszélve, hogy a betegek így nem illegális, ellenőrizetlen forrásokból, hanem tiszta úton szereznék be a szükséges kannabinoidokat maguknak. Fontos, hogy megtanuljuk különválasztani a fejünkben az orvosi kannabiszt a rekreációs drogtól – ellenőrzött keretek között ugyanis rengeteg betegségre lehet megoldás a marihuána.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik